Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Mami és Papi újra fiókát nevel 2018. július 17.

Ismét „trónörökösök” cseperednek az Afrikában őshonos koronásdarvaknál. A fiókák július 6-án keltek ki a tojásból. A szülőpár, Mami és Papi 1999 óta él Állatkertünkben, s szűk két évtized alatt több mint kéttucat fiókát neveltek fel sikeresen.

Szinte nincs olyan szeglete az Állatkertnek, ahol ne cseperednének a közelmúltban világra jött kölykök vagy fiókák. Így van ez a koronásdarvaknál is, ahol július 6-án két fióka kelt ki a tojásból. A szülőpár – Mami és Papi – nem épp kezdők a gyereknevelés terén, hiszen amióta 1999-ben Budapestre érkeztek, összesen mintegy kéttucat fiókát neveltek fel sikeresen. Korábbi, ma már felnőtt utódaik közül néhánnyal a budapesti Szavanna kifutóban is találkozhatunk, nagyobb részük azonban az elmúlt években más európai állatkertekbe, így például a horvátországi Zágrábba, a németországi Erfurtba, a hollandiai Emmenbe, illetve a franciaországi Les Mathes állatkertjébe költözött. A faj sikeres szaporítása egyebek mellett annak is köszönhető, hogy Mami és Papi igen gondos szülőpár. Egyetlen pillanatra sem hagyják magukra fiókáikat, hanem folyamatosan velük vannak, és megtanítják őket többek között arra, hogy mit érdemes táplálék gyanánt felcsipegetni. Gondoskodásuk kiterjed a fiókák védelmére, még a gondozókkal szemben is: magasra szökkenve, rúgásokkal igyekeznek távol tartani mindenkit, aki a kicsinyek felé közelít. A fiókák nemcsak méterükben, hanem megjelenésükben is nagyon különböznek a felnőtt koronásdarvaktól. Tollazatuk ugyanis még pihés, vörösesbarna, illetve zsömleszínű, és a felnőttekre jellemző karcsú lábak helyett tömzsi lábakon szaladgálnak. A fejükön pedig még semmi nyoma az aranyszínű tollkoronának, amelyről a faj a nevét kapta.

A szürkenyakú koronásdaru (Balearica regulorum gibbericeps) Kelet- és Dél-Afrika nyílt, szavannás területeinek lakója. Különösen folyók, vagy nagyobb állóvizek közelében érzi otthon magát, nappal aktív, alapvetően párban, vagy kisebb családi közösségekben él. Tápláléka különféle növényekből, magvakból, valamint rovarokból, férgekből, apróbb halakból, békákból, kígyókból áll. Testfelépítését tekintve igen ősinek számít, és mivel az elmúlt 40 millió évben alig változott, "élő kövületként" tartják számon. A felnőtt madarak akár 25 évig is élhetnek. A koronásdarvak tartása és szaporítása egyébként komoly hagyományokkal bír Állatkertünkben: az első budapesti fiókák még 1918-ban jöttek a világra.


A két ifjú „trónörököst", illetve a gondos szülőket a Kisszikla oldalában lévő, a tarvarjakkal, fakókeselyűkkel és több más madárral közös röpdében láthatja a nagyközönség. És persze nemcsak miattuk érdemes felkeresni az Állatkertet, hanem a többi kisállat miatt is, hiszen – amint cikkünk elején is említettük – a kert szinte minden sarkában cseperedő kölykökkel és fiókákkal lehet találkozni. Így például az elefántoknál, a gorilláknál, a sörényes hangyászoknál, a matakóknál, a zebráknál, a cebui disznóknál, a gyűrűsfarkú makiknál, az ormányosmedvéknél, a vízidisznóknál, a kenguruknál, a flamingóknál, valamint a batláknál és a skarlát íbiszeknél, sőt még a Holnemvolt Várban látható gyimesi racka juhoknál is.