Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 2800 Ft Gyermek: 1900 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-CS: 9:00-17:00 P-V: 9:00-17:30

Időjárásközepesen felhős 8°C

Ausztrál Zóna

A földgolyó másik oldalán található ausztrál régiót egészen különleges állatvilág jellemzi. Kenguruk, vombatok, tojásrakó emlősök, fekete hattyúk, gallérosgyíkok és sok más furcsaság népesíti be Ausztráliát és a környező szigeteket, köztük például Új-Guineát, illetve az ausztrál régió és a délkelet-ázsiai szigetvilág határvidékét. E fajok különlegessége, érdekessége, valamint oktatási szempontból is tanulságos volta miatt Állatkertünk már a megnyitás éve, tehát 1866 óta kiemelten foglalkozik az ausztrál régió élővilágának bemutatásával.

Manapság az ausztrál állatok többségével az Ausztrál zónában találkozhatunk. Ez a több létesítményből álló zóna a Nagy-tó túloldalán, nagyjából a Pálmaháztól a Sziklakertig tartó övezetben terül el. A zóna központi építménye az Ausztrálház, de a szomszédos Koalaház, Vombatház, az Ausztrál ösvény és a Dombház, illetve a hozzájuk tartozó kifutók is mind-mind ausztrál, illetve esetenként óceániai (pl. hawaii) állatoknak adnak otthont.

Az Ausztrálház önmagában is változatos állatgyűjteménnyel büszkélkedhet. Az épület belső tere két fő részre oszlik. Az egyik félben érdekes ausztrál hüllőkkel és madarakkal lehet megismerkedni. A hüllőket képviseli például a King-gallérosgyík, amelynek különlegessége, hogy ha veszélyben érzi magát, a nyakára simuló bőrlebernyeget esernyőszerűen felmeresztve igyekszik nagyobbnak látszani, ekképp elbizonytalanítani támadóját. Ha azonban ez sem segít, mókás futással szalad tova. A gallérosgyíkon kívül több más érdekes hüllő is lakik a szomszédos terráriumokban, köztük a szakállas agáma vagy éppen a szőnyegmintás piton. A szemközti oldal röpdéjében színpompás ausztrál papagájokkal és néhány más madárfajjal ismerkedhet a látogató. Belső férőhelyüket úgy rendeztük be, mintha csak egy ausztrál kertvárosi parkban lennénk. Ezek a számunkra egzotikusnak számító madarak ugyanis őshazájukban gyakran fordulnak elő lakott területeken.

Sisakos kazuárAz Ausztrálház középső terében kisebb kiállítást rendeztünk be, amely a térség felfedezéséről s jeles magyar származású kutatóiról, valamint Ausztrália és Új-Guinea őslakóiról szól. Ugyanitt mutatjuk be, ahol az ausztrál kontinens kihalt zoológiai érdekességeit is. De akad itt egy röpde is, amelyben további papagájok mellett a kacagójancsikat lehet megfigyelni. Az ausztrál őslakók szókészletéből kölcsönzött hangutánzó szóval kokaburrának is nevezett madár jellegzetes, gurgulázó kacajáról kapta mind nemzetközi, mind pedig magyar elnevezését.

Az Ausztrálház másik szárnya éjjel aktív állatoknak ad otthont. Mivel ők őshazájukban a nappalt átalusszák, fordított világítási program mellett mutatjuk be őket. Vagyis látogatási időben félhomályban, holdfényt utánzó megvilágításban lehet megtekinteni ezeket az állatokat, s így aktív életet mutatnak a közönség szeme láttára. A méretes csarnokban, ahol a közönség egy térben tartózkodhat az állatokkal, elsőre a gyümölcsevő denevéreket, más néven repülőkutyákat vehetjük észre, de ha alaposan körbenézünk, ugyanitt kisebb testű erszényes állatokat, így siklóerszényeseket, ecsetfarkú patkánykengurukat, sőt még kuszkuszokat is találhatunk. A kuszkuszok a kúszó erszényesek közé tartoznak, és természetesen semmi közük sincsen a hasonló nevű, Észak-Afrikából származó ételhez, amelyet nem is húsból, hanem durumlisztből készítenek. Az épület végében egy nagyobb akváriumot találunk, itt különféle ausztráliai halakkal, elsősorban a kalászhalak különböző fajaival ismerkedhetünk meg.

Az Ausztrálházban járva érdemes még meglesni az aprócska tollfarkú erszényeseket, illetve az ugyancsak itt bemutatott kétéltűeket, mindenekelőtt az óriás levelibékákat. Azért, hogy a gerinctelenek se hiányozzanak, egy-egy terráriumot kapott az ausztrál vadászpók, illetve féltenyérnyi rinocérosz csótány is.

Az Ausztrálház szomszédságában helyezkedik el az úgynevezett Dombház, amely nevét arról kapta, hogy az épület belső terei félig egy domb belsejébe vannak süllyesztve. A Dombházhoz tartozó kifutókban láthatjuk a sisakos kazuárt, amely Ausztrália északkeleti felében, valamint Új-Guinea szigetén is előfordul. A Dombház másik oldalán található kifutó a nyugati szürke óriáskenguruk, más néven kormos kenguruk otthona. Külön kifutóban laknak a valamivel kisebb termetű Derby-kenguruk: ennek a fajnak egyebek mellett az az érdekessége, hogy azok a kenguruk, amelyekkel az európai hajósok legelőször találkoztak, ugyanehhez a fajhoz tartoztak.

Az Ausztrálház végében található röpdét néhány méretes, zöldes színű papagáj lakja. Ők nem Ausztráliában, hanem Új-Zéland szigetén őshonosak, az ottani alhavasi cserjések jellegzetes madarai. Ennek következtében a magyarországi telet is jól viselik. Ezek a játékos, kíváncsi madarak figyelemre méltó műszaki érdeklődéssel rendelkeznek, ám ez az érdeklődés jellemzően pusztítás centrikus. A gondozók ezért rendszeresen gondoskodnak számukra valamilyen játékszerről, amit aztán kedvükre szétcincálhatnak.

VombatA keák röpdéjének közelében találhat tavacska több figyelemre méltómadár lakóhelye. Például a fekete hattyúké, amelyek Nyugat-Ausztrália regionális címerállatainak számítanak, mi több, Perth fő folyója, a Swan river is róluk kapta a nevét. A hattyúkkal közös férőhelyen mutatjuk be az Óceániában, közelebbről Hawaii szigetén őshonos hawaii ludakat, amelyek a 20. század derekán csaknem kipusztultak, s csak a természetvédelmi erőfeszítéseknek, illetve a szaporítóprogramoknak köszönhetjük, hogy a fajt sikerült megmenteni.

Az Ausztrál zónához tartozik a Vombatház is, ahol az egyedülálló ritkaságnak számító csupaszorrú vombatokat mutatjuk be. Ez az erszényes állat a koalák legközelebbi rokona, de nem a fákon, hanem a talajszinten él, sőt, kiterjedt föld alatti üregeket ás magának. Wally és Molly, két felnőtt tenyészállatunk az elmúlt években már kétszer is felnevelt egy-egy utódot, ami a nemzetközi állatkerti szakma érdeklődését is felkeltette. Az elmúlt negyedszázadban ugyanis Budapesten kívül más európai állatkertben egyáltalán nem volt vombat szaporulat.

HangyászsünA Vombatháztól már nincs messze az Ausztrál ösvény. Ez lényegében egy olyan kifutó, ahol a közönség be is mehet az itt látható állatok, nevezetesen a vörösnyakú, más néven Bennett-kenguruk, illetve az emuk közé. Ez utóbbiak ugyanúgy Ausztrália címerállatának számítanak, mint a kenguruk. Az Ausztrál ösvényen át lehet megközelíteni az egykori Szarvasház boronafalas épületét is. Az állatház persze ma már nem szarvasoknak, hanem ritka erszényeseknek ad otthont. Például a keleti foltos erszényesnyesteknek, a kovariknak, vagy éppen a cukormókus néven is ismert kis siklóerszényeseknek. Ugyanebben az állatházban, ám egy másik épületszárnyban találjuk a hangyászsünöket. Ezek a szintén nagy ritkaságnak számító állatok nem erszényesek, de nem is méhlepényesek, hanem az úgynevezett tojásrakó emlősök közé tartoznak. Az emlősállatok e különleges, ősi csoportja az évmilliók során eltűnt, közülük egyedül a hangyászsünök, és persze a kizárólag Ausztráliában látható kacsacsőrű emlősök maradtak fenn mind a mai napig.