Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3000 Ft Gyermek: 2000 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-17:00 Sz-V: 9:00-17:30

nincs időjárási adat

A működés sikerei

A hangsúlyozottan ideiglenes, két szezonra szóló Holnemvolt Park nemcsak beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hanem messze meg is haladta azokat. A siker több területen is megmutatkozott.

Megmutatkozott egyrészt a látogatottságban, hiszen a Holnemvolt Park látogatóinak száma a 2014-es és a 2015-ös esztendőben is lényegesen meghaladta a Vidámpark utolsó éveinek látogatottságát. A 2014-es szezonban például 450 ezer fő volt kíváncsi a Holnemvolt Parkra.

A működés másik fontos sikere az volt, hogy a szolgáltatásokat az egykori Vidámparkhoz képest sokkal mérsékeltebb, ésszerűbb áron tudtuk kínálni a nagyközönségnek. Hiszen a Vidámparkban az utolsó bő évtizedben az volt a gyakorlat, hogy volt egy jelentősebb összegű belépőjegy (nagyjából az állatkerti jegyárak kétszeresébe kerültek ezek a jegyek), viszont azt megváltva az egyes játékoknál elvileg már nem kellett további összegeket fizetni. Kivéve néhány játékot, ahol mégis. A Holnemvolt Parkban viszont az volt a gyakorlat, hogy az állatkerti belépőjegyek ide is érvényesek voltak, illetve lehetett csak a Holnemvolt Parkra is jegyet váltani 500 forintért. Ezért az itt lakó összes állatot meg lehetett nézni, használni lehetett a játszótereket és más egyéb kényelmi létesítményeket. A játékokra viszont külön zsetonok váltásával lehetett felülni. A zsetonok 200 forintba kerültek, egy-egy játékra pedig személyenként 1, 2, vagy 3 zsetonért lehetett felülni, attól függően, hogy melyik játéküzemről volt szó. A hullámvasút például mindvégig kétzsetonos játékként üzemelt. A legtöbb játék esetében tehát egy-egy kör ára messze elmaradt attól, amit az egyes ünnepek alkalmából a Városligetbe kitelepült vurstlikban kellett fizetni, hiszen ott 2014-ben és 2015-ben 500 és 800 forint között voltak az árak körönként. Az általunk bevezetett belépőjegy rendszer az alacsonyabb jövedelműeknek különösképpen kedvezett, mert akik nem tudták megfizetni a régi Vidámpark árait, be sem juthattak a területre. Nálunk viszont mindenki csak azért fizetett, amire valóban felült, így a közönség sokkal inkább testre szabhatta a költségeit az alapján, hogy mennyit szánt erre a szórakozásra.

Bár az általunk bevezetett belépőjegy- és zsetonrendszer a vidámparkinál sokkal kedvezményesebb volt, ennek ellenére sikerült a bevételeket úgy alakítani, hogy hogy abból lényegében finanszírozhatóak voltak a Holnemvolt Park fenntartásának költségei. Ez szinten nagyon fontos sikernek mondható, főleg annak a ténynek a fényében, hogy a Vidámparkot az utolsó időszakban afféle „pénzügyi lélegeztetőgépen” kellett tartani a fővárosnak.

Ugyancsak fontos siker volt, hogy az átvételkor tapasztalt döbbenetes állapotokat és körülményeket a megnyitásig sikerült legalább elfogadható mértékben javítani, orvosolni. Sikerült a műemlék játékokat üzemképes állapotban tartani, sőt, sok mindent megvalósítani annak a szándékunknak a jegyében, hogy a műemléki játékoknak jobb gazdái legyünk, mint előzőleg a Vidámpark volt. A hullámvasúton elvégeztük a szükséges pályafelújítási munkálatokat, illetve éjszakai rendezvényekre is használhatóvá tettül egy világítási rendszer segítségével, amelyhez hasonló (persze más típusú lámpatestekkel) a múltban is létezett, ám az elmúlt évtizedekben teljesen hiányzott. A mesecsónakon gondoskodtunk a meder igencsak időszerű szigeteléséről, illetve újra alkottuk a bő egy évtizede tönkrement szunyókáló óriást, amelynek rendbehozatalával a Vidámpark nem foglalkozott. S újra használhatóvá tettük a régi mechanikus céllövöldét, amelynek darabjait egy raktárnak alig nevezhető sufniban találtuk meg az átvételkor.

A Holnemvolt Park 2015-ös szezonjának eredményeiről szóló összesítés e sorok írásakor még nem készült el (ha elkészül, a hírek között közzé fogjuk tenni), de a 2014-es beszámoló természetesen már rendelkezésre áll. Ez a beszámoló ugyanis a Fővárosi Közgyűlés január 28-i ülésén került beterjesztésre. Ebből a jelentésből kiderül, hogy a Holnemvolt Parknak 2014-ben az április 29-i megnyitástól a játéküzemeknek a téli szezonban szokásos leállásáig, azaz november 2-ig összesen 432.237 látogatója volt. Ha ehhez még hozzászámítjuk a november és december folyamán a területre átsétáló, s az ott ebben az időszakban is látható állatokat megtekintő mintegy 20-30 ezer főt, akkor 450 ezer főre tehetjük azoknak a számát, akik a 2014-es évben a Holnemvolt Park területét felkeresték, annak szolgáltatásait – vagy azok közül legalább néhányat – igénybe vettek.

Ez a 450 ezer főnyi látogató messze meghaladja azt a látogatószámot, amely a megszűntetett Vidámparkot működésének utolsó éveiben jellemezte. Hiszen ezekben az utolsó években a Vidámpark éves látogatottsága rendszerint 250-300 ezer fő között alakult. Természetesen a közönség összetétele nem teljesen azonos, ugyanis a Holnemvolt Park bevallottan a kisgyermekekkel érkező családokat tekinti elsődleges célközönségének.

A szezonban érkezett 432.237 fő közül 346.915 fő az Állatkert hagyományos területe felől, állatkerti belépőjeggyel kereste fel a Holnemvolt Parkot. 85.322 fő váltott csak a Holnemvolt Parkba érvényes, 500 forintos jegyet. Ez utóbbi adat is azt támasztja alá, hogy sokan éltek azzal a lehetőséggel, amelynek nyomán a játéküzemek az egykori Vidámparkhoz képest alacsonyabb áron voltak elérhetők.

A játéküzemek és más szolgáltatások igénybe vételére a 432.237 látogató összesen 1.242.709 darab zsetont váltott. Az egy látogatóra jutó átlagos zsetonszám így 2,875.

A zsetonnal igénybe vehető játéküzemek és szolgáltatások közül a hullámvasút volt a legnépszerűbb, ennél a játéknál összesen 172.186 fő volt a látogatószám. Mivel egy hullámvasúti szerelvényben 28 fő foglalhat helyet, ekkora látogatottság mellett elméleti minimumként is több mint hatezer kör megtételére lett volna szükség. A gyakorlatban azonban a hullámvasút ennél jóval többet futott, hiszen az egyes szerelvényeket a legforgalmasabb időszakban sem töltöttük fel teljesen, hanem maximum 20-22 fővel indítottuk el őket. A kevésbé forgalmas időszakban pedig, amikor az utasoknak túl sokat kellett volna várniuk addig, amíg 20-22 fő összegyűlik, már 10-12 utassal is elindultak a szerelvények. Így a hullámvasút szerelvényei a 2014-ben a legóvatosabb becslés szerint is legalább tízezer kört tettek meg a csaknem egy kilométer hosszú pályán. Azaz összességében nagyjából annyit futottak, mint amennyi a transzszibériai vasútvonal teljes hossza.

Nagy népszerűségnek örvendett a többi örökölt játéküzem is. A műemlék körhintára 83.120 fő, a barlangvasútra 64.307 fő, a mesecsónakra pedig 71.007 fő váltott zsetont.

Komoly sikere volt a 2014 június 21-i Múzeumok Éjszakájához kapcsolódó programjainknak is. A városligeti mutatványosság múltját felelevenítő programjainkra összesen 8029 fő volt kíváncsi, ami tízszer annyi, mint ahányan a 2013-as évben, az egykori Vidámpark Múzeumok Éjszakájához kapcsolódó programjain részt vettek. Emellett az Állatkertek éjszakáján is közel 6500 látogató fordult meg a Holnemvolt Parkban.

Ami a Holnemvolt Park 2014-es gazdálkodását, működésének pénzügyi részét illeti, a közgyűlési beszámoló után a sajtó többször is foglalkozott azzal a hírrel, mely szerint a Holnemvolt Park a tervezett 40 millió forinthoz képest lényegesen több bevételt, 220 millió forintot hozott. Ez a hír ugyan teljes mértékben megfelel a valóságnak, ám a reakciók arra utaltak, többen úgy értelmezték, hogy a haszon ennyi, nem látva igazán a különbséget a bevétel és a haszon fogalma között.

Lényegében arról volt szó, hogy mint minden más rendes intézmény, az Állatkert esetében is éves költségvetést kell készíteni, amely tartalmazza a várható bevételeket és kiadásokat. Ezek mindegyikére van előirányzat, ám ez az adott költségvetési év folyamán változhat. Például, ha a vártnál több a bevétel, akkor a többletforrás lehetőséget ad a többlet kiadások finanszírozására is. Ilyenkor év közben módosítani kell az egyes költségvetési előirányzatokat. Végül az év leteltével a pénzügyi beszámolóban a bevételek és a kiadások előirányzata mellett a valóságban teljesült bevételeket és kiadásokat tüntetik fel.

Ugyanez volt a helyzet a Holnemvolt Park esetében is, ahol természetesen szintén készült költségvetés. A bevételi előirányzatok tervezésekor azonban nem lehetett a megelőző évek költségvetéséből kiinduló, úgynevezett bázis alapú tervezést alkalmazni. Hiszen a Holnemvolt Park ebben az évben működött először, s intézményünknek a régebb óta meglévő játékok üzemeltetésében sem lehetett még tapasztalata, mert a területet csak februárban vettük át. Nem lehetett pontosan tudni azt sem, hogy hány látogatóra számíthatunk, mivel a Holnemvolt Park messze nem volt azonos a régi Vidámparkkal, ráadásul a belépőjegyek rendszere is a korábbi évektől eltérő módon került kidolgozásra. Nagyon óvatosan kellett tehát tervezni, és csak olyan bevételekkel lehetett kalkulálni, amelyekre az előre nehezen kiszámítható tényezők kedvezőtlen alakulása esetén is mindenképpen számítani lehetett. Ilyen megfontolások alapján a működési bevételeknél az eredeti előirányzatban 39 millió 650 ezer forintos összeg szerepelt.

Szerencsére az év során várakozáson felüli számú látogató kereste fel a parkot, s vette igénybe a különböző játéküzemeket és szolgáltatásokat. Ezért volt lehetséges, hogy az óvatosan megállapított előirányzathoz képest a ténylegesen teljesült bevétel annál lényegesen magasabb, mintegy 220 millió forint lett. Persze ez nem haszonként jelentkezett, hanem többlet forrásként, amelyekből a kiadásokat lehetett finanszírozni. A költségvetési gazdálkodásban az eredeti előirányzatnál nagyobb kiadás csak akkor jöhet szóba, ha annak a bevételi oldalon jelentkező többletből megvan a forrása. Ez a várnál nagyobb forgalom miatt rendelkezésre is állt, ugyanakkor a nagyobb forgalom szükségszerűen a kiadásokat is növeli, hiszen bizonyos kiadási tételek (pl. a játéküzemek munkaerőigénye) a forgalomtól függően alakulnak. A kiadások így összességében 286 millió forintra rúgtak a Holnemvolt Park vonatkozásában.

Ha a 220 millió forintnyi bevételt a 286 millió forintnyi kiadással állítjuk szembe, akkor azt látjuk, hogy a kiadások összességében meghaladták a bevételeket. Ez azonban csalóka kép, hiszen a gyakorlatban az Állatkert egészének a költségvetése mérvadó, ahol a különböző bevételek (ide értve a saját intézményi bevételeket és a fenntartói támogatást is) együtt fedezetet biztosítottak a kiadásokra. Másfelől, ha csak a Holnemvolt Parkra vonatkozó költségvetési sorokat vizsgáljuk meg, akkor is világos, hogy a 286 millió forintnyi kiadásból több mint 126 millió forintot az úgynevezett felhalmozási kiadások, magyarán a beruházások tettek ki. Ezekre a terület átvételével és rendbehozatalával kapcsolatban volt szükség. Ami a tulajdonképpeni működés költségeit illeti (ide értve a személyi kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat és a dologi kiadásokat is), ezek összesen 159 millió forintnyi kiadást jelentettek, s ez az a szám, amit a 220 millió forintnyi működési bevétellel szembe lehet.

Összességében tehát az mondható el, hogy a Holnemvolt Park működése a 2014-es évben a belépőjegyeken, a játéküzemek árbevételén, a bérleti díjakon és a parkoló bevételein keresztül annyi bevételt hozott, hogy abból a park és a játéküzemek működésének és fenntartásának a kiadásai teljesen egészében finanszírozhatóak voltak, sőt még a szükséges beruházások egy részére is futotta belőle. Ez igen sikeres gazdálkodási eredmény, főleg annak fényében, hogy a megszűnt Vidámparkot évről évre százmilliós nagyságrendben kellett fővárosi pénzből kisegíteni ahhoz, hogy a puszta működtetése (beruházásról szó sem volt) egyáltalán lehetséges legyen.