Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 2800 Ft Gyermek: 1900 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-CS: 9:00-17:00 P-V: 9:00-17:30

Időjárásközepesen felhős 18°C

Az Állatkert története

A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje, hiszen csaknem százötven éves múltra tekint vissza. Alapításának gondolata már a reformkorban, az 1820-as év 1830-as években is felmerült, de aztán a forradalom és a szabadságharc, majd az azt követő elnyomás időszaka nem kedvezett az alapításnak. Végül néhány az országért tenni kívánó tudós hazafi kezdeményezésére ismét felmerült az Állatkert létesítésének gondolata. Az „alapító atyák" között volt Szabó József geológus, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, és legfőképpen Xántus János, aki ekkorra már elismert zoológus és etnográfus volt.

Komoly nehézségek árán sikerült a felmerülő akadályokat elhárítani, így 1866. augusztus 9-én a déli harangszóra megnyithatta kapuit Magyarország első állatkertje. Igazgatója ekkor az alapítás eszméjének egyik úttörője, Xántus János volt. Az állatállomány a hazai fajokon kívül számos ritka majom- és makifajból, sokféle papagájból, tevékből, kengurukból és más különleges állatokból állott. Nem volt azonban sem oroszlán, sem tigris, sem elefánt ebben az időben. Az első zsiráf két évvel a nyitás után, 1868-ban érkezett. A nyakigláb állatot Ferenc József ajándékozta az Állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására.

Az első évtizedekben az Állatkert tovább fejlődött. 1876-ra elkészült az első oroszlánház, amelyben az oroszlánok mellett tigriseket is bemutattak. Később már elefánt, majd víziló és orrszarvú is akadt a bemutatott állatok között. Az intézmény fenntartása körül azonban komoly gondok adódtak, mivel a tudós hazafiak által az Állatkert működtetésére alapított társaság kiadásai rendre meghaladták a bevételeket. A részvénytársaságot tehát állat- és növényhonosító társasággá alakították át, hátha így könnyebben juthatnak adományokhoz. Közben az igazgatók személye is többször változott, mígnem 1873-ban Serák Károlyt bízták meg ezzel a feladattal. Serák három évtizeden át irányította az Állatkertet, munkásságát az idő igazolta. Igaz, hogy az ő idejében az Állatkertben nemcsak állatkerti látnivalók, hanem kötéltáncosok, tűznyelők, kardnyelők és céllövő fenomének is bemutatkoztak, viszont e népcsalogató látnivalók bevételeiből magát az Állatkertet is fenn lehetett tartani. Sajnos az 1896-os millenniumi ünnepségek után a hatóságok nem annyira támogatandó kulturális intézményként, hanem bevételi forrásként tekintettek a kertre, és olyan magas bérleti díjat szabtak, amely végül csődbe juttatta az Állat- és Növényhonosító Társaságot.

Az Állatkert azonban nem szűnt meg, hanem azt 1907-ben Budapest főváros vette át. Mi több, Bárczy István, a neves városfejlesztő főpolgármester programjának keretében több mint négymillió aranykoronás költségen teljesen újjá is építették. Az átépítésre 1909-től 1912-ig került sor, ebben az időben a kert zárva is tartott. Az újbóli megnyitásra 1912. május 20-án került sor, a kert igazgatója az újjáépítés szakmai irányításával is megbízott zoológus, Lendl Adolf lett. A kert ma is meglévő műemlék épületeinek többsége is ekkor került átadásra.

Az 1912-ben újra megnyitott Állatkert Európa egyik legszebb és legkorszerűbb ilyen intézménye volt. Fejlődésének lendületét azonban megtörte az első világháború, majd az utána következő gazdasági válságok sorozata. Az 1930-as években azonban komoly fejlesztések történtek az akkori idők neves igazgatja, Nadler Herbert irányítása alatt. A második világháború viszont szinte teljesen elpusztította az Állatkertet: egyetlen épen maradt állatház sem akadt, a több mint kétezer állatból pedig csak tizenöt élte túl a főváros ostromát.

A háború után már 1945. május elsején megnyitotta kapuit az Állatkert. Igaz, csak néhány tucat állattal, és romos épületekkel. A háborús károkat azonban az elkövetkező években lépésről lépésre sikerült helyreállítani, sőt, az 1950-es évek végén és a 60-as években már komolyabb korszerűsítésekre, fejlesztésekre is lehetőség nyílt. Ezek legnagyobb részére az állatkertészet és állatkerti ismeretterjesztés nagy egyéniségének számító Anghi Csaba főigazgatóságának idejében került sor.

Az 1970-es és 1980-as évek eseményeit elsősorban az határozta meg, hogy az állatkerti szakemberek tenni akarását szigorú keretek közé szorították a kor gazdasági és társadalmi realitásai. Így a rendszerváltás idején az az Állatkertre igencsak ráfért a teljes megújulás. Ez a folyamat 1994-ben kezdődött, amikor Persányi Miklóst nevezték ki az intézmény főigazgatójának. Az azóta eltelt években – 2003 és 2007 között Bogsch Ilma irányításával – egyrészt újjászülettek, és újra régi szépségükben pompáznak azok a műemlék épületek, amelyek a kert világszerte ismert, sajátos hangulatát adják. Ezenközben az állatok férőhelyeit is sikerült korszerűsíteni, tágasabbá, természetszerűbbé, és a látogatók számára is esztétikusabbá tenni. A rekonstrukció szinte a kert minden sarkát, minden egyes négyzetcentiméterét érintette. Közben a szakmai eredmények sem maradtak el, így például Budapesten születhetett meg a világ első olyan orrszarvúja, amely mesterséges termékenyítés eredményeként láthatta meg a napvilágot.

A Fővárosi Állat- és Növénykert 2016-ban ünnepli megnyitásának 150. évfordulóját. Az állatkerti szakemberek most azon dolgoznak, hogy még nagyszerűbbé varázsolják ezt a városligeti csodavilágot. Az intézmény történetében először területi bővítést is kapott az Állatkert, ami annál inkább időszerű volt, mivel az elmúlt évtizedek során az eredeti terület egyharmadát fokozatosan elcsatolták. Most azonban az Állatkertnek lehetősége van a terjeszkedésre is! S ha minden sikeresen alakul, az új területen megálmodott fejlesztések nagy része is megvalósulhat a 150. születésnapra.