Mit esznek az állatok? 2013. december 30.
Az Állatkert ezer faj tízezer egyedét felvonultató gazdag állatállományát szemlélve a legtöbb látogatónak talán eszébe sem jut, mi mindenről kell gondoskodnia az állatkerti munkatársaknak ahhoz, hogy ez a sokféle jószág semmiben sem szenvedjen hiányt. Például megfelelő férőhelyről, gondozásról, egészségvédelemről, környezetgazdagításról és sok minden másról is. No meg természetesen az állatok etetéséről.
A sokféle állat között persze a táplálkozás élettana, illetve a természetes táplálék szempontjából is komoly különbségek vannak. Azt már az iskolában megtanítják mindenkinek, hogy az állatok táplálkozási szempontból három nagy csoportba sorolhatók, annak függvényében, hogy milyen eredetű táplálékon élnek. Eszerint vannak növényevő, ragadozó és mindenevő táplálkozású fajok. A valóságban azonban a dolog nem ilyen egyszerű, hiszen az oroszlán, a hangyászsün és a flamingó is állati eredetű táplálékon él, mégis furcsának tűnik az az állítás, hogy a hangyászsün, avagy a flamingó ragadozó életmódot folytat. Az állatok táplálkozását kutató természettudósok egyedül az emlősök körében tizenhatféle táplálkozási típust különböztetnek meg. Ebből is látszik tehát, hogy az állatok vadonbeli táplálkozásának megértése sem olyan egyszerű, mint ahogyan elsőre gondolnánk.
Az állatkertekben ráadásul nincs is mindig mód arra, hogy egészen pontosan ugyanazt kapják az állatok, mint amit a szabad természetben esznek. A zebrák részére például nem lehet ugyanazokat a pázsitfű fajokat biztosítani, amit a vadonban legelnek, és természetesen az oroszlánok esetében sincs mód arra, hogy zebrával etessük őket. A legtöbb fajnál azonban szerencsére lehetséges, hogy a természetes táplálékokat egyszerűbben beszerezhető, de tápláló hatását és tápértékét tekintve ugyanolyan hasznos takarmányokkal helyettesítsük. A patások például gond nélkül elropogtatják a hazai földön termett lucernát és réti szénát, s a nagymacskáknak is beérik itthon beszerezhető hússal. Vannak persze specialisták is, különleges igényekkel. A fókáknak és a pingvineknek például hiába is adnánk kárászt vagy pontyot, ők csak tengeri halat hajlandóak fogyasztani. Számukra tehát heringről és makréláról kell gondoskodnunk.
Az egyes állatfajokra jellemző takarmányigényt részben számítással, a vadonbeli táplálék táplálóanyag-tartalmának ismeretében határozzuk meg, részben pedig tapasztalati alapon. Szerencsére az elmúlt másfél évszázad során kiforrott recepteket sikerült kidolgoznunk, és természetesen az egyes állatkertek egymás között is kicserélik az ilyen irányú tapasztalatokat. Így aztán mindegyik faj esetében meg tudjuk mondani, hogy egy egyednek naponta és hetente miből mennyire van szüksége.
Ez persze még csak az elmélet, a gyakorlat viszont azt is megköveteli, hogy a szükséges takarmányt meg is kapják az állatok. Erről gondoskodik az Állatkert takarmányozási csoportja. Ők szervezik a megrendelt takarmányok beszállítását a raktárakba, méghozzá olyan ütemezéssel, hogy minden nap rendelkezésre álljanak a megfelelő készletek. Az ő feladatuk emellett az is, hogy a takarmányok a napi és heti szükséglet szerint megfelelően előkészítve kerüljenek az állatházakhoz, ahol a további feladatokat már az állatok gondozói végzik.
A 2013-as esztendő takarmányozási adatait természetesen csak januárban lehet összesíteni, de azok várhatóan nem térnek el jelentősen az előző esztendő számaitól. Így a 2012-es számokból is igen jó képet kaphatunk arról, mit és mennyit fogyasztanak el az Állatkert lakói. Eszerint 180 különféle takarmányt kellett biztosítani az állatok számára. Az egyes takarmányféleségekből egy év alatt felhasznált mennyiséget természetesen nem sorolhatjuk fel a teljesség igényével. De néhányat azért érdemes megemlíteni:
árpa: 7580 kg- búza: 11.535 kg
- rizs: 3920 kg
- szemes kukorica: 13.790 kg
- csöves kukorica: 6618 darab
- mirelit kukorica: 1375 kg
- napraforgó: 7344 kg
- földimogyoró: 1174 kg
- alma: 70.619 kg
- őszibarack: 2126 kg
- citrom: 408 kg
- narancs: 9894 kg
- banán: 15.372 kg
- görögdinnye: 4408 kg
- uborka: 6409 kg
- fejes saláta: 40.964 fej
- burgonya: 8736 kg
- cékla: 10.976 kg
- sárgarépa: 68.487 kg
- réti széna: 327.075 kg
- zöld lucerna: 176.177 kg
- zöld akáclomb: 40.605 kg
- kenyér: 2563 kg
- tejpor: 145 kg
- túró: 5045 kg
- sajt: 889 kg
- tojás: 105.120 db
- nyers hús: 27.120 kg
- édesvízi hal: 40.660 kg
- tengeri hal: 13.014 kg
- tintahal: 3406 kg
- élő sáska: 65.400 darab
- élő tücsök: 112.700 darab
- lisztkukac: 3980 liter
- vörösszúnyog lárva: 250 liter
- tubifex: 107 liter
A legnagyobb mennyiségben felhasznált takarmány a réti széna, ebből több mint 327 tonna fogyott egy év alatt. A legnagyobb egységárú takarmány a sórákpete (Artemia), amelynek literje 12 ezer Ft, de ebből egy év alatt összesen csak 5 literre volt szükség. A legtöbbet – 18 millió forintot – nyers húsra költöttünk. Az összes takarmányköltség egy év alatt 220 millió forint volt.