150 név- és területváltozásai 2016. október 19.

Történeti sorozatunk múlt heti cikkében az állatorvosi szakszolgálat történetét tekintettük át. Eheti írásunkban az elmúlt 150 esztendő név- és területváltozásaival foglalkozunk.  Tudnivaló ugyanis, hogy az Állatkert hivatalos elnevezése az idők során többször is változott, s jelentős változások történtek a kert területének nagyságában, kiterjedésében is.

Amikor az Állatkertet létesítették, területét az akkor még inkább Városerdőnek nevezett Városligetnek a váci vasút felé eső oldalán jelölték ki, 31 katasztrális hold és 600 négyszögöl területen. Ez nagyjából 18 hektárnak felel meg. A terület a Hermina út vonaláig terjedt, s magába foglalta azt a zónát is, ahol jelenleg a Széchenyi Fürdő található. A társaság pénzereje azonban nem volt elegendő a teljes kijelölt terület bekerítésére és birtokba vételére, ezért a terület egy része már az 1866-os megnyitáskor sem volt meg. De még így is az Aréna utcától (mai Dózsa György út) a Hermina útig terjedt az Állatkert.

Az elkövetkező évtizedekben az Állatkert területén ugyan étterem, cirkuszépület, sőt Ősbudavár néven mulattató komplexum is létesült, de ettől még ezek a zónák mind a kert területei voltak, csak nem mindegyiket használták kifejezetten állattartás céljaira. A dolognak azonban az lett a következménye, hogy a nem állatkerti funkciók is „odaszoktak”. Amikor aztán a kertet üzemeltető társaság csődje után 1907-ben a főváros vette át a fenntartást, gondok adódtak abból, hogy a vurstli mutatványosai korábbi helyükről költözni kényszerültek, épp a Széchenyi Fürdő kezdődő építkezése miatt. S ha már költözniük kellett, az Állatkert területét szemelték ki új telephelyként.

A főváros az Állatkertet akarta megújítani (mutatványos funkciók nélkül), de valamennyire a mutatványosok igényeit is kénytelen volt figyelembe venni. Végül az a határozat született, hogy az Állatkert területének Hermina úti végéből egy területsávot leválasztottak a mutatványosok részére (így ez lett a története során több helyszínen működő vurstli utolsó helye, még ha hivatalosan nem is így, hanem „külső mutatványos telepnek” nevezték). Ez persze az Állatkert számára területveszteséget jelentett, ám ezt azzal ellensúlyozták, hogy a bérleti díjat viszont a mutatványosok az Állatkert pénztárába voltak kötelesek befizetni. Ugyanez volt a helyzet a cirkusz üzemeltetőjével, illetve az állatkerti éttermet üzemeltető Gundel családdal is.

A második világháborút követően a Gundel éttermet, a cirkuszt és a vustlit is államosították. S ezzel együtt területüket is elszakították az Állatkerttől, így megszűnt a bérleti díjakból adódó bevétel is. A vustlit az Angolparkkal összevonva létrehozták a Vidámparkot, a cirkuszt a Magyar Cirkusz és Varieté üzemeltette, a Gundelt pedig egy vendéglátóipari állami vállalt. De ezzel még nem volt vége a területcsonkításoknak. 1951-ben ugyanis a Dózsa György út kiszélesítése miatt a kert Dózsa György úti oldalának tejes hosszában néhány méterrel beljebb hozták a kerítést, így tehát azok a területek is elvesztek. Sőt, az 1970-es években az is felmerült, hogy az M3-as bevezető szakaszát is az Állatkert területének egy részén keresztül vezetnék el. Erre azonban szerencsére végül nem került sor.

A területcsonkítások nyomán az eredeti 18 hektárnyi terület 1952-re 10,7 hektárra csökkent le, s egészen a közelmúltig ezen a területen működött az Állatkert. Területgyarapodást sokáig csak az jelentett, hogy 1996-ban egy különálló, néhány ezer négyzetméteres telken kiépült a karanténállomás, illetve 2002-ben a Margitszigeti Kisállatkert is az intézmény kezelésébe került. Az első olyan valódi területváltozásra tehát, ami nem a terület csökkenésével, hanem éppen érdemi a növekedésével járt, csak 2014-ben kerülhetett sor. Az Állatkert ugyanis ebben az évben vette át az előző esztendőben megszűntetett Vidámpark egykori területét (erről a témáról igen sok mesélnivalónk van, így további részleteket itt olvashat el).

A kert területe mellett annak hivatalos megnevezése is sokat változott az idők során. Maga az állatkert szó a nyelvújítás korában született, a német Tiergarten (akkori helyesírással Thiergarten) tükörfordításaként. Bár voltak más elnevezések is, ezek közül a francia eredetű menazséria szó megmaradt a vándorló, mutatványos állatseregletek neveként, az állattár kifejezés pedig, ami alatt az 1840-es években szintén értettek állatkertet is, a természettudományi múzeumok állattani gyűjteményeinek nevévé vált. Amikor tehát a mi Állatkertünk 1866-ban megnyitotta kapuit, az ilyen típusú intézményeket magyar nyelven már mindenki állatkertként emlegette.

Ennek megfelelően a megnyitáskor a kert hivatalos neve Pesti Állatkert volt, fenntartója pedig a Pesti Állatkerti Részvénytársulat. A fenntartó neve az 1870-es években Állat- és Növényhonosító Társaságra változott, a kertet magát pedig egyre többször kezdték Budapesti Állatkertként is emlegetni. Amikor a kert fenntartását 1907-ben a főváros vette át, a hivatalos név Székesfővárosi Állat- és Növénykertre változott, illetve időnként lehetett találkozni a Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje névalakkal is. A háború után sokáig a Budapest Főváros Állat- és Növénykertje volt a hivatalos név, amely mostanra a Fővárosi Állat- és Növénykert alakra egyszerűsödött le.

Állatkertünk nevének rövid, nemzetközi viszonylatban is használt formája Budapest Zoo (korábban inkább Zoo Budapest alakban). A nemzetközi elnevezés használatát a mi intézményünkben Anghi Csaba vezette be az 1950-es években. Még a főbejáratra kis kikerült a „zoo” felirat modern neonbetűkkel, ám akkoriban ez az elnevezés még nem volt mindenki számára ismerős, így akadtak, akik „kétszáznak” olvasták a feliratot.