Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 2800 Ft Gyermek: 1900 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-CS: 9:00-17:00 P-V: 9:00-17:30

Időjárásközepesen felhős 21°C

Boldog születésnapot, Varázshegy! 2017. május 26.

Pénteken ünnepeltük a Varázshegy ötödik születésnapját, sok programmal, látnivaló, sok-sok velünk ünneplő gyermekkel és felnőttel, és persze születésnapi tortával. 2012-es megnyitása óta hárommillió állatkerti látogató járt a Varázshegyben.

Öt évvel ezelőtt, 2012 májusában nyílt meg a Varázshegy. A születésnapi rendezvényt pénteken tartottuk meg, s ez alkalomból a 2012-ben született gyermekek díjmentesen látogathatták az Állatkertet. A Varázshegyben a szokásosnál is több érdekességgel, élménnyel, ismeretterjesztő programmal vártuk az érdeklődőket, kora délután pedig születésnapi tortával tettük emlékezetessé az eseményt. A Varázshegyet formázó, marcipánnal bevont csokoládétortát Állatkertünk Alapítványa biztosította. A torta tetején álló, 5-ös számot formázó gyertyát a Varázshegy dolgozói közösen fújták el, majd fel is szeletelték, hogy az állatkerti munkatársakkal együtt ünneplő több száz kisgyermek is megkóstolhassa.

A Varázshegyet a Nagyszikla belsejében alakítottuk ki. Ez a szikla eredetileg 1912-ben épült, ám bemutatási célra egy évszázadon át csak a felszínét, illetve a sziklát övező kifutókat, használtuk, hatalmas belső terének csak egészen kis hányada, az oroszlánok téli szálláshelyéül szolgáló egykori Oroszlánbarlang volt látogatható. Pedig már 1909-ben, a Nagyszikla tervezésekor az volt a szakmai programot kidolgozó igazgató, dr. Lendl Adolf elképzelése, hogy a szikla hatalmas belső csarnokaiban természettudományi tárgyú kiállítást hoznak létre. A tervek között szerepelt például egy bálnacsontváz felállítása is. Végül ezek megvalósítására akkor nem került sor, s a Nagyszikla belső tereit évtizedeken át csak üzemi feladatokra, illetve raktárként használták. A helyzet a Varázshegy kialakításával változott meg gyökeresen, hiszen ennek nyomán sikerült megoldani a szikla belső terének száz évvel korábban elképzelt hasznosítást, természetesen korszerű, a mai kor igényeinek megfelelő formában.

A Varázshegy kialakítása 2010 februárjában kezdődött, az ünnepélyes alapkőletételt 2010. december 8-án tartottuk. Az építési munkálatok, a terek berendezése, a kiállítások létrehozása, illetve az állatok beszoktatása mindösszesen több mint két évig tartott.

A Varázshegy nemcsak egyszerű bemutató komplexum, hanem egy történetet is elmesél. Ez a történet arról szól, hogy az élővilág milyen sok formában jelenik meg, hogy miként alakult ki ez a sokféleség a földtörténet során, és hogy hogyan alakult az ember és az élővilág kapcsolata az elmúlt évezredekben.

A Varázshegy egyes bemutatóhelyei közül az Őstenger az élet születésével foglalkozik, az Időalagút az élővilág fejlődéstörténetével, az Élet iskolája pedig azzal, hogy mi mindent lesett el az emberiség az élővilágtól. A Parányok világa bemutatóhely az élővilág mikrokozmoszába nyúlt betekintést, az Óriások csarnokában pedig a legnagyobb testű élőlényekről tudhat meg érdekességeket a látogató. A Kolónia galériában a szervezett közösségekben élő, sőt államalkotó állatokkal lehet megismerkedni, a Sötétlabirintus pedig azt mutatja meg, hogy miként alkalmazkodnak az élőlények az éjszakai életmódhoz, vagy akár a teljesen fénymentes környezethez. A Csillagtér az „Állatok akcióban” című izgalmas állatbemutató állandó helyszíne, de itt szoktak lenni a térhatású (3D) vetítések is. A Varázshegyhez csatlakozik az állatkerti zoopedagógiai munka központja, a Darwin-labor is.

A Varázshegyben bemutatott sokféle állat közül a különféle tengeri állatok, például a ráják különösen nagy népszerűségnek örvendenek, annál is inkább, mert a programok keretében még rájasimogatásra is lehetőség nyílik. Ugyancsak népszerűek a sivatagi vakondpatkánynak is nevezett csupasz turkálók, a bájos megjelenésű gundik, vagy éppen a fáradhatatlan szorgalmú levélvágó hangyák. A bemutatót még szemléletesebbé tevő modellek közül a legnagyobb érdeklődést vitathatatlanul az óriás ámbráscet életnagyságú modellje váltja ki. A húsz méter hosszúságú modellt Székely Kata szobrászművész készítette. Ugyancsak sokan csodálják meg a neandervölgyi ősember családot, amelynek élethű figuráit Katus György alkotta meg.

A Varázshegy megnyitása óta eltelt öt esztendőben mintegy hárommillió állatkerti látogató kereste fel ezt a bemutató komplexumot. A Varázshegy dolgozói több tízezer külön programot, bemutatót, látványetetést, foglalkozást tartottak ez idő alatt. Maga kiállítás is fejlődött a megnyitás óta, új állatokkal, új látványelemekkel egészült ki. Emellett a Varázshegyben bemutatott állatfajok közül többet (pl. csupasz turkáló, kéregpatkány, gundi, denevérek, ráják, ékes ősdarázs stb.) számos alkalommal sikerült szaporítani.


Számok és tények a Varázshegyről:

  • a Nagyszikla 1909 és 1912 között épült;
  • a Varázshegyet 2010 és 2012 között alakították ki a Nagyszikla belsejében;
  • a Varázshegy kialakítása 1,3 milliárd forintba került, amelyből 896 millió forint származott európai uniós forrásból;
  • a Varázshegy megnyitására 2012 májusában, öt évvel ezelőtt került sor;
  • öt év alatt hárommillió állatkerti látogató kereste fel a Varázshegyet;
  • a Varázshegyben 3200 négyzetméteren összesen 16 tematikus bemutatóhelyet alakítottak ki;
  • az állandó látnivalók mellett minden nap 14 külön ismeretterjesztő programra, állatbemutatóra, látványetetésre, 15 térhatású (3D) vetítésre kerül sor a Varázshegyben
  • az órás ámbráscet modellje 20 méter hosszú, de mindössze 2 tonna súlyú;
  • az „Állatok akcióban" című állatbemutatóban szereplő ormányosmedvék a Csillagtérben kifeszített kötélen öt év alatt több mint 100 kilométert tettek meg