Szövőmadarak a Szavanna-házban 2017. október 5.

A 2008-ban átadott Szavanna-komplexum tágas szabadkifutójával és a kapcsolódó belső férőhelyeket magába foglaló Szavanna-házzal, vagy másként Szavanna-istállóval számos érdekes állat bemutatóhelye. Ráadásul, mivel a Szavanna-ház maga meglehetősen nagy terjedelmű, fedett és fűtött tér, ezért „időjárásbiztos” bemutatóhely, ami jól jön kedvezőtlen időjárás, mondjuk eső, hideg szél vagy éppen hó esetén.

Az itt lakó állatok jelentős része igencsak termetes, elég, ha csak az orrszarvúakra, vagy éppen a zsiráfokra gondolunk. De az itt lakó antilopok és gazellák sem nevezhetők aprócskának. Ezeknek a nagyobb állatoknak persze csak az istállójuk, belső férőhelyük van a Szavanna-házban, így az év jelentős részében a tágas szabadkifutóban tartózkodnak. A szavannák nagyobb testű lakói mellett azonban ugyanezen élőhely apróbb állataival is találkozhat a közönség a Szavanna-ház terráriumaiban és röpdéiben.

Az egyik ilyen röpdében laknak a közelmúltban elhelyezett szövőmadarak is, amelyek két közeli rokonságban álló faj, az orix-szövőmadár (Euplecter orix) és a narancsszínű szövőmadár (Euplectes franciscanus) képviselői. Mindkettőjükre jellemző az ivari kétalakúság, azaz a két nem képviselőinek megjelenésében jelentős különbségek vannak. A tojók barnás, illetve homokszínűek, olyannyira, hogy a felületes szemlélő akár még verébnek is nézhetné őket. A hímek viszont – legalábbis nászidőszakban – látványos, harsány színezetű tollazatot viselnek. Mivel ennek épp most van az ideje, érdemes őket mostanában felkeresni.

A szövőmadarak a verébalakúak rokonsági körébe tartozó, főként Afrikának a Szaharától délre eső területein elterjedt állatok. A zoológusok mintegy másfél tucat fajukat különböztetik meg. Nevüket arról kapták, hogy nagy ügyességgel építenek maguknak olykor egészen komoly, bonyolult felépítésű fészkeket javarészt egymásba fűzött fűszálakból.