Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3000 Ft Gyermek: 2000 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-17:30 Sz-V: 9:00-18:00

nincs időjárási adat

Földimalacok „két világ határán” 2018. június 27.

Földimalacaink belső férőhelye a Szavanna istállóban van. Külső kifutójuk viszont már a Holnemvolt Várhoz kapcsolódik, ezért hol az egyik, hol a másik oldalról lehet őket jobban látni. De vajon mit kell tudni ezekről a furcsa külsejű állatokról?

A földimalacokat, ezeket a furcsa külsejű, érdekes állatokat 2011 óta láthatja Állatkertünk közönsége. Igaz ugyan, hogy nem az akkor érkezett állatok voltak az első földimalacok Budapesten, hiszen majd egy évszázaddal korábban, 1912-ben egyszer már bemutattuk ezt az állatfajt a hazai közönségnek. De az újabb időkben hét esztendővel ezelőtt kezdtünk el földimalacokkal foglalkozni. Azóta a Szavanna istálló egyik szegletében lehetett látni őket, itt alakítottunk ki számukra egy belső férőhelyet.
Nemrégiben – az Állatkert új játszóparkja, a Holnemvolt Vár kialakításával párhuzamosan – elkészült a földimalacok új külső kifutója is. Ez azonban nem a Szavanna kifutóhoz kapcsolódik, hanem a másik, a Holnemvolt Vár felőli oldalon helyezkedik el. Így aztán amikor a földimalacok éppen belső férőhelyükön tartózkodnak, akkor a Szavanna istálló felől lehet látni őket, amikor azonban kimennek a kifutóba, a szabad ég alá, akkor a Holnemvolt Vár felől, az új állatsimogató mellől lehet őket megfigyelni.
A földimalacok (Orycteropus afer) sajátos külsejükkel, túrásra alkalmas orrukkal, hosszú szamárfüleikkel, a nagyobb kengurukéra emlékeztető farkukkal és ásáshoz idomult karmos lábaikkal már első látásra sejtetik, hogy nem mindennapi élőlények. Ezek az állatok ugyanis az emlősök egyik nagy, klasszikus csoportjába (patások, ragadozók, rágcsálók stb.) sem sorolhatók be. Ezért az állatrendszertannak foglalkozó szakemberek az emlősök osztályán (Mammalia) belül kénytelenek voltak egy külön rendet létrehozni csövesfogúak (Tubulidentata) elnevezéssel, ahová csakis a földimalac tartozik. A csövesfogúak név arra utal, hogy az ide tartozó állatok fogaik felépítésében minden más emlőstől különböznek. A fog belsejében az emberre is jellemző pulpaüreg helyett ugyanis mikroszkopikus méretű csövecskék sokasága található, ezeken át jutnak el az erek és az idegek a fog belsejébe. Tulajdonságaikban ezek az állatok igen ősiek, afféle „élő kövületek". 10-20 millió éve a csövesfogúak számos faja élt, többségük azonban hárommillió éve teljesen kihalt, így a földimalac az állatcsoport egyetlen ma is élő képviselője.
A földimalac afrikai elterjedésű állat: a Szaharától délre a fekete kontinens szinte valamennyi táján megtalálható. Kedvenc eledelüket a termeszek jelentik. Erős karmaikkal képesek felszakítani a termeszvár betonkeménységű falát, illetve kiásni annak felszín alatti részeit. Mintegy 30 centiméteres, ragadós nyelvükkel könnyedén kilefetyelik a termeszeket a járatokból. Egy éjszaka akár ötvenezer termeszt is képesek elfogyasztani.
Afrika őslakói az ősidők óta ismerik, az európaiak közül pedig először a dél-afrikai búr telepesek találkoztak vele (ezért is terjedt el angol nyelvterületen is a búr-holland aardvark szó az állat neveként). Nálunk a nyelvújítás korában még „reményfoki vájlábnak" hívták, később terjedt el a földimalac név.