Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 2800 Ft Gyermek: 1900 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-CS: 9:00-17:00 P-V: 9:00-17:30

Időjárásközepesen felhős 11°C

Kérdések és válaszok a fejlesztésről

Miért pont Pannon Park épül az új területen?

A megszűnt Vidámparktól örökölt, illetve visszakapott területen részben a Mesepark, részben a Pannon Park kerül majd kialakításra. A terület nagyobbik része azonban a Pannon Park megvalósítására van kiszemelve.

Amióta felmerült annak lehetősége, hogy a Vidámparkot bezárják, egykori területét pedig Állatkertünk kapja meg, alaposan megvizsgáltuk és minden szempontból elemeztük, hogy mi mindent lehetne kezdeni ezzel a területtel. Figyelembe vettük az új terület sajátosságait, jellemzőit, Állatkertünk erősségeit és fejlesztési kívánalmait, a közönségünk által megfogalmazott igényeket és kívánságokat, a korszerű állatkertészet legmodernebb fejlesztési trendjeit, illetve a lehetséges fejlesztések környezeti, társadalmi, közgazdasági és turisztikai szempontjait.

Az örökölt 6,5 hektárnyi terület igen sok jellemzőjében gyökeresen eltér az Állatkert klasszikus területének sajátosságaitól. Az új területen egyrészt sokkal kevesebb a műemlék, s még kevesebb a védett természeti érték, ami a tervezésnél sokkal kevesebb olyan jellegű kötöttséget jelent, mint amilyenek között az Állatkert fejlesztését az elmúlt két évtizedben megvalósítottuk. Lényeges különbség azonban az is, hogy a vasút, és különösen a Hungária körút felüljárójának közelsége miatt a terület zajszennyezése igen magas. Nemcsak a Városliget legzajosabb zónájáról van szó, hanem fővárosi összehasonlításban is igen magas zajszennyezettség jellemző a területre. Ráadásul a közúti forgalmi eredetű zajszennyezettség mindenkor összefügg a légszennyezettséggel is. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni az ide tervezett szolgáltatások és állattartó terek tervezésekor.

Állatkertünk fejlesztése szempontjából több kívánatos irány is megfogalmazódott az utóbbi időben, még az előtt, hogy a Vidámpark megszűntetéséről döntés született volna. Az egyik ilyen fejlesztési kívánalom az elefántok tartásával kapcsolatos. Bár az elmúlt időszakban lezajlott fejlesztések nyomán az elefántok elhelyezési körülményei megfelelnek a kívánalmaknak, ám a dolog nem tekinthető véglegesen rendezettnek. Egyrészt azért, mert az elkövetkező években arra lehet számítani, hogy Európában mindenütt szigorodnak az elefántok férőhelyének alapterületével kapcsolatos előírások, s azoknak az állatkerteknek, amelyek ennek nem mennek elébe, egy évtizeden belül le kell mondaniuk az elefántok tartásáról. Mi azonban nem szeretnénk megfosztani intézményünk közönségét az elefántoktól, hiszen nagyon népszerű, keresett állatokról van szó. Ráadásul Állatkertünkben több mint száz esztendeje foglalkozunk megszakítás nélkül elefántok tartásával, megfelelő tudással és megfelelő tenyészállatokkal is rendelkezünk ahhoz, hogy Budapesten egy rendszeresen szaporodó elefánt közösség élhessen. Jelenlegi férőhelyeink a meglévő tenyészállatok, illetve a 2013-ban született, cseperedő elefántborjú számára megfelelőek ugyan, de a meglévő tenyészállatok és szaktudás mellett egy ennél nagyobb, 4-6 állatból álló elefánt közösséget lenne érdemes létrehozni. Olyan fejlesztésekre van tehát szükség, amelyek ezt lehetővé teszik.

Ugyancsak fontos fejlesztési igény a külső időjárástól független bemutatóhelyek kialakítása. A Fővárosi Állat- és Növénykert látogatottsága kimagasló, évente egymillió főt fogadunk. A látogatók túlnyomó többsége azonban a márciustól októberig tartó időszakban érkezik, a novembertől februárig tartó négyhónapos időszakra (amely az év egyharmada) az éves látogatószám töredéke jut csak. A látogatószám további növelése tehát elsősorban úgy valósítható meg, ha minél több olyan programot kínálunk, amelyet a közönség kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is szívesen felkeres és nagy számban látogat. Az erre való odafigyelés nemcsak a látogatószám növelése miatt fontos, hanem hosszú távon annak válságbiztos fenntartásához is szükséges lehet. A rendkívüli időjárási események valószínűségének megnövekedése ugyanis olyan létező szempont, amelyet a döntően szabadtéri programot kínáló intézményeknek mindenképpen figyelembe kell venni. A nagy látogatottságú ünnepnapok idején kialakuló kedvezőtlen időjárás több tízezer főnyi kiesést is okozhat. Ráadásul kirajzolódik egy olyan időjárási trend is, amelynek jellemzője, hogy az ipari termelésből adódó légszennyezés heti ciklikussága az időjárás alakulásában is hasonló heti ciklikusságot okoz, s ennek következtében a hétvégi napokon a kedvezőtlen időjárás valószínűsége megnövekszik a hétköznapokhoz képest. Mindezek miatt tehát az Állatkert fejlesztési igényei olyan létesítményeket kívánnak, ahol a külső időjárás alakulásától függetlenül lehet a közönséget érdeklődésére számot tartó állatbemutató tereket kialakítani.

Az Állatkert közönsége által több ízben is megfogalmazott igény – az elefántok további tartása mellett – mindenekelőtt a csimpánzok és a cápák bemutatása. A fejlesztések során tehát erre is tekintettel kell lenni.

A korszerű állatkertészetben már régóta nem számítanak újdonságnak az ökoszisztéma-bemutatók (ecodisplay). Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy nem egyes állatfajokat mutatunk be egymás melletti férőhelyeken, hanem egész ökoszisztémákat. Ez vagy több különböző, a természetben együtt élő és egymással jól megférő állat közös térben történő bemutatását jelenti, vagy olyan megoldást, amikor ugyan az állatokat fizikailag elválasztjuk egymástól, de ezt a közönség számára alig látható módon tesszük meg, s összességében közös, integrált bemutatóhelyen mutatjuk be őket. Ez a bemutatási mód különösen az ökológiai szemléletmód erősítése szempontjából hasznos, tehát tematikai és pedagógiai, közművelődési szempontból is igen előnyös, ráadásul nagyon látványos és élményszerű, hiszen a látogatónak a természet felfedezésének élményét kínálja.

Rengeteg szempontot és tényezőt mérlegelve, számos ötletet végiggondolva jutottunk arra, hogy az összes figyelembevételével a Pannon Park kialakítása lenne a leginkább megfelelő módja a terület hasznosításának és fejlesztésének, abban a formában, ahogy a honlapon is bemutatjuk.

 

Miért nem kezdték el a Pannon Parkot azonnal építeni a terület 2014 februárjában megtörtént átvétele után?

Egy beruházás megvalósítása meglehetősen sok lépésből áll. Először egy koncepciót kell kidolgozni arra, hogy milyen fejlesztést is szeretnénk megvalósítani. Ehhez rengeteg szakembernek – állatkerti munkatársaknak és külsősöknek – kell összedugnia a fejét, hogy abban a lehető legjobb elképzelések kapjanak helyet. Természetesen a koncepciót többféle szempontból is meg kell vizsgálni, sőt, alapos megvalósíthatósági tanulmányt is kell készíteni. A döntéshozók (fővárosi és kormányzati szinten) a döntéselőkészítő szakaszban kidolgozott koncepció alapján határoznak a fejlesztési program támogatásáról, illetve a szükséges pénzügyi források biztosításáról. A következő lépés az engedélyezési tervek elkészíttetése, de ehhez előbb közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, hiszen a tervek elkészítésére csak ennek eredménye alapján lehet megbízást adni. Az engedélyezési tervek elkészülte után következnek az engedélyezi eljárások, amelynek során az illetékes hatóságok is átvilágítják a terveket. Ha minden szükséges engedély megvan, a következő szakasz a kiviteli tervek elkészíttetése, természetesen megint azzal a partnerrel, aki a lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján kiválasztásra került. A kiviteli tervek alapján lehet pályázatot hirdetni magára a kivitelezésre, természetesen ugyancsak a jogszabályok által előírt közbeszerzési eljárás keretében. Ennek alapján lehet aztán szerződni a kivitelezésre, amelynek munkálatai a terület felszabadításával és a felvonulással csak ezután kezdődhetnek meg.

A fentiekből is lehet látni, hogy egy szabályszerű fejlesztési programnál mennyi mindent kell elvégezni ahhoz, hogy a tulajdonképpeni kivitelezési munkálatok, építkezések egyáltalán megkezdődjelek.

A Pannon Park fejlesztési programjának időbeli megvalósítása során az alábbi fontos időpontok és események voltak meghatározók:

-       2012. november 28-án a Fővárosi Közgyűlés határozott a Vidámpark bezárásáról;

-       2013. július 2-án a Kormány – egyebek mellett – arról határozott, hogy egyetért az Állatkert fejlesztését célzó fővárosi programmal és támogatja azt;

-       2014 februárjában az Állatkert átvette a volt vidámparki terület üzemeltetését;

-       2015. február 2-án a Kormány határozatban mondta ki, hogy egyetért az Állatkert fejlesztésével, ezen belül a Pannon Park megvalósításával, s a megvalósítás érdekében 25 milliárd forintnyi támogatás biztosításáról rendelkezett.

Figyelembe véve azt a tényt, hogy mi mindent kell elvégezni a tulajdonképpeni építkezés megindítása előtt, világos volt, hogy a 2014-es és a 2015-ös szezonban a Pannon Park kivitelezési munkálatai még nem kezdődnek meg. Felesleges lett volna tehát erre az időre a megörökölt új területet zárva tartani a közönség előtt. Éppen ezért is hoztuk létre erre a két szezonra – hangsúlyozottan átmeneti jelleggel – a Holnemvolt Park nevű családi szabadidőparkot.

 

Mi az a biodóm?

A biodóm (angolul biodome) egy különleges építménytípus. Lényegében egy tágas, fényáteresztő tetővel fedett térről van szó, amely tér többnyire valamilyen életközösséget fogad be. Általában állatkertek, vagy állatkert jellegű bemutatóhelyek építenek biodómokat, de épültek hasonló létesítmények kísérleti céllal is annak vizsgálatára, hogy milyen lehetőségek vannak önfenntartó ökoszisztémák mesterséges kialakítására. Biodómokat a világ számos pontján találunk, így például Montrealban (Kanada), Szocshonban (Dél-Korea), Szingapúrban, Fukuokában (Japán), az európai kontinensen pedig Cornwall-ban (Egyesült Királyság) és Lipcsében (Németország). Állatkerti bemutatási szempontból a biodómok nagyon korszerű bemutatóhelyek. Az állatkertek ugyanis ma már egyre kevésbé gondolkodnak elkülönült bemutatóhelyekben: ehelyett ahol csak lehet, az élővilágban létező kapcsolatokat is igyekszünk bemutatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahol csak lehet, ökoszisztéma bemutatókat alakítunk ki, amelyekben a természetben is együtt élő, és együtt is tartható állatok vagy közös térben élnek, vagy pedig egymástól ugyan elválasztjuk őket, de a közönség számára alig érzékelhető módon, és ezzel együtt közös, integrált létesítményben mutatjuk be őket. Az ökológiai szemlélet fejlesztésének vonatkozásában ez igen helyes, szemléletes és előremutató bemutatási mód, amelyre a biodómok különösen alkalmasak. Éppen ezért úgy tervezzük, hogy a Pannon Park központi építménye is egy biodóm lesz. Voltaképpen egy hatalmas, fedett parkot kell elképzelnünk. Egy dombot, amelynek felszínét nagyrészt fényáteresztő szerkezet, úgynevezett reaktív héj alkotja, s amelynek belsejében – mint a Jégkorszak 3. című film felszín alatti ősvilágában – megismerkedhetünk a pannon ősvadonnal. A tágas, fedett térben a külső időjárástól függetlenül szubtrópusi klíma uralkodik majd, amely rengeteg állatnak ad majd otthont és sok-sok látnivalót, élményt kínál majd a nagyközönségnek. Itt lesz az elefántok és a csimpánzok belső férőhelye is, mi több, a biodóm egyik része fogadja majd be a Pannon-tenger akvárium létesítményeit is.

A biodóm tervezése során az oda tervezett állattartó terek és bemutatóhelyek térigénye, illetve a közönségnek nyújtandó élmény szempontjai mellett számos egyéb dolgot is figyelembe vettünk. Alaprajzát például úgy jelöltük ki, hogy ne érintse a terület egyetlen műemlék létesítményét sem, illetve a meglévő fák közül is minél kevesebbet kelljen áttelepíteni. Természetesen az előírásoknak megfelelően figyelembe vettük a városképi szempontokat is. A biodóm alapterülete 1,7 hektár lesz, legmagasabb pontja pedig 36 méter magasra épül. Ez azonban nem a jellemző magasság, hiszen a biodóm nem szögletes épülettömeg, hanem inkább egymás melletti dombokra emlékeztető építmény lesz, vagyis az olyan építészeti fogalmakat is nehéz értelmezni rajta, mint például a főpárkány magassága. A biodómnak szinte minden pontján más lesz a magassága, az átlagos magasság 17 méternek adódik. Ez azt jelenti, hogy a Városliget legtöbb pontjáról a biodómot egyáltalán nem lehet majd látni. Az Állatkert jelenlegi legmagasabb pontja a Nagyszikla, amely 34 méteres. A rajta lévő villámhárítóval együtt azonban magassága éppúgy 36 méter, mint a tervezett biodómnak. S ahogyan a Nagyszikla sem látható a Városliget legtöbb pontjáról (az Állatkerti körút környékét kivéve), úgy a biodómot sem lehet majd, annál is inkább, mivel annál jóval hátrébb helyezkedik majd el. Egyébként a Városligetben jóval magasabb építmények is vannak (mint a Hősök terén az arkangyal oszlopa, vagy a Vajdahunyadvár tornyai, nem is beszélve a Hermina úti ikertornyokról, amelyek ugyan nem a Ligethez tartoznak, viszont a Liget belseje felől nézve pont egyvonalban vannak a biodóm tervezett területével. Tehát az épület városképi szempontból egyáltalán nem lesz zavaró, viszont elég magas lesz ahhoz, hogy megfeleljen a belsejébe tervezett fedett park térigényének, s elég magas lesz ahhoz is, hogy a Hungária körúti felüljáró felől érkező jelentős zajt és légszennyezést jelentős mértékben csillapítsa.

 

Mi lesz a biodóm építésére kiszemelt helyen álló fákkal és épületekkel?

A biodóm felépítésre kiszemelt területen néhány épület, illetve számos fa áll. Az épületek közül azonban egy sincs, amely műemlékvédelmi oltalom alatt áll, a fák közül pedig egyik sem védett. Az egykori Angolpark létesítményei közül ugyan vannak védettek is (a hullámvasút és a mesecsónak), de ezek a biodóm jövendőbeli helyén túl állnak (ez nem véletlen, hiszen a biodómot eleve úgy terveztük, hogy a védett játékok megmaradhassanak), az érintett épületeket viszont a műemlékvédelmi szakemberek, akik jóval a terület átvétele előtt döntöttek a védetté nyilvánításokról, szakmai szempontok mérlegelése alapján nem tartották védelemre érdemesnek. A fákkal kapcsolatban tudni kell, hogy az egykori Angolpark területe 1950-ig hivatalosan nem is volt a Városliget része, hanem a Herminamezőhöz tartozott. 1910-ig magántelkek álltak itt, ezeket vásárolta fel és egyesítette az Angolpark vállalkozója. Az Angolparkban lezajlott faültetéseknek semmi köze nem volt az Állatkert, vagy akár a Városliget többi területén lezajlott kertészeti munkálatokhoz. Ennek megfelelően a faállomány ma is viszonylag gyakori parkfákból, díszfákból, mindenekelőtt platánokból áll, amelyek között ugyan van egy-két idősebb példány, de igazán koros, évszázadosnál idősebb fákról ezen a területen nemigen beszélhetünk. Ami az érintett épületeket (vendéglő, irodaépület, rendezvényterem) illeti, azokat le fogjuk bontani. A fák esetében azonban – még ha nem is állnak oltalom alatt – olyan megoldást igyekeztünk találni, amely mellett a fákat nem éri kár. A tervezési területen álló fák egy részét szerencsére egyáltalán nem kell bolygatni. Más részük a biodóm belső terében lesz megtartható (hiszen egy fedett parkról van szó). Azokat a fákat pedig, amelyeknél ez nem jöhet szóba, át fogjuk telepíteni. Kisebb fák átültetése viszonylag egyszerűen megoldható, a nagyobbaknál azonban speciális eljárást kell alkalmazni, amely egy-egy fa esetében két évig tarthat, és milliós költséggel jár. Ezekkel a munkálatokkal azonban előre számoltunk, így a róluk való gondoskodás is része lesz a Pannon Park kivitelezésének.

Egyébként érdemes tudni, hogy a megszűnt Vidámparktól örökölt területen a zöldterület meglehetősen csekély arányú, a sok leaszfaltozott, lebetonozott, díszburkolattal burkolt felület, illetve különböző építmény miatt. Ehhez képest a fejlesztések nyomán a zöldterületek aránya még úgy is növekedni fog, ha ebbe a növekedésbe az újonnan létesítendő állattartó kifutókat, illetve a biodóm belsejében kialakításra kerülő fedett parkot nem vesszük számításba. A biodóm felszínének egy részét is zöld tető borítja majd, jobban mondva a környező parkot egy bizonyos magasságig felfuttatjuk a biodóm dombszerűen kiképzett oldalára.

 

Mibe kerül a Pannon Park és miből lesz rá pénz?

A Pannon Park megvalósítása – beleérte annak központi építményét, a biodómot is – 25 milliárd forintos keretösszegű beruházás keretében kerül sor. A szükséges forrást a Kormány biztosítja az Állatkert fejlesztése tárgyában 2015 elején megszületett kormányhatározat alapján, a megvalósítás ütemtervének megfelelő ütemezésben.

 

Mikortól lehet látogatni a Pannon Parkot?

Az új területen zajló fejlesztések közül elsőként a Mesepark fog elkészülni. Ennek átadására már 2016 végén sor kerülhet. A Pannon Park kivitelezési munkálatai azonban több időt vesznek igénybe. A tervek szerint a 2018-as, illetve a 2019-es esztendőben, esetleg két ütemben kerülhet majd sor a Pannon Park létesítményeinek átadására és a nagyközönség előtt való megnyitására.