Gyermekáldás az édesvízi rájáknál 2017. december 12.

A Fővárosi Állat- és Növénykert változatos állatgyűjteményében az emlősök, a madarak és a hüllők mellett a kétéltűek, a különféle halak és a gerinctelenek csoportjait is számos faja képviseli. Ami a halakat illeti, édesvízi és tengeri fajokat egyáltalán bemutatunk, illetve vannak a csontoshalak, és vannak a porcoshalak közé tartozó fajaink, azaz különféle cápák és ráják is.

Kevesen tudják, hogy a ráják a cápákkal állnak rokonságban, noha a törzsfejlődés során fejlődési irányuk már vagy 300 millió éve különvált legközelebbi rokonaikétól. Ez azt jelenti, hogy ráják már a dinoszauruszok kialakulásának korában is léteztek. Manapság is több száz, a legújabb kutatások szerint legalább hatszáz különféle rájafajt ismerünk, vagyis fajszámukat és földtörténeti múltjukat tekintve is igen sikeres állatcsoportnak számítanak.

A legtöbb ember a rájákat elsősorban tengeri állatként ismeri. Léteznek azonban édesvízi rájafajok is. Ezek közül többet is bemutatunk a Pálmaház alatt található patinás Akváriumban, amely az elmúlt években elsősorban a trópusi Közép- és Dél-Amerika édesvízi állatvilágának fő bemutatóhelyévé vált (miután 2012-ben a tengeri akvarisztikai látnivalók nagy része a Varázshegyben, az úgynevezett Őstenger bemutatóban kapott helyet).

Az Akváriumban bemutatott édesvízi rájafajok közül a pettyes édesvízi ráják (Potamotrygon motoro) azért érdemesek most külön is a figyelmünkre, mert nemrégiben gyermekáldás volt náluk. Az egyik nőstény ugyanis november 28-án életet adott egy tenyérnél is kisebb apróságnak. Ezekről a rájákról ugyanis tudnivaló, hogy nem tojásokkal szaporodnak, mint sok más rájafaj (és mint sok cápa is), hanem eleven utódokat hoznak a világra. Az újszülött azóta is kiválóan érzi magát, és a nagyközönség is jól láthatja.

A pettyes édesvízi rájákat szokták narancsfoltos, párducfoltos, szemfoltos vagy pávaszemes édesvízi rája néven is emlegetni. Dél-Amerika folyóvizeiben, mindenekelőtt az Amazonasban és mellékfolyóiban, a Paraná és a Río de la Plata vizeiben, valamint az Orinoco mentén is őshonos. A kifejlett állatok tápláléka főleg különféle halakból, rákokból, puhatestűekből, illetve vízi – vagy csak vízbe pottyant – rovarokból áll. A nőstények ugyan eleven utódokat hoznak a világra, de ez nem igazi elevenszülés, hanem élettanilag arról van szó, hogy az anyaállat a tojásokat a saját testében költi ki. Egy-egy ilyen „vemhesség” – a körülményektől függően – 3-6 hónapig szokott tartani. Az újszülöttek a felnőttekéhez hasonló, de természetesen kisebb táplálékot esznek, így étlapjukon a vízben sodródó apró élőlények, kisebb puhatestűek, rákocskák és rovarlárvák is szerepelnek.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben már csaknem két évtizede foglalkozunk ezzel a rájafajjal. Jelenlegi akváriumi bemutatóhelyük 2013-ban készült el.