Szaporulat az indiai antilopoknál 2013. december 5.
Állatkertünkben különösen sok állatkölyök és fióka jött világra a 2013-as esztendőben. Így lényegében az év eleje óta rendszeresen újabb kisállatoknak örülhetett a közönség. Asha, a népszerű elefántborjú mellett hét indiai oroszlán, két szibériai tigris, egy perzsa leopárd, két zsiráf, egy vombatkölyök, több tucat rózsás flamingó és még sok más állat született, illetve kelt ki a tojásból. Bár a legtöbb jövevény a tavaszi és nyári hónapokban jött a világra, a szaporodási kedv az év utolsó heteiben sem hagyott alább.
Legutóbb az indiai antilopoknál volt szaporulat. A kicsi november 25-ére virradó éjjel született, ám létezéséről a látogatók eddig nemigen szerezhettek tudomást. A jövevény ugyanis - természetes viselkedésének megfelelően – a számára biztosított férőhely védett, legkevésbé feltűnő részén elrejtőzve töltötte a napokat. Valójában még most is kell némi szerencse, vagy még inkább jó szem az állat megpillantásához, első látásra ugyanis nem könnyű felfedezni.
Az Állatkert csaknem másfél évszázados története során több alkalommal is tartottak indiai antilopokat. Az újabb időkben viszont – több évtizedes szünet után – csak 2009-ben kezdődött meg a tartásuk Budapesten. Az akkor érkezett két fiatal állat, Bambi és Bambino frigyéből az idők során hat utód is született, jóllehet ebből kettő nem bizonyult életképesnek. A most ötéves anyaállat, Bambi, és a nála egy évvel idősebb apa, Bambino mellett jelenleg két fiatal hím, a tavaly szeptemberi születésű Berkenye és az idén májusban született Bangita alkotják a csapatot. Ez a négyes egészült ki most a legújabb jövevénnyel.
Érdekesség, hogy Bambi legutóbbi gidájának megszületése óta mindössze hat és fél hónap telt el. Ha ehhez még hozzávesszük azt a tényt, hogy maga a vemhesség ennél a fajnál 5-6 hónapot vesz igénybe, és az ellések után a méh involúciója, visszaalakulása is igénybe vesz pár hetet, akkor világos, hogy Bambi két legutóbbi ellése között a biológiailag lehetséges legrövidebb idő telt el.
Az indiai antilop (Antelope cervicapra) – amely kecskeantilop néven is ismert – nemcsak Indiában, hanem például Nepálban is előfordul. A Himalája lábától egészen a Hindusztáni-félsziget legdélebbi fokáig, kelet-nyugati irányban pedig Asszámtól Pandzsábig egyaránt őshonosnak számít. Ez azt is jelenti, hogy különféle éghajlati körülmények közt is megállja a helyét. Természetes élőhelyén kívül viszonylag jelentős mesterségesen betelepített állományaik élnek az USA, illetve Argentína területén is. Az antilopok körében aránylag kisebb termetű fajnak számít, a kifejlett állatok testtömege 25-40 kg között szokott lenni. A nőstények és a fiatal állatok világosbarna színűek, a domináns hímek viszont csokoládébarnák, és méretes, kissé pödrött szarvakat is viselnek. A fiatalok másfél éves koruk után érik el az ivarérettséget, élettartamuk pedig akár 10-15 év is lehet. Élőhelyének csökkenése, illetve a vadászat miatt fenyegetettségének mértékét veszélyeztetettség közelinek minősíti a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN).
Az antilopoknál a nőstény állatokat tehénnek, a hímeket bikának, a fiatalokat pedig borjúnak szokás nevezni. A viszonylag kisebb testű fajok esetében azonban nem ritka az sem, hogy a hímeket bakoknak, az utódokat pedig gidának nevezik. Az indiai antilop esetében tehát mindkét megoldás helyes.