Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3000 Ft Gyermek: 2000 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-CS: 9:00-18:00 P-V: 9:00-19:00

Időjárásközepesen felhős 21°C

A régi gazdasági udvar

Az egykori gazdasági udvar helye az Állatkert északkeleti végében, az 1912-es állapot szerint Az Állatkert új területeinek új látványossága, a Holnemvolt Vár részben ugyan a megszüntetett Vidámpark egykori területnek egy részén jön létre, területének másik része viszont mindig is az Állatkerthez tartozott. A közönség azonban ezt az övezetet a múltban nem látogathatta, hiszen az üzemellátási funkcióknak, a kert gazdasági udvarának adott helyet.

A szóban forgó egykori gazdasági udvar, amely tehát most Holnemvolt Várrá alakul át, 1908-tól 2017-ig működött. Területét azt követően jelölték ki, hogy az Állatkert fenntartását 1907-ben a főváros vette át. Az állatkerti működés számára akkor megállapított területnek a külső mutatványos telep (a vurstli utolsó helyszíne) felé eső vége volt a leginkább félreeső, éppen ezért bemutatási szempontból a legkevésbé értékes része, ezért is helyezték éppen ide a gazdasági udvart. Érdekes, hogy bár ekkor az egész Állatkert újjáépült, de mind a tervezés, mind a kivitelezés tekintetében előbb került sor a gazdasági udvar kialakítására, és csak később következtek az állattartást és bemutatást szolgáló létesítmények. Hiszen amíg az ekkoriban emelt épületek és építmények nagy része, így a Főkapu, az Elefántház, a Pálmaház, a Kis- és a Nagyszikla, a Madárház, a Fácános, a Krokodilház vagy éppen a Majomház 1909 és 1912 között épült fel, a gazdasági udvar esetében a tervezési feladatok nagy részét már 1907-ben elvégezték, a kivitelezésre pedig 1908-ban sor került.

Az egykori gazdasági udvar külső része a Holnemvolt Vár kivitelezésének kezdete előtt; szemben az ekkorra már irodának használt lakóépület rövid (boltíves szárnya), jobbra a régi kocsiszín, amely ekkor állatorvosi állomásként működött, balra pedig a takarmányraktár épületeAnnak, hogy a gazdasági udvar ennyivel előbb elkészült, akkoriban több oka is volt. Egyrészt az Állatkertnek az átépítés ideje alatt is voltak állatai, amelyek ellátásáról nap mint nap gondoskodni kellett, ehhez azonban szükség volt azokra a funkciókra, amelyekkel a gazdasági udvar szolgált. Másrészt az a terület, amelyet a gazdasági udvar számára kiszemeltek, ugyan korábban is az Állatkert területe volt, de a megelőző években nem állatkerti bemutatásra használták, hanem az Állatkert bérbe adta az Ős-Budavár nevű mulatóhely céljaira. Ekkorra viszont az Ős-Budavár már bezárt, tehát a terület könnyen és gyorsan felszabadítható volt.

A gazdasági udvar, illetve a benne kialakítandó épületek terveit Végh Gyula székesfővárosi mérnök készítette. Az épületek között volt egy lakóépület az állatkerti dolgozók számára, egy kocsiszín és műhely, amelynek egy részét istállónak alakították ki, továbbá egy konyhaépület és egy raktár is. Emellett egy jégvermet és egy hídmérleget is létesítettek.

A gazdasági udvar külső része, szemben a takarmánykonyhával és tőle balra hátrébb az istállóval; a kép jobb szélén a takarmánytároló eresze, bal szélén az ekkor állatorvosi rendelőnek használt egykori kocsiszín épületének vége látszik;Az 1908-ban kialakult állapothoz képest a gazdasági udvarban az idők során viszonylag kevés változás történt. A dolgozói létszám növekedése miatt 1927-ben a lakóépülethez egy új épületszárnyat építettek, 1936-ban egy különálló lóistálló számára emeltek új épületet, 1969-ben pedig egy új szociális épületet is átadtak, öltözőkkel, műhelyekkel, raktárakkal és egy üzemi étkezdével.

A későbbiekben az épületekben nem, azok funkciójában azonban voltak kisebb-nagyobb változások. A legnagyobb változásokat azonban a 2017-es esztendő hozta. Ebben az évben ugyanis a gazdasági udvarban korábban működő funkciók mind elköltöztek az Állatkert más területeire, legnagyobbrészt a volt vidámparki terület mögött kialakított új kiszolgáló zónába.

A költözésre azért került sor, mert az az állapot, amely miatt annak idején éppen ott alakították ki a gazdasági udvart, ahol 1908 és 2017 között működött, az Állatkert területének bővülése nyomán megváltozott. A volt vidámparki terület átvétele után ez az övezet már nem az Állatkert félreeső része, hanem értékes, a közönség számára könnyen megközelíthető zónájává vált. Ésszerű volt tehát a fejlesztések során az üzemellátási funkciókat a volt vidámparki terület mögötti övezetbe, az új kiszolgáló zónába átköltöztetni, méghozzá a korábbiaknál korszerűbb keretek közé, s az egykori gazdasági udvar területét bemutató térré átalakítani, hogy a Holnemvolt Vár komplexumának részeként megnyílhasson a nagyközönség előtt.

 

Lakóépületből Hetedhét Palota

Régi életképek az egykori gazdasági udvarból; balra fent: terménykiadás a takarmányraktárból a két világháború között; jobbra fent: anyagmozgatás 1976-ban; balra lent: a kultúrteremben Szederjei Ákos főigazgató gratulál Szabó István főápolónak, aki 1918-tól 1970-ig, 52 éven át volt az Állatkert dolgozója; lent középen: zsákok felhúzása a terményes padlásra a fuvaros lovak egyikének segítségével; jobbra lent: a takarmánykonyha az 1960-as évek elejénA Holnemvolt Vár központi épülete, a Hetedhét Palota eredetileg a gazdasági udvarhoz tartózó lakóépület volt, amelyet a legutóbbi időkig szolgálati épületnek is hívtak az állatkerti dolgozók. Az épület két szárnya közül a hosszabbik (amely párhuzamos az Állatkert egykori határvonalával) 1908-ban épült Végh Gyula székesfővárosi mérnök tervei szerint. A kivitelezés akkori áron 57.000 koronába került (összehasonlításként a Főkapu 162 ezer, az Elefántház 364 ezer, a Pálmaház és az Akvárium együtt 748 ezer, a Nagyszikla pedig 803 ezer koronás költséggel épült). Az állatkerti dolgozók számának gyarapodásával, s a lakhatási igények ezzel összefüggő növekedésének kielégítése érdekében az épületet 1927-ben egy új szárnnyal, az úgynevezett „boltíves” szárnnyal bővítették.

Az állatkerti munkatársak számára biztosított szolgálati lakás a korabeli lakásviszonyok mellett igen komoly juttatásnak számított, még akkor is, ha nem luxuslakásokról, hanem a kor színvonalának megfelelő munkáslakásokról volt szó. A lakások többsége egyszobás volt, amelyhez előtér, főzőfülke, illetve tisztálkodó helyiség tartozott. A WC azonban közös volt, emeletenként egy nyílt a függőfolyosóról.

A lakóépület az 1980-as években (felső sor) és 2009-ben, még a homlokzati felújítás előtt (alsó sor)Az, hogy az állatkerti dolgozók jelentős része helyben lakott, háborús időben egyfajta előnyt is jelentett. Hiszen azon állatkerti dolgozók helyett, akiket behívtak katonának, rendszerint a helyben lakó családtagjaik, feleségük, illetve már munkát bíró gyermekeik jöttek be dolgozni. Így az Állatkert munkaerőhöz, a családok pedig kenyérkeresethez jutottak a háborús időkben is. Háborús intézkedés volt az is, hogy a második világháború előestéjén az épület pincéjében óvóhelyet alakítottak ki, amely később, a hidegháború korszakában is létezett.

A háború után a szolgálati lakások mellett a „boltíves” szárnyban munkásszáló létesült. Itt általában az egyedülálló, nem családos dolgozók voltak elszállásolva, 2-3 ágyas helyiségekben. A XX. század utolsó éveire a lakóház egyre inkább elvesztette eredeti jelentőségét, hiszen a kor lakásviszonyai között az állatkerti dolgozók többsége már nem itt, hanem az Állatkerten kívüli lakásokban, házakban lakott. A megüresedett lakásokba különféle szolgálati funkciók (raktárak, műhelyek, rovarszaporító stb.) kerültek, a „boltíves szárny” tetőterében pedig 2003-ban az intézmény könyvtára és a grafikusműhely számára alakítottunk ki helyiségeket.

A kép hátterében a lakóépület a kert belseje, a mai Szavannakifutó felől látható; a felvétel az 1940-es években, nem sokkal a háború után készült, amikor a takarmányínség enyhítésére az Állatkertnek ezen a részén kukoricát termesztettek Az épületben 2009-ig voltak lakások, ezután az épület egészébe az addig a kert különféle épületeiben elszórtan elhelyezkedő irodák költöztek be. Többek között itt működött az Állatkert főigazgatósága is. 2014-ben felújításra került az épület külső homlokzata, majd 2017 elején valamennyi addig itt elhelyezett funkció az új kiszolgáló zónába költözött, hogy az épületben megkezdődhessenek a Holnemvolt Vár kialakításának munkálatai.

 

Kocsiszínből Sünispotály

A régi kocsiszínt az 1980-as években daráló helyiségként működött, illetve itt volt a takarmányozási iroda is (felső kép); 2009-ben ebben az épületben kapott helyet az állatorvosi állomás (lent)A Holnemvolt Vár Sünispotály néven megnyitásra kerülő bemutatóhelye, ahol a látogató a mentőmunkába kaphat betekintést, a múltban, az egykori gazdasági udvarban álló épületként többféle funkciót is ellátott. Eredetileg kocsiszínnek épült, ezért is vannak olyan széles, szegmensíves kapunyílásai. Ezt az épületet is Végh Gyula székesfővárosi mérnök tervezte, kivitelezésére pedig ugyancsak 1908-ban került sor, 15.500 koronás költséggel.

A fogatolt járművek jelentőségének az 1950-es években megkezdődött csökkenésével párhuzamosan a kocsiszínt egyre inkább más célokra kezdték használni. Elülső traktusa főként takarmánytárolásra, illetve a takarmányok előkészítésére szolgált: itt volt például a kalapácsos darálóval felszerelt daráló helyiség. Ugyanitt kapott helyet a Takarmányozási Osztály irodája is. A hátsó épületrészben az Állatkert kultúrtermét alakították ki.

Az épület 2009-ben jelentős átalakításon esett át. Ekkor ugyanis teljes egészében állatorvosi állomássá alakítottuk át, a földszinten két vizsgálóval, két műtővel, röntgenhelyiséggel, kiszolgáló helyiségekkel, az emeleten pedig az állatorvosok irodáival, illetve egy előadóteremmel. Az elkövetkező években az emelet funkciójában voltak még kisebb változások (például ide költözött a pénzügyi iroda), majd 2017 elején mind az állatorvosi állomás, mind az irodák az új kiszolgáló zónába költöztek át, hogy itt is meg lehessen kezdeni a Holnemvolt Vár kialakításának munkálatait.

 

Az istálló istálló maradt

Az 1936-ban épült istálló funkciója mind a mai napig változatlan maradt, csak a lótartás célja változottA Holnemvolt Vár istállója már eredetileg, a gazdasági udvar részeként is istálló volt. Ez azonban nem 1908-ban épült, mint a gazdasági udvar legtöbb épülete, hanem csak 1936-ban. Korábban ugyanis a kocsiszín épületében volt egy kisebb istálló, amely elegendő volt ahhoz, hogy a szükséges néhány igás- és hátaslovat elhelyezzék. Ezeket a lovakat azért tartották, mert a motorizáció térhódítása előtt az Állatkerten belüli szállítási feladatokat, illetve a kerten kívüli fuvarokat is fogatolt járművekkel oldották meg, továbbá a termények padlásra való felvontatása is lóerővel történt. Az 1930-as években létrehozott állatkerti lovagló- és hajtóiskola működtetéséhez azonban már több lóra volt szükség, s ehhez már nagyobb méretű istállót kellett építeni. Mivel a jégvermet éppen ekkor szüntették meg (ugyanis már megjelentek az elektromos hűtőgépek is), a helyére építették fel az új lóistállót. Az épület maga az idők során nem változott sokat, csupán kisebb felújításokra került sor. 1961-ben ugyan a padlás lángra kapott, de a tűzoltók még idejében eloltották a tüzet.

 

Takarmánykonyhából pékség és kézműves műhelyek

A Holnemvolt Vár macskaköves udvarában található pékség eredetileg takarmánykonyha, a szomszédos épület pedig takarmánytároló, eredeti nevén „kamra épület” volt. Mindkettő 1908-ban épült Végh Gyula tervei alapján, összesen 13.400 koronás költséggel. A konyhában a különféle takarmányok előkészítése zajlott, itt volt a húselőkészítő, a fagyasztókamra, és itt kaptak helyet a szemestermények és darák tárolására szolgáló hombárok is. A takarmánytároló épületében voltak a gyümölcsös és zöldséges hűtőkamrák, illetve 2009 után a daráló is ott kapott helyet. A két épület eredeti funkcióját egészen 2017-ig, az új kiszolgáló zónában kialakított új takarmányozási központ átadásáig megtartotta.

 

Szociális épületből Karavánszeráj

Ezen az 1980-as években készült felvételen baloldalt a takarmánykonyha épülete, tőle jobbra pedig a takarmánytároló látszikA Holnemvolt Vár komplexumának végében lévő Karavánszeráj épülete eredetileg az egykori gazdasági udvar épületegyüttesének legfiatalabb eleme volt. 1969-ben adták át, s akkoriban szociális épület néven emlegették. Ennek oka, hogy az emeletén alakították ki az állatkerti dolgozók öltözőit, illetve egy kisebb üzemi étkezdét is a hozzá tartozó konyhával. Ez annak idején igen sokban javította a kert dolgozóian munkakörülményeit. Az épület földszintjén a tervszerű megelőző karbantartást szolgáló TMK műhelyek (asztalos, lakatos, festő, villanyszerelő, víz-, gáz- és központifűtés-szerelő, autószerelő műhely) sorakoztak, az alagsorban pedig egy kazán, illetve a központi raktár kapott helyet.

Az 1990-es évek közepén az emeleti üzemi konyha megszűnt, helyébe a műszaki irodák kerültek. Ettől eltekintve azonban lényeges változás az épület funkciójában egészen 2017-ig nem volt. Az öltözők, irodák, műhelyek és raktárak ekkor az új kiszolgáló zónába költöztek át, a Holnemvolt Vár kialakításának munkálataival összefüggésben pedig az épület vasút felőli vége (csaknem a fele) elbontásra került.