A környezetbarát fűtés eredményei az Állatkertben 2017. június 21.
A júniusi kánikulában talán kissé furcsának tűnhet, hogy az Állatkert fűtését szolgáló termálhő-rendszert éppen most hozzuk szóba, még akkor is, ha méltán lehetünk büszkék erre az innovatív környezetbarát műszaki megoldásra. Két tény van, ami a témát mégis aktuálissá teszi. Az egyik, hogy nemrégiben összesítettük a legutóbbi fűtési idény adatait (és ezzel azt is, hogy mennyivel csökkentettük a légkörbe került szén-dioxid mennyiségét), a másik pedig, hogy kedden felkereste Állatkertünket az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke.
Maroš Šefčovič, aki hivatalos budapesti programjának részeként, dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes társaságában kereste fel intézményünket, a kert területére érkező hőhordozó víz fogadóállomását is megtekintette az Elefántház pincéjében, és elismeréssel nyilatkozott a termálvíz hőjét hasznosító, uniós támogatással megvalósított fejlesztésről.
Mint ismeretes, Állatkertünkben 2011 és 2012 között egy olyan energetikai fejlesztést valósítottunk meg, amelynek nyomán az intézmény fűtési igényének jelentős részét földgáz elégetése helyett a Széchenyi Fürdő termálvizének a fürdő által nem hasznosított, vagyis hulladék hőjéből lehet biztosítani. Az Állatkert, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH), valamint a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV) kölcsönös előnyök mentén folyó együttműködése nyomán, Budapest Főváros pénzügyi, szakmai és igazgatási támogatásával lezajlott fejlesztés összköltsége 315 millió forint volt, amelyből 189 millió forintot tett ki az európai uniós támogatás (ez 60 %-os támogatási intenzitást jelent), 126 millió forint pedig az Állatkert önrésze volt. Ez utóbbi összeg jelentős részét a Fővárosi Önkormányzat, mint tulajdonos biztosította visszatérítendő támogatásként.
A fejlesztési program kivitelezése a 2012-es esztendőben zárult le, így a 2012/13-as fűtési idényben már a termálvíz hője szolgáltatta az alapfűtést, s a gáztüzelésű kazánokra csak a különösen hűvös időszakokban volt szükség kisegítő fűtésként. Az új fűtési rendszer üzembe helyezése óta 56.984 GJ termálvízből származó hőenergiát használtunk fel fűtésre: ha ugyanezt földgáz elégetésével állítottuk volna elő, ahhoz az 1.650.000 köbméter földgáz felhasználását tette volna szükségessé, ami viszont 3208 tonna üvegházhatású szén-dioxid (CO2) kibocsátásával járt volna együtt. Öt év alatt ennyivel csökkentettük a légkörbe került szén-dioxid mennyiségét. Emellett arányos mértékben csökkent az egyéb mérgező füstgázok (CO, NOx) kibocsátása is.
A jóval kisebb karbon-emisszió mellett a termálvíz hőjén alapuló fűtés a természeti erőforrások fenntartható használata irányában is jelentős lépést jelent, hiszen a szükséges hőenergia biztosítása az eddigi fosszilis, nem megújuló energiaforrás helyett jelentős részben megújuló, tiszta energiából történik. További előny, hogy a fűtési energia termálhőből való előállítása gazdaságosabb is, mint a gázfűtés, ráadásul a Széchenyi Fürdőnek is kevesebb villamos energiát kell fordítania a termálvíz hűtésére.