Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 2500 Ft Gyermek: 1800 Ft Diák: 1900 Ft

Nyitvatartás

Minden nap: 9:00-16:00

Időjáráserősen felhős 13°C

Egy különleges erszényes

    • A koala ma már világszerte közismert neve a hajdanán a mai Sydney környékén élő dharug nép nyelvéből származik. Ezek az őslakók gula-nak nevezték, amit aztán az első angol telepesek angol betűzéssel coola-nak vagy koolah-nak írtak. Később, valószínűleg egy elírás révén, az „oo"- ból „oa" lett, és így alakult ki a mindmáig használatos „koala".
    • Bár a koala ma már csak elterjedési területének déli részén nevezhető többé-kevésbé gyakorinak, mégis akadnak olyan helyek, ahol túl sok van belőle. A Kenguru-szigeten például sem ellenség, sem fertőző betegségség nem veszélyezteti őket, így ott olykor annyira elszaporodnak, hogy át kell őket telepíteni más területekre.
    • A vadon élő koalák átlagosan 10-12 évig élnek. Állatkerti körülmények között viszont jóval tovább: például az a 22 éves öreg nőstény, amely a brisbane-i (Queensland, Ausztrália) Lone Pine Koala Sanctuary lakója.
    • Néhány ezer évvel ezelőtt Észak- és Nyugat-Ausztrália erdeiben is élt koala. Tasmaniában azonban eddig még semmi jelét sem találták meg egykori jelenlétének. Ez azért is különös, mert ez a sziget csak alig 10 000 éve vált el az ausztrál földrésztől, előtte a koalák még könnyűszerrel elterjedhettek volna az ottani hatalmas eukaliptuszerdőkben.
    • 2002 és 2007 között zajlott le az utóbbi évtizedek legnagyobb koalapusztulása. A meleg éghajlatú Délnyugat-Queenslandet 2002 és 2007 között sorozatosan sújtották az aszályok, és ennek következtében az 59 000 egyedet számláló ottani populáció 2009-re 11 600-ra olvadt le.

Szárazság...

  • A szárazságok nemcsak azért veszélyesek a koalára nézve, mert éhezést és szomjazást hoznak, hanem a keresgélő koalák lemásznak a földre, és így a ragadozók áldozatai lehetnek, főként a kisebb példányok.
  • A koaláknak alapvetően kevés a természetes, az emberi tevékenységhez nem köthető ellensége. Az ametisztpiton, a nagyobb termetű varánuszok, illetve néhány nagytestű ragadozó madár vadászik rájuk, ám a termetes példányokkal már ők sem bírnak el.
  • Régebben úgy tudtuk, hogy a koala kizárólag eukaliptuszlevéllel táplálkozik, ezt azonban mára megcáfolták. Kiderült, hogy a természetben nagyritkán egyéb növénynemzetségek fajainak lombját is elfogyasztja.
  • A koalának van egy fajspecifikus kórokozója, a koala-retrovírus (KoRV), amely a megfertőzött példányok immunrendszerét jóformán megsemmisíti, hasonlóan, mint az AIDS teszi az emberrel.
  • A koalák állományai nem alkotnak zárt egységet, gyakran igen távol vannak egymástól. Ez annak is betudható, hogy az egyes erdőfoltok között már nincs olyan fás terület, úgynevezett ökológiai folyosó, ahol az egyedek vándorolhatnának.
  • Az egyes területeken – például szigeteken – a túlszaporodott koalákat nemcsak áttelepítik, hanem fogamzásgátló módszerekkel is próbálják megállítani az állománynövekedést.
  • A koala nőstényeknek – a legtöbb erszényestől eltérően – meglehetősen nagy a méhlepénye. Igaz, ennek nincs különösebb szerepe a magzat fejlődésében, hiszen a kicsi, akárcsak a többi erszényesnél aprócska, embriószerű állapotban születik.