Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 2800 Ft Gyermek: 1900 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-CS: 9:00-17:30 P-V: 9:00-18:00

Időjárásközepesen felhős 11°C

Épületlista

Az állatkerti építészet

Elefánt-pagoda a Berlini Állatkertben.A legtöbb állatkertben különféle épületeket emelnek az állatok részére. Ezek sokszor csak egyszerű istállók, ahol az állat szélvédett menedéket találhat, ám – különösen a melegigényes fajok esetében – igen gyakran nagyobbszerű épületekben, építészeti alkotásokban kapnak helyet az állatkertek lakói.
Az állatkerti épületek meglehetősen sajátos építészeti alkotások, s - mint az építészet más területein - itt is különböző stílusok és irányzatok váltották egymást az elmúlt évtizedekben, évszázadokban. A világ legrégebbi ma is létező állatkertjében, a Schönbrunni Állatkertben például az épületek jelentős része barokk stílusú, mivel a kert eredetileg a schönbrunni kastély parkjához tartozó uralkodói állatgyűjtemény volt.

A XIX. század második felében az állatkertekben világszerte a romantikus stílusú építmények voltak divatosak, amelyek gyakran a bennük lakó állatok őshazájának jellemző építészeti stílusát idézték. Így például a Berlini Állatkertben az elefántok háza, a Második Világháborúban elpusztult "elefántpagoda" leginkább indiai templomra emlékeztetett.

Carl Hagenbeck egyik nagy "találmányának", a korabeli állatkerti kiállítás-technikát forradalmasító panorámakifutós bemutatási rendszernek egyik jelentős elemét képezik a műsziklák, amelyek a kifutók természetszerűbb határolását, illetve a különféle állattartó terek elrejtését szolgálták. A hamburg-stellingeni Hagenbeck Állatparkban megvalósított elgondolás világszerte követőkre talált, így ma is számos állatkertben találkozhatunk Hagenbeck-minta alapján épült műsziklákkal. Így például az 1930-as évek elején, a Párizs melletti Vincennes-ben megnyílt állatkertben 72 méter magas műsziklát emeltek.

1759-ben épült barokk pavilon a Schönbrunni Állatkert közepénAz állatkerti építészet történetében persze másféle "stílusok" is ismeretesek. Egy időben például divatosak voltak a "csupabeton", illetve a "csupaüveg" állatházak, valamint a "csempe-üveg" állattartó terek, amelyek bár könnyen takaríthatóak, ám az állatok számára sivár és unalmas környezetet jelentettek.
A legtöbb régi állatkerti épület mára elavultnak számít, hiszen az ilyen állatházak eredeti formájukban a legritkább esetben felelnek meg az állatkerti állattartás korszerű követelményeinek. Sok állatkertben ezért lebontották a régi állatházakat, s helyükre teljesen új épületeket emeltek. Így aztán nem ritka eset, hogy egy százévesnél is öregebb állatkertbe belépve mindenütt modern, újszerű épületeket találunk.

Létezik azonban néhány olyan állatkert is, amelyben még ma is nagy számban lelhetők fel a régi, ma már műemléknek számító épületek. Ilyen például a Schönbrunni Állatkert, ahol – bár sok modern épületet is találunk – még mindig sok olyan épület áll, amely a XVIII. század közepének építészetét idézi.

A Budapesti Állatkert is a "műemlék állatkertek" sorába tartozik, hiszen épületeinek nagy részét 1909 és 1912 között emelték. Ezekben a régi épületekben persze nem egyszerű a mai elvárásoknak is megfelelő körülményeket biztosítani az állatok számára, s meglehetősen költséges is, ám mégsem számít lehetetlen feladatnak. Ezért a Budapesti Állatkert arra törekszik, hogy a nemzeti kulturális örökség részének számító, s a XX. század első évtizedének hangulatát idéző épített környezetet fenntartva biztosítson megfelelő életteret az itt lakó állatoknak és növényeknek.

A legelső épületek

Az Állatkert első majomházaAz Állatkert legelső épületei a megnyitás idejére, 1866-ban készültek el. Az ekkor átadott tizenegy nagyobb, és néhány további kisebb épületet, köztük a régi fácánost és a szarvas akolt Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezte. Az épületek közül a legköltségesebb a majomház volt. A megnyitáskor átadott épületek közül csupán a bagolyvár maradt fenn, de az is részben áthelyezve, s jelentősen átépítve, így az eredeti épületből úgyszólván semmi sem maradt meg.
Ugyancsak elpusztultak azok az épületek, amelyeket a megnyitást követő években további épületeket emeltek, így 1868-ben elkészült a Lóhr Antal tervezte első zsiráfház, majd 1876-ban az oroszlánház is. Ez utóbbinak a terveit Hauszmann Alajos készítette el.

Az 1909 és 1912 közötti átépítés

A 1909 és 1912 között épült BivalyházAz Állatkert nagy átépítésének tudományos programját dr. Lendl Adolf dolgozta ki, ám a műszaki munkálatokat, így az összes építkezést is dr. Neuschloss Kornél irányította. A ma is meglevő épületek többsége ebben az időszakban épült, közülük kettő Neuschloss tervei alapján, ám legnagyobb részüket Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte. Ekkor épült az "elefántos" Főkapu, az Elefántház, a Kis- és a Nagyszikla, a Pálmaház, a Majomház, a Fácános, a Szarvasház, a Rágcsálóház, a Madárház, a "Bambi-ház", valamint a Második Világháborúban elpusztult Bivalyház (vagy régi bölényház), a régi Zsiráfház (az Állatkert történetében ez már a második volt), az 1932-ben lebontott Krokodilház és még sok más épület is.

Építkezések a két világháború között

A Krokodilház 1932-ig állt a tó víztükre felettA két világháború között önálló állatházakat – eltekintve az Afrika-társaskifutó azóta lebontott, 1931-ben épült régi istállójától – nem építettek, ehelyett a már meglevőket bővítették, korszerűsítették. Így 1932-ben például a Pálmaház egyik oldalkupoláját alakították át a krokodilok számára, 1936-ban pedig a Majomházat bővítették egy üvegtetejű szárnnyal. Ez a bővítés akkor 120 ezer pengőbe került.

A háború után emelt épületek

Az új Bölényházat, amely 1963-ban készült elA Második Világháború során az Állatkert szinte valamennyi épülete súlyos károkat szenvedett. Néhány közülük oly mértékű károsodást szenvedett, hogy újjáépíteni már nem, legfeljebb csak újraépíteni lehetett volna őket. Ehelyett azonban néhány elpusztult épület helyén teljesen új állatházakat emeltek, a kor sajátos, -csupabeton- stílusában. Ezek közül a legjellemzőbb az 1960-as években épült új Zsiráfház, a Bölényház, illetve a Teveház, melyeket nagyrészt két építész, Kéri Gyula és Bognár Ferenc tervezett.

Az elmúlt két évtized új épületei

Az 1991-ben megnyitott új KenguruházBár az elmúl két évtizedben, s különösen az utóbbi néhány évben elsősorban a műemlék épületek helyreállításának jutott nagyobb szerep, több új állatház is épült ebben az időszakban. Ezek közül a legnagyobb szabású az emberszerű majmok számára épült és 1987-ben átadott új Majomház, valamint az 1991-ben elkészült új Kenguruház, melyek megjelenésükben már illeszkednek a régi, műemlék épületekhez. A kisebb épületek közül az 1995-ben Kis Péter tervei alapján készült Makiház, illetve az 1998-ban átadott Bonsai-pavilon, amely Kis Péter és Szlabey Balázs tervei alapján készült.

Rekonstrukció és a tervezett új létesítmények

ElefántházA Budapesti Állatkert rekonstrukciója jelenleg is folyik, szinte minden évben elkészül egy régi épület felújítása, korszerűsítése. Az elmúlt években már sor került a Tanodú, a Fácánosház, a Kisszikla és a benne található Barlang-mozi, a Nagyragadozóház, valamint az Elefántház és a Pálmaház felújítására, de számos épület jelenleg is felújításra, átépítésre vár. Ilyen például a Nagyszikla, a régi Majomház, vagy a gazdasági udvar, a "műszaki háttér" több épülete. Az épületek felújítása mellet az Állatkert az állatok életkörülményeinek jobbítására is gondot fordít, így például nagyobb helyet kaptak a zsiráfok, új medencét, és szintén nagyobb területet az elefántok, sőt, a kapucinus majmok részére is elkészült egy nagy, füves kifutó. Természetesen nemcsak az állatok életterének növelése, hanem az úgynevezett környezetgazdagítás is jelentős hangsúlyt kap az állattartó helyek átépítésekor. Az elkövetkező években egyebek mellett egy – az eddigi Afrika-társaskifutónál jóval nagyobb – "szavanna kifutót" szeretnénk létesíteni, a hozzá tartozó istállóval együtt.