Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 2800 Ft Gyermek: 1900 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-CS: 9:00-18:00 P-V: 9:00-19:00

Időjárásközepesen felhős 32°C

150 év állatkerti kutatásai 2016. szeptember 29.

Pénteken lesz a Kutatók Éjszakája, így az Állatkert múltját felidéző tematikus sorozatunk eheti részében az elmúlt idők állatkerti kutatásait tekintjük át. Rövid összefoglalásunkból kiderül, ki, mikor, mit kutatott az Állatkertben 1866 óta.

Rátonyi Zoltán már több mint száz évvel ezelőtt kutatta az oroszlánok állatkerti tartásának és szaporításának részleteit Az Állatkert történetével foglalkozó sorozatunkat – miután az intézmény történetét időrendben már áttekintettük – tematikus írásokkal folytatjuk. Legutóbb arról számoltunk be, hogy az elmúlt másfél évszázad során mikor kik látogatták az Állatkertet, s milyen ismert személyek fordultak meg itt az idők során. Ezen a héten az állatkerti kutatásokat vesszük górcső alá, annál is inkább, aminek külön aktualitást ad, hogy országszerte e héten pénteken tartják meg a hagyományos Kutatók Éjszakáját.

A korszerű állatkerteknek – a szabadidős program biztosítása, az oktatás és a természetvédelem mellett – egyebek mellett az is a feladatuk, hogy gyarapítsák az emberiség élővilágra vonatkozó ismereteit. Az állatkertek tehát tudományos műhelyek, kutatóhelyek is egyben. Kutatási eredményeik olykor a tudományok és alkalmazási területek egészen széles körét érintik (példának okáért William Harvey a vérkeringés felfedezéséhez vezető vizsgálatokat is állatkertben végezte), olykor az állatkertek saját szakmai kihívásainak megoldására adnak válaszokat.

A képen látható, 1932-ben született zsiráfborjú az első a világon, amelynek növekedését naponta ismételt mérésekkel nyomon követték A Fővárosi Állat- és Növénykertben a kutatás kezdettől fogva a célok között szerepelt. Hiszen már az intézmény létesítésekor ott szerepelt a célok között az, hogy a kert „természettudományos észleletek tételére” is alkalmat teremtsen. A gyakorlatban viszont az első évtizedekben csak nagyon kevés kutatási eredményről beszélhetünk, hiszen – ahogyan arról már írtunk is – a szaktisztviselők energiáit az intézmény sokszor késélen táncoló működtetése teljesen igénybe vette. Így a kert történetének XIX. századi időszakából szinte csak Marc Ferenc növényhonosítási kísérleteit, illetve Hutÿra Ferencnek az állatkerti állatok orvoslására vonatkozó megfigyeléseit említhetjük kifejezetten az Állatkertben folytatott tudományos munkaként.

A XX. század legelső éveiben az intézményt 1907 és 1911 között irányító Rátonyi Zoltán végzett alapos és igen előremutató kutatásokat, elsősorban az állatkerti állatok szaporítása, tenyésztésszervezése terén. Ezeket azonban csak jóval később, 1927-ben tette közzé „Oroszlántenyésztés és egyéb állatokkal végzett tenyésztési kísérleteim” címmel megjelent könyvében. Ugyancsak fontos, elsősorban madártani megfigyelések kapcsolódnak Cerva Frigyes, a madárosztály egykori felügyelőjének nevéhez is.

Az első, nemzetközi szinten is jegyzett kutatások Anghi Csaba nevéhez kötődnek. Anghi az 1930-as években az emlősosztály felügyelőjeként egyrészt a zsiráfok és a zebrák vonatkozásában végzett zoológiai kutatásokat, emellett tenyésztésszervezési és takarmányozási kérdésekkel is foglalkozott. Az állatkerti állatok takarmányozásának mennyiségi normáiról szóló cikkét 1940-ben a tekintélyes nemzetközi szakfolyóirat, a Der zoologischer Garten is közölte.

Az 1950-es évek végén alaposan tanulmányozták a közönség jelenlétének a majmokra gyakorolt hatását; e vizsgálatok eredményei alapján készült a Majomház belső terének üvegfala isA második világháború után a kutatómunka újjászervezése 1956-ban kezdődött meg, amikor Anghi Csaba már igazgatóként irányította az Állatkertet. Az intézmény szinte minden működési területén jelentős kutatások folytak zoológiai, botanikai, tenyésztésbiológiai, állategészségügyi, sőt, zoopedagógiai és üzemellátási témakörökben is. A kutatások eredményeit pedig igyekeztek a gyakorlatban is hasznosítani. Alaposan tanulmányozták például a nagyközönségnek a majmokra gyakorolt környezethatását, beleértve azt is, hogy az akkoriban még népbetegségnek számító tébécét sok majom is elkapta a látogatóktól. A kutatások eredményei alapján kerültek felszerelésre a Majomház belső terében a közönséget az állatoktól elválasztó üvegfalak is.

Több ország állatorvosai vettek részt abban a kutató-fejlesztő munkában, amelynek nyomán a világon először Budapesten született mesterséges termékenyítésből származó orrszarvú; a képen a vemhes állat altatásban végzett ultrahangos vizsgálata láthatóAz Állatkertben napjainkban is sokféle kutatás zajlik, méghozzá különböző területeken. Az elmúlt években az intézmény állategészségügyi csapata volt a legaktívabb e téren, de például az egzotikus madarak keltetése és felnevelése terén, valamint különféle ízeltlábúak szaporítása terén is sikerült új felismerésekkel gazdagítani az erre vonatkozó szakmai ismereteket. Egyes kutatások az állatkerti állatok területhasználatával foglalkoznak annak érdekében, hogy a megfigyelések alapján minél otthonosabb férőhelyeket lehessen a számukra biztosítani. S természetesen vannak olyan vizsgálatok is, amelyek célja a közönség tájékoztatását, az ismeretterjesztő munkát szolgáló információs rendszerek tökéletesítése. Külön érdemes megemlíteni az intézmény múltjára vonatkozó kutatásokat, hiszen ezek eredményeinek az idei jubileumi emlékévben kiemelt jelentőségük volt. A jubileum kapcsán megjelent 150 év, 150 történet című könyv, illetve a honlapunkon olvasható, az Állatkert múltját feltáró sorozat (amelynek része ez a cikk is) anyaga is ezekből a kutatásokból származik.

Az állatkerti kutatásokból a Kutatók Éjszakáján további ízelítőt is kínálunk. Az Állatkert maga ugyan nem készül külön programokkal, ám a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol jelenleg egyébként is egy a kert jubileumához kapcsolódó időszaki kiállítás látható, a Kutatók Éjszakája alkalmából 2016. szeptember 30-ára szervezett múzeumi programokhoz mi is csatlakoztunk. Ennek megfelelően a múzeum Semsey Andorról elnevezett előadótermében három, állatkerti kutatásokkal foglalkozó előadásra is sor került.