Hány állat van az Állatkertben? 2015. május 20.
Állatkertünk gazdag és változatos állatgyűjteményének fenntartásához sokféle tevékenységet kell elvégeznünk. Gondoskodni kell az állatok elhelyezéséről, gondozásáról, takarmányozásáról, egészségvédelméről és még sok minden másról. Mindennek azonban az az alapja, hogy mindenkor pontosan tudnunk kell, hány állatunk is van. Hiszen egyrészt mindegyikükkel akad dolgunk, másrészt a mindenkori állatlétszám alapján rendeljük például a takarmányt is.
Ha az állatgyűjtemény nyilvántartásának aktuális adatait nézzük, akkor jelenleg 870 állatfaj 8542 egyede él Állatkertünkben. Az egyedszámban persze nincsenek benne azok az állatok, amelyeket nem egyesével, hanem tenyészetenként tartunk számon. Az emlősöket 121 faj 1168 egyede, a madarakat 137 faj 1336 egyede, a hüllőket 104 faj 717 egyede, a halakat 232 faj 4305 egyede, a gerincteleneket 101 faj 668 egyede, valamint további 147 faj tenyészetei képviselik. A Margitszigeti Kisállatkertben 27 faj 149 egyede él, de az ott bemutatott fajok közül 21 faj az Állatkert városligeti területén is látható. Így mindösszesen 876 azoknak az állatfajoknak a száma, amellyel munkatársaink nap mint nap foglalkoznak.
Nemzetközi összehasonlításban ez meglehetősen nagy számnak számít, hiszen a kisebb állatkertek csak pár száz fajt mutatnak be, a közepesek három-négyszázat, s amelyik állatkertben ötszáznál is több fajt láthat a nagyközönség, az már fajokban különösen gazdag gyűjteménynek számít. A budapesti gyűjtemény nagy fajgazdagságához persze az a szemléletmód is hozzájárul, hogy sok állatkerttel ellentétben mi nem csupán emlősöket és madarakat, esetleg néhány hüllőt mutatunk be, hanem az élővilág sokféleségének minél szélesebb keresztmetszetét igyekezzük látogatóinkkal megismertetni. Ez az alapelvet egykori igazgatónk, Lendl Adolf fogalmazta meg 1909-ben, messze megelőzve a korát, hiszen a biodiverzitásról, azaz az élővilág sokféleségéről csak az 1970-es években kezdtek beszélni a természettudósok, természetvédelmi szakemberek.
Az állatállomány naprakész nyilvántartásának alapja, hogy a gondozók folyamatosan nyomon követik a gondjaikra bízott állatok sorsát, mi több, a reggeli munkakezdéskor mindig az állományellenőrzés az első feladatuk. Az esetleges változásokat (például új állat születését, idős állatok elpusztulását) még aznap jelzik a központi állatnyilvántartásnak, ahol az összes állattartó részlegből érkező napi jelentéseket összesítik. Ide vezetik be az állatszállításokból következő változásokat is, így az állatgyűjtemény nyilvántartása mindenkor naprakész. Az adatokat régebben papír alapon, úgynevezett törzslapokon vezették, de ma már a nyilvántartás teljes egészében számítógépen történik.
Megvannak azonban a régi törzslapok is. A nagyon régiek közül persze nem mindegyik vészelte át a háborút és más nehéz időszakokat, de azért ma is meg tudjuk mondani, hogy húsz, hetven vagy százötven évvel ezelőtt hány lakója volt az Állatkertnek. Az 1866-os megnyitáskor például 598 egyedre rúgott az állatállomány, 1940-ben majdnem kétezer-ötszázra, hetven éve, az 1944/45-ös ostromot követő tavasszal pedig összesen 23 állata volt az intézménynek az igáslovakat is beleszámolva. A legrégebbi idő óta folyamatosan, megszakítás nélkül tartott állatfaj a nílusi víziló: Jónás, az első vízilovunk 1893-as érkezése óta ugyanis nem volt még olyan nap, hogy legalább egy-két egyed ne lett volna látható Budapesten ebből az állatfajból.