Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Időjós medvék 2019. január 29.

Szombaton – a péntektől vasárnapig tartó Mackófesztivál második napján – kiderül, hogy meglátja-e a medve az árnyékát. A népi időjóslás szerint ebből következtetni lehet arra, meddig tart még a télies időjárás. De vajon mennyire jó időjósok a medvék?

Február 1-től 3-ig, azaz péntektől vasárnapig tart Állatkertünkben a Mackófesztivál, sok-sok programmal, amelyekhez jelentős kedvezmény is kapcsolódik, hiszen azok a 14 éven aluli gyermekek, akik mackójelmezben, vagy a játékmackójukkal érkeznek, ezen a három napon jelképes áron, 200 forintos jeggyel látogathatják az Állatkertet.

Az évről évre megrendezett, mostanra már hagyománnyá vált Mackófesztivál apropója a február 2-ához, illetve a medvék árnyékához kapcsolódó népi hiedelem. A népi időjóslás szerint ugyanis abból, hogy ezen a napon a medve meglátja-e az árnyékát, vagy sem, következtetni lehet a tél hosszára. Ez persze nem valamiféle babona, hanem a népi időjóslás egyik ápolásra érdemes hagyománya, amely még abból a korszakból ered, amikor nem léteztek meteorológiai előrejelzések.

Előrejelzés régen és ma

Azt, hogy milyen időjárás várható, sok szempontból hasznos előre tudni. Hiszen az időjárás alakulása befolyásolja a programunkat, az öltözködésünket, hogy az olyan időjárástól függő nemzetgazdasági ágazatokról, mint a mezőgazdaság, már ne is beszéljünk. Manapság egy egész tudományág, a meteorológia foglalkozik azzal, hogy időjárási megfigyeléseket végezzen, kutassa az ezzel összefüggő folyamatokat, valamint előrejelzéseket készítsen a várható időjárásról. A rövid időtávra szóló előrejelzéseket általában az aktuális mérésekre, illetve a távérzékelő rendszerek, műholdak adataira alapozzák, és időjárási modelleket használnak fel az elkészítésükhöz. Ezek alapján néhány napra viszonylag nagy pontossággal meg lehet mondani, hogy milyen lesz az idő. A hosszabb távú, több hétre vonatkozó előrejelzésekben már nagyobb a bizonytalanság: a szakemberek ilyenkor általában a korábbi évek, évtizedek során felhalmozódott mérésekből, a sokéves átlagokból indulnak ki.

Az időjárás persze nemcsak a mai kor emberét, hanem a régmúlt időkben élőket is érdekelte. Akkoriban azonban nem álltak rendelkezésre a mai eszközök, tehát más módon kellett megpróbálkozni a várható időjárás megjóslásával. Rövid időtávra általában egyes emberek időjárás-változásra való érzékenysége, esetleg az állatok viselkedése alapján tudták megjósolni az időjárás alakulását, ez a módszer azonban a hosszabb távú előrejelzéseket nem tette lehetővé. Az emberek kollektív emlékezetében viszont megőrződtek bizonyos, generációkon át felhalmozódott tapasztalatok az időjárás jellemző alakulásával kapcsolatban, s ezeket a tapasztalatokat hasznosította a népi időjóslás. Általában egy-egy jeles nap aktuális időjárásából következtettek a hosszabb időszakokra.

Miért február másodika?

Például decemberben Luca napjától 12 napon át figyelték az időjárást, mert úgy tartották, hogy ez alapján meg lehet mondani a következő év hónapjainak jellemző időjárását is. Medárd napjának csapadékossága alapján pedig a nyár esős vagy aszályos voltát próbálták megjósolni. A február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához kötődő időjárási tapasztalatokat a néphagyomány összekapcsolta azzal a megfigyeléssel, hogy a télen kevéssé aktív barnamedvék nyomaival február elejétől ismét viszonylag gyakran lehetett találkozni. Ezért tartja úgy a népi időjóslás, hogy február másodikán a barlangjából előmerészkedő medve árnyékát kell figyelni.

A népi megfigyelések szerint ha ezen a napon szép, napos idő van (vagyis a medve meglátja az árnyékát), utána még sokáig tart a tél, ha viszont borult az idő (azaz a medve nem látja meg az árnyékát), hamarosan beköszönt a tavaszias időjárás. Mivel a legtöbben már a régi időkben is a tavasz mielőbbi eljövetelében voltak érdekeltek, az a mondás is elterjedt volt, hogy „inkább a farkas ordítson be az ablakon Gyertyaszentelőkor, minthogy a nap kisüssön".

Mennyire jó időjósok az állatkerti medvék?

Állatkertünkben már évtizedek óta figyeljük, van-e, vagy nincs árnyéka a medvének február 2-án. Ha az eddigi medveárnyék észlelésekből egy kis statisztikát készítünk. azt tapasztalhatjuk, hogy a medvéknek eléggé vegyes eredménnyel sikerül megjósolniuk a tél várható hosszát. Több esztendőben is nagyszerűen sikerült az előrejelzés, de 2013-ban, amikor a medvék rövid telet jósoltak, éppenséggel március közepén is jelentős mennyiségű hóval kellett szembesülnünk. Vagyis az előrejelzés elég magas hibaszázalékkal terhelt. Az igazság persze az, hogy a mai modern hosszú távú előrejelzésekben is elég sok a bizonytalanság. Ráadásul az elmúlt évtizedekben a világméretű éghajlatváltozás miatt már nem feltétlenül jelentkeznek az időjárásban azok az évről évre aránylag nagy biztonsággal bekövetkező események, amelyek alapján a népi időjóslás tapasztalatai annak idején kialakultak.

A lényeg, hogy abszolút biztos előrejelzést nem várhatunk a medvéktől, de ezzel együtt is érdemes ápolni a népi kalendárium és időjóslás hagyományait, hiszen ezek is részei kulturális örökségünknek.