Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3000 Ft Gyermek: 2000 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-17:00 Sz-V: 9:00-17:30

nincs időjárási adat

Bagolymentés közösségi összefogással 2018. február 6.

Állatkertünk mentőhelyére a közelmúltban került be egy mentett uráli bagoly: az állat története jó példa arra, hogyan segíthetik a közösségi média felületei a jó szándékú magánemberek, a hatóságok és az Állatkert közös akcióját.

Január 29-én reggel egy Isaszegen talált, emberi segítségre szoruló bagolyról tettek közzé képeket a közösség médiában. A posztolt képeket látta a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyik épp munkába tartó dolgozója is, így eredeti útvonalát módosítva azonnal a helyszínre sietett, hogy az állatnak segítséget nyújtson. Az állatot azonban már nem találta ott, mert – s ez ugyancsak a közösségi médiából, kommentekből derült ki – a sérült baglyot sikerült befogni, és – hogy biztonságban tudják – egy kartondobozba téve a helyi iskolába vitték be. A DINPI munkatársa így végül itt, az iskolában szemrevételezhette a madarat.

Mint kiderült, a szóban forgó állat egy uráli bagoly. Ez a faj Magyarországon is őshonosnak számít, de igen kevés van belőlük. Leginkább a Zempléni-hegységben lehet számítani a megjelenésükre, de néha az Északi-középhegység más részein is előfordulnak, és esetenként távolabbra is elkóborolnak. Fészkelni leginkább a háborítatlan erdők mélyén szoktak, így az „uráli baglyos” vidékeken lakó emberek jó része is leélhet akár egy egész életet anélkül, hogy valaha látna akár csak egy ilyen madarat is. Ennek alapján nem meglepő, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belül is a legritkább bagolyfajnak számít. Az uráli bagoly Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi eszmei értéke 100.000 forint.

Az Isaszegen talált uráli bagoly láthatóan igen rossz állapotban volt, a szemeit nem tudta kinyitni, a csőréből véres váladék szivárgott. Gázolásra utaló nyílt törései azonban szerencsére nem voltak. A sokkos állapotban levő, erősen legyengült állatot a hatósággal szorosan együttműködő Fővárosi Állat- és Növénykert mentőhelyére szállították, ahol azonnali és szakszerű állatorvosi ellátásban részesült. A cikkünkhöz mellékelt képek is a vizsgálat, illetve az állat ellátásának ideje alatt készültek.

Az életveszélyesen kiszáradt madár azonnali folyadékpótlásához vénakanült kellett beültetni a lábába. A helyben elvégzett sürgős laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján megkezdtük a szükséges antibiotikumos kezelést is. A sérült szemek ellátása, valamint az állat általános roborálása, vagyis szervezetének felerősítése is folyamatban van. Az eltelt néhány nap folyamán a madár szeme csaknem teljesen rendbe jött, de a táplálkozáshoz egyelőre még segítségre van szüksége.

Állatkertünk mentésben részt vevő munkatársainak nem először akadt dolguk mentett uráli bagollyal. 2012-ben be is számoltunk egy abban az évben megmentett állat szabadon engedéséről. Mentő tevékenységünk keretében egyébként – amely az Állatkert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány égisze alatt zajlik – tavaly több mint ezerötszáz hazánkban őshonos, vadon élő állatnak nyújtottunk segítséget. E munkában fontos partnereink a hazai nemzeti parkok, illetve nemzeti parki igazgatóságok – köztük a mostani uráli bagoly története kapcsán is említett Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is - , valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, illetve a Somogy Természetvédelmi Szervezet is. És persze az a sok-sok jó szándékú magánszemély, akik egy-egy állat megmentésében valamilyen módon segítenek.

A mentőhelyünkre nemrégiben bekerült uráli bagoly esete azt is megmutatta, hogy a közösségi média miként támogathatja az egy-egy segítségre szoruló madár mentésében érintett szereplők közötti információcserét. Állatkertünk – a bagoly nevében is – ezúton köszöni meg minden érintett szereplő részvételét az állat megmentésében.

FRISS HÍR:
Sajnálattal tudatjuk, hogy minden erőfeszítésünk és az átmeneti jelentős állapotjavulás dacára a bagoly ma reggelre (02.09.) elpusztult.
Az állat haladéktalanul elvégzett kórboncolása során olyan belgyógyászati jeleket (súlyos máj- és vesekárosodás) találtak a szakemberek, amelyek nem zárják ki azt, hogy a bagoly valamiféle mérgezést szenvedhetett el. Az ilyenkor szokásos protokoll szerinti labormintákat a szakemberek levették, ezeket laboratóriumi elemzésre továbbküldték.
Amint az eredmények (időigényes vizsgálati folyamatok) eredményeként majd rendelkezésre fognak állni, természetesen tudatjuk a közvéleménnyel.