Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 2800 Ft Gyermek: 1900 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-CS: 9:00-18:00 P-V: 9:00-19:00

nincs időjárási adat

Falatozó tigrisek 2017. április 3.

A tigrisekről mindenki tudja, hogy ragadozók, és hogy hússal táplálkoznak. De vajon milyen húst kell nekik adni, és pontosan mennyit? Cikkünk a csíkos nagymacskák takarmányozásának néhány érdekességével ismerteti meg az olvasót.

Az Állatkert az év minden napján fogad látogatókat. Kapuit reggel kilenckor nyitja, s bőven benne járunk a délutánban, mire eljön a záróra ideje. Sőt, vannak olyan programok – például az Állatkertek Éjszakája, vagy a különleges esti vezetések – amikor sötétedés után is előfordulnak látogatók a kert területén. Bőven van tehát idő arra, hogy állatainkat a nagyközönség szinte mindenféle élettevékenység közben megfigyelje. Látni lehet a kert lakóit játék, pihenés, sőt még táplálkozás közben is.

Így van ez a tigriseknél, ahol a nagyközönség rendszeresen lehet szemtanúja annak, amint az állatok jóízűen falatoznak. Így aztán azt is meg lehet figyelni, hogy a csíkos nagymacskák igen gyakran nem a hentesüzletekből ismerős tőkehús felfalásával vannak elfoglalva, hanem egész zsákmányállatot kapnak, méghozzá szőröstül-bőröstül. Leggyakrabban nyulat, de esetenként előfordulhat, hogy kecskét is.

Azt, hogy a tigrisek ragadozó életmódot folytatnak, vagyis más állatokat fogyasztanak el, mindenki tudja. Az persze már nem ismert széles körben, hogy pontosan milyen zsákmányállatokat is szoktak elejteni. A nálunk látható szibériai tigrisek őshazája az orosz Távol-Kelet, az Amur és az Usszuri folyók vidéke. Ezen a területen a tigrisek számára leginkább ideális zsákmányállat a szarvas és a vaddisznó, de ha ezekhez nem juthat hozzá, akkor beéri különféle kisemlősökkel, akár nyulakkal, rágcsálókkal is. E tekintetben nem túl válogatós, hiszen a vadászszerencsén is múlik, hogy mikor mivel töltheti meg a gyomrát, egy kifejezetten sikertelenül vadászó tigris pedig akár éhen is halhat.

Az állatkertekben természetesen ilyentől nem kell tartani. A tigrisek tartásával kapcsolatban ugyanis igen sok tapasztalat halmozódott fel az idők során, s ez vonatkozik a takarmányozásukra is. Mivel a tigrisek ragadozó volta már az ókor óta közismert, az állatkerti tigristartás hőskorában sem volt kérdés, hogy mivel etessék őket: hússal. Ez nem számít különösebben extra tápláléknak, hiszen mi emberek is élünk ilyesmivel, így aztán a hentesüzletekben nem nehéz a megfelelő tőkehúshoz hozzájutni. Az más kérdés, hogy a tigrisek ilyesmiből sokkal többet fogyasztanak, mint mi, emberek: általában napi 5 kg húst – leginkább marhahúst – és fél kg belsőséget lehet számítani minden egyes állatra.

A tigrisek takarmányozása – mint ahogy az összes többi ragadozóé is – azért ennél bonyolultabb. Nem lehet ugyanis állandóan tőkehúson és belsőségen tartani őket. A természetben ugyanis az egész zsákmányállat a rendelkezésükre áll, s annak szinte minden részéből szoktak fogyasztani, ha az étvágyuk úgy hozza. A színhús viszont lényegében csak a levágott állat izomzatát tartalmazza.

Az állatkerti ragadozók tartásának hőskorában a nagyragadozók – így a tigrisek is – szinte csak színhúst, esetleg némi belsőséget kaptak. 1892-ben aztán egy bengáli zoológus és állatkerti szakember, Ram Brahma Sanyal kimutatta, hogy az állatkerti ragadozók teljes értékű takarmányozásához - amikor csak lehet – egész zsákmányállatokat kell kínálni nekik. Ezt az alapelvet azóta is követik a szakmai tevékenységüket komolyan vevő állatkertek, s ezért van az, hogy a mi tigriseinknél is gyakran láthatja a nagyközönség, hogy szőröstül-bőröstül kapják a takarmányt.

Évekkel ezelőtt akadt már olyan látogatónk, aki bejegyzést tett a vendégkönyvbe, hogy kifejezze, milyen helytelennek tartja egész takarmányállatok etetését, mondván, hogy ez milyen méltánytalan dolog szegény kecskével, vagy nyúllal szemben. Azt viszont elfelejtette az illető, hogy a tőkehús sem a fán terem… A tigrisek ragadozó állatok, következésképpen füvet vagy mákos tésztát hiába is adnánk nekik. A hús pedig mindig valamilyen más állatból van. A tőkehús is, amely viszont nem lenne elegendő önmagában, mert ha csak azzal etetnénk őket, számos táplálóanyaghoz nem jutnának hozzá: ha éhen nem is halnának, szervezetük legyengülne és így könnyen meg is betegedhetnének.

A tigrisek – és a legtöbb más ragadozó – takarmányozásának van még egy fontos „trükkje”. Éspedig a rendszeres koplalónap. Persze itt nem valami szűkös élelmezésről van szó, ahogyan a koplalás szót az embereknél szoktuk használni. egyszerűen azért van szükség ilyesmire, mert a ragadozók a természetben egyáltalán nem ejtenek minden nap zsákmányt. Sőt, ha egy kifejezetten nagy állatot terítenek le, abból úgy bezabálnak, hogy utána napokig csak annak megemésztésével vannak elfoglalva. Egészségük érdekében ezért nagyon hasznos, ha időnként ők is koplalnak egy kicsit, s a tápcsatornájuk is „kipihenheti magát”. Erre szolgál tehát a koplalónap az állatkerti ragadozóknál. A tigriseknél rendszerint heti egy napon tartunk koplalónapot, s ilyenkor az állatok egyáltalán nem kapnak húst.