Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Békéből háborúba 2016. június 3.

Jubileumi cikksorozatunk tizennyolcadik részében a második világháború időszakára tekintünk vissza, felidézve az ostrommal foglalkozó, korábban megjelent három írásunkat is. Közelgő háború, bombázások, ostrom és 23 túlélő.

Cikksorozatunk elősző részében az 1930-as évek állatkerti történéseiről esett szó. Az események fonalát 1939-nél vesszük fel újra, ebben az évben tört ki ugyanis a második világháború. Az újabb világégés kezdetben csak kevéssé érintette az Állatkertet, hiszen az első időszakban Magyarország még csak nem is volt hadviselő fél. Bár a tengerentúli állatszállítmányok ettől kezdve csak bajosan jutottak el Európába, ebben az időben még tengeri halat és tengervizet is gond nélkül lehetett szerezni. Ezért az Állatkert korábban megkezdett fejlesztése is rendületlenül folyt tovább. 1939-ben a nilgau antilopok előző évben korszerűsített istállójához készültek új kifutók, de kicserélték a Struccház kerítéseit, és egy új, kisebb madártelelő is épült a ragadozó madarak teleltetésére. 1940-ben kocsiszín épült, és egy illemhely is a nilgau istálló mellé. 1941-ben a zebrák és antilopok istállóját bővítették ki, és korszerűsítették a Szarvasház, illetve a juhok karámjait.

az 1939-ben született mandrillkölyökKözben az állatállomány is szépen gyarapodott. 1939-ben például egy helyes mandrillkölyök született. Az apróságot mesterségesen kellett felnevelni, s az állatot gondozója gyakran kihozta játszani a Majomház központi csarnokába, természetesen a közönség legnagyobb örömére. 1941-ben a nilgau antilop ikreknek, a Malah és Szultán frigyéből született elefántborjúnak, valamint három pumakölyöknek lehetett örülni, ám a jókedvet beárnyékolta, hogy ebben az évben már Magyarország is belépett a háborúba. A mozgósítások során ismét több állatkert munkatársat hívtak be, s bizonyos árucikkeket ettől kezdve jegyre adtak. 1942-ben a Nagyszikla oldalában tervezett új kifutó kialakítását már nem is tudták befejezetni megfelelő építőanyag hiánya miatt.

Közben a látogatottság mindvégig magas volt, olyannyira, hogy – amint már korábban eltervezték – 1943-ban egy új kaput is kialakítottak az Elefántház szomszédságában. Az új kapu – a régiekkel együtt – jó szolgálatot tett a forgalmas nyári napokon. Ezután viszont az anyaghiány miatt már nem lehetett újabb felújításokat, fejlesztéseket végrehajtani.

pumakölykök 1941-bőlAz igazán nehéz időszak 1944-ben köszöntött az Állatkertre, mert ebben az évben már a harcok is elérték Magyarország területét. Budapestnek, s benne az Állatkertnek előbb több légitámadást, majd a második világháború egyik legsúlyosabb városostromát kellett elszenvednie. Ennek az időszaknak a történetét 2015 januárjában, az ostrom 70. évfordulója alkalmából már részletesen megírtuk egy három részből álló cikksorozatban. Így az előzményekről és a légitámadásokról a Bombazáporban az Állatkert című cikkben, a tulajdonképpeni ostromról a Frontvonalban az Állatkert című írásban, a károkról és az újjáépítés megkezdéséről pedig a Romokból újjászülető Állatkert címmel megjelent összefoglalóban olvashatnak az érdeklődők további részleteket.