A Mérgesház újdonsága 2017. szeptember 22.

Csörgőkígyókról már mindenki hallott, és talán az sem jelent újdonságot az Állatkert barátai számára, hogy több különféle csörgőkígyó faj is ismert. E fajok egyike, a borzasztó csörgőkígyó (Crotalus durissus) a tudomány számára már régóta ismeretes, hiszen már a neves barokk kori természettudós, Linné is megemlítette a Systema Naturae 1758-as kiadásában. A herpetológusok, azaz a hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó zoológusok persze azt is kimutatták, hogy ez a faj korántsem egységes, hanem elterjedési területén belül helyi változatai, alfajai alakultak ki. Az idők során több ilyen alfajt is leírtak a kutatók, s egészen a közelmúltig nagyjából kilencféle alfajt különböztettek meg a borzasztó csörgőkígyó fajon belül.

Az egyik ilyen alfajt, az uracói csörgőkígyót (Crotalus durissus vegrandis) 1941-ben fedezték fel a Venezuela északkeleti részén található Monagas államban, Uracoa település közelében. A legújabb kutatások szerint azonban az uracói csörgőkígyó annyira különbözik legközelebbi rokonaitól, hogy valójában nem is csak a borzasztó csörgőkígyó alfajainak egyike, hanem önálló állatfaj (Crotalus vegrandis).

A szóban forgó uracói csörgőkígyó két egyede a közelmúltban lett Állatkertünk, ezen belül a Mérgesház lakója. A házban található mérgeskígyó bemutató amúgy Közép-Európa legnagyobb nyilvánosan bemutatott mérgeskígyó kollekciója, számos érdekes és különleges állatfajjal. A méreggel, méghozzá sokszor erős méreggel rendelkező kígyók tartásához persze speciális körülmények szükségesek. Ez vonatkozik egyrészt a különleges igények szerint kialakított férőhelyekre, másrészt a szakképzett gondozókra, harmadrészt pedig az állandóan készenlétben lévő szérumra is.

Mivel ugyanezeket a feltételeket másutt, például az otthoni hobbiállat-tartás keretében rendszerint nem lehet biztosítani, ezért a veszélyes állatok tartására vonatkozó hatályos jogszabályok nem is engedik meg, hogy magánszemélyek olyan mérgeskígyókat tartsanak, mint amilyen az uracói csörgőkígyó is.

Természetesen előfordul, hogy valaki illegálisan, a vonatkozó szabályokat megkerülve próbál ilyen állatokat otthon tartani. Ha azonban az illető a hatóság látókörébe kerül, eljárást indítanak ellene, a „feketén” tartott állatokat pedig elkobozzák. Persze az elkobzott állatokat is el kell helyezni valahol, s erre a hatóságok általában olyan állatkerteket szoktak felkérni, amelyek biztosítani tudják a szükséges feltételeket. E kertek közé tartozik a mi Állatkertünk is, így előfordul – természetesen csakis a fennálló kapacitások erejéig – hogy a hatóság felkérésére mi is befogadunk lefoglalt mérgeskígyókat. A szóban forgó uracói csörgőkígyók is így kerültek hozzánk.

Előfordul olyan eset is, hogy a magánszemély által otthon, illegálisan tartott mérgeskígyó megmarja a tulajdonost. Ilyenkor az Állatkert az életmentő beavatkozáshoz nyújthat segítséget. A megmart személy kezeléséhez ugyanis megfelelő, az adott faj mérgével szemben hatásos szérumra van szükség. Az illegális kígyótartók azonban rendszerint nem rendelkeznek megfelelő szérummal, hiszen az többe kerül, mint maga az állat, és más gyógyászati készítményekhez hasonlóan ezek is meghatározott szavatossági időre szólnak, utána cserélni kell őket. Mivel az Állatkertben – a nálunk tartott fajokra – mindig van megfelelő mennyiség szérum, az ilyen esetekben általában a mi intézményünk szokott szérumot kölcsönadni a szerencsétlenül járt állattartó kezeléséhez.

A legjobb persze az lenne, ha senki nem tartana otthon illegálisan mérgeskígyót. Az ezzel kapcsolatos szigorú szabályok ugyanis éppen az állattartók, illetve a környezetükben lakók (hiszen a „feketén” tartott mérgeskígyó ki is szabadulhat) védelmét, és persze az állatok védelmét is szolgálják. Aki tehát mérgeskígyót akar látni, jöjjön el inkább hozzánk, s csodálja meg nálunk ezeket a különleges állatokat. Köztük most már az uracói csörgőkígyókat is.