Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 2800 Ft Gyermek: 1900 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-CS: 9:00-17:30 P-V: 9:00-18:00

nincs időjárási adat

A centenárium 2016. június 24.

Jubileumi cikksorozatunk huszonegyedik részében az 1966-os centenárium korát idézzük fel. Húsz év után ismét zsiráfok érkeztek, a centenáriumi ünnepségre az egész európai állatkerti szakma odafigyelt, sőt, felmerült egy új állatkert létesítése is.

A Kéri Gyula és Bodnár Ferenc tervei szerint épült korabeli Zsiráfház. Az új zsiráfok 1965-ben érkeztek meg, így több mint két évtized után ismét láthatott ilyen állatokat a közönség Cikksorozatunk előző részében az 1960-as évek közepéig jutottunk. Erre az időre esett centenárium, vagyis az Állatkert alapításának 100. évfordulója is. A jeles eseményt természetesen kiemelt külsőségek között kívánták megünnepelni, s a felkészülés már a megelőző években elkezdődött. Sőt, sok fejlesztést is úgy időzítettek, hogy a jubileum évére már megvalósuljanak.

A centenáriumi fejlesztések közül a legfontosabb a Zsiráfház építése volt. Az Állatkert történetében persze sok különböző állatház épült már a zsiráfok számára. Az elsőt, amely 1868-ban épült Lóhr Antal tervei szerint, még az 1909 és 1912 közötti átépítéskor lebontották. A helyébe épült másodikat, amelyet Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezett, a második világháborúban bombázták le, s a benne lakó zsiráfok is mind elpusztultak. Bár az épület megmaradt falai még az 1960-as évek elején is álltak, akkor az a döntés született, hogy nem a lebombázott Kós-Zrumeczky-féle állatházat állítják helyre, hanem egy teljesen újat építenek.

A centenáriumi ünnepségek megnyitója a Magyar Tudományos Akadémia dísztermébenAz akkori új Zsiráfház terveit Kéri Gyula és Bodnár Ferenc tervezték, s az épület el is készült a centenárium előtti évben, vagyis 1965-ben. Az új létesítményben nemcsak a zsiráfok kaptak új, kettéosztható istállót, illetve szabadkifutót, hanem néhány kisebb férőhely is épült apróbb termetű patások számára. Az állatház emeletén pedig egy kutatólaboratóriumot alakítottak ki.

Természetesen az újonnan átadott Zsiráfház benépesítéséről is gondoskodtak, hiszen már 1965-ben megérkezett Addisz és Abeba, a két zsiráf, így két évtized után ismét láthatta a közönség ezeket a nyakigláb jószágokat. A Fővárosi Állat- és Növénykertben egyébként azóta is szünet nélkül bemutatásra kerül ez az állatfaj, még ha az állategyedek nem is ugyanazok, mint ötven évvel ezelőtt.

A Prágai Állatkerttől ajándékba kapott ázsiai vadló. A Hamlet nevű állat egészen 1990-ig volt intézményünk lakója A centenárium megünneplésére az Állatkert nagy nemzetközi konferenciát szervezett, amelyet természetesen a kert megtekintésével is összekapcsoltak. Az eseményen részt vettek az európai állatkerti szakma akkori legnagyobb személyiségei is, köztük például Bernhard Grzimek Majna-Frankfurtból, Heinrich Dathe Kelet-Berlinből, Jaques Nouvel Párizsból és Wolfgang Gewalt Duisburgból. A konferencia megnyitóját a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartották, a tudományos előadások pedig a zoológia, a botanika, az állatkertészet, illetve állatkerti állatorvoslás csaknem minden területét felölelték. A nemzetközi találkozónak annál is inkább nagy jelentősége volt, mivel az állatkerti szakemberek közötti nemzetközi találkozók akkoriban még nem voltak olyan rendszeresek, mint napjainkban. Így több résztvevő fel is vetette, hogy hasonló rendezvényeket Európa különböző pontjain rendszeresen kellene tartan.

A születésnap alkalmából egyébként több ajándék állatot is kapott a Fővárosi Állat- és Növénykert európai társintézményeitől. Prágából például egy ázsiai vadló érkezett ajándékba. A centenáriumra kapott állatok közül őt láthatta a közönség legtovább, egészen 1990-ig volt a kert lakója.

Kiállítási tabló az Állatkert területveszteségeiről, illetve a tervezett új hűvösvölgyi állatkertről A centenáriumi ünnepségek megnyitóján a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának akkori elnöke, Sarlós István a Hűvösvölgyben kialakítandó új állatkert tervét is szóba hozta. Ekkor ugyanis már több mint hat éve szó volt arról, hogy egy új Állatkert épülne Budanyéken, a Vadaskerti-hegy közelében, amely még Mátyás király egykori nyéki vadaskertjéről kapta a nevét. Az elképzelések szerint az új állatkert mellett a régi is megmaradt volna, tehát a két kertet iker-intézményként képzelték el. Az 1960-as évek végének gazdasági viszonyai között azonban a tervek megvalósítására végül nem került sor. Mi több, a következő, 1967-es évben az elképzelés fő szorgalmazója, Anghi Csaba főigazgató is nyugdíjba vonult, s ezután a vidéki állatkertek országos szakfelügyelőjeként tevékenykedett tovább.