Családi összetartás a gorilláknál 2018. január 10.

Már-már közhelyes, hogy a december 23-án született gorillakölyök anyukája, a N’yaounda nevű 17 esztendős nőstény igazi „majomszeretettel” gondoskodik az apróságról. Ráadásul anyai tapasztalatok birtokában, hiszen a mostani kicsi N’yaoundának már a második gyereke. Nem meglepő az sem, hogy Golo, a csapat vezérhímje – úgy is, mint apuka – szintén nem közömbös a jövevény iránt. Sőt, a magatartására az jellemző, hogy védelmezi az anyát és a kölykét. Ez akár a csapat többi, „rendbontó” tagjával szemben is érvényesülhet, de úgy is, hogy Golo igen gyakran a kölykét nevelő anyaállat és a nézőtér felé eső üvegfal közé helyezkedik, hogy biztos ami biztos, kéznél legyen, vagy legalább a jelenlétével érzékeltesse, hogy vigyáz a gyerekre és az anyukára is.

Az viszont már kevésbé tűnhet magától értetődőnek, hogy hasonló a magatartás figyelhető meg Bongón, N’Yaounda és Golo előző, 2010-ben született kölykén is. A még mindig növésben lévő ifjú gorillahím, akinek a viselkedésén eddig javarészt a bohóság és a gyermekkor gondtalansága tükröződött, komoly és felelősségteljes bátyként viselkedik. Ez több szempontból is öröm. Egyrészt egészséges csoportszerkezetről és csoportműködésről árulkodik ez a jelenség, másrészt nagyon bíztató Bongo jövője szempontjából. Hiszen ennek a most nyolcesztendős ifjú hím gorillának néhány esztendő múlva alighanem már a világ valamelyik másik állatkertjében kell helyt állnia egy gorillacsapat felelős vezéreként és ezzel együtt – reményeink szerint – majd apaként is.

Amint Facebook-oldalunkon is olvasható volt, és számos médiumban is megjelent, a legutóbb született gorillakölyök, az anyaállat és a csoport többi tagja átmenetileg nem látogatható. Január 7-én ugyanis ismét lezártuk az emberszabású majmok házát. Természetesen folyamatosan figyeljük N’yaounda viselkedését, s ennek alapján fogunk dönteni arról, mikor lehet újra megnyitni a házat a nagyközönség előtt.

Mint ismeretes, számos állatfaj esetében szükség van arra, hogy a kicsik világra jövetelét követő napokban – a legteljesebb nyugalom biztosítása érdekében – átmenetileg felfüggesszük a szóban forgó állatok bemutatását. Így volt ez a novemberben született kiselefánt, és a mostani, december 23-án született gorillakölyök esetében is. Az első napokban tehát nemcsak a látogatók nem láthatták, hanem még az állatkert munkatársak közül is csak azok mehettek be az állatházba, akiknek ott feladatuk volt.

Karácsony után már meg lehetett nyitni az emberszabásúak házát a nagyközönség előtt, így a két ünnep között, és január első hetében sokan láthatták a gorillakölyköt. A ház megnyitásakor persze hangsúlyoztuk, hogy hogy az állatok nyugalma érdekében most különösen nagy a jelentősége az olyan, valójában eléggé magától értetődő viselkedési szabályoknak, mint hogy kerülni kell az állatházban a hangoskodást, az üvegen való kopogást és az állatok villanófénnyel történő fotózását. Azért, hogy erre a feliratokon túl is figyelmeztessük látogatóinkat, a nézőtéren önkénteseink teljesítettek szolgálatot, sőt, itt-ott még nézőtéri kordonokat is felállítottunk. Az állatok nyugalma érdekében megfogalmazott kéréseinket látogatóink többsége megértéssel és együttműködéssel fogadta. De sajnos nem mindenki, pedig ez épp az az eset, amikor nemcsak a látogatók többségének, hanem mindegyikük együttműködésére szükség lett volna.

Ezek a zavaró tényezők természetesen N’yaounda viselkedését is befolyásolták, s mivel túlságosan nyugtalannak tűnt, hurcolta a kölyköt, és az etetési időpontok gyakorisága is kedvezőtlenül változott, úgy döntöttünk, hogy átmenetileg újra lezárjuk az állatházat. Január 7-e óta tehát nem lehet látni a gorillákat, de bízunk abban, hogy néhány nap múlva újra megnyithatjuk a házat a nagyközönség előtt. Persze akkor újra kérni fogjuk majd látogatóink együttműködését.

Az eset tanulsága elsősorban az, hogy amikor a nagyközönséget olyasmikre kérjük, mint hogy ne kopogtassanak az üvegfelületeken, hogy fényképezéskor megfontoltan, az állatok zavarása nélkül használják, vagy lehetőleg egyáltalán ne használják a villanófényt, vagy hogy ne etessék az állatokat és ne másszanak át a biztonsági védőkorlátokon, akkor ezt egyszerűen csak az állatok érdekében tesszük. És persze a látogatók érdekében is. Érdemes tehát betartani az állatkerti etikettet!