Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Mennyit esznek az állatok egy év alatt? 2018. január 24.

Tavaly 314 féle takarmánnyal etettük állatainkat összesen 265 millió Ft értékben. Elfogyott többek közt 1,4 t sajt, 3,2 t tintahal, 2734 db ananász, 16 t banán, 29 t nyers hús, 89 ezer db tojás, 72 tonna alma, 81 tonna sárgarépa és 416 t réti széna.

Az állatkerti állatokról való gondoskodás egyik fontos területe a takarmányozás. Hiszen táplálékra, takarmányra minden állatnak szüksége van, méghozzá változatos, teljes értékű ennivalóra, amely megfelelő táplálóanyag- és energiatartalommal fedezi az állati szervezet működésének szükségleteit, s amely úgy kínálható, hogy a megfelelő táplálékszerző viselkedést is stimulálja az állatoknál.

Minden olyan állatfaj esetében, amellyel foglalkozunk, a vadonbeli étrendből kell kiindulni. Hiszen az állat szervezete annak megszerzéséhez, elfogyasztásához, megemésztéséhez és hasznosításához alkalmazkodott. Ez persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy az állatok állatkerti takarmányának mindenképpen azonosnak kell lennie a vadonbelivel. Az oroszlánok számára például nem muszáj zebrát vagy gnút felkínálni, a hazai húsiparból beszerezhető tőkehús, illetve hazai tenyésztésű egész zsákmányállat is kiválóan megteszi. És a legelésző állatok számára kínált réti széna pontos botanikai összetétele sem kell szükségképpen egyezzen a vadonbeli legelőkön előforduló fajokkal. Fontos azonban, hogy az elfogyasztás módja, valamint a takarmány táplálóanyag-tartalma igen hasonló legyen. Persze a helyettesítésnek is vannak korlátai. Például a fókáknak hiába próbálnánk meg édesvízi halat adni tengeri hal helyett.

Az egyes fajok számára tehát megvan az előírt, az állatok vadonbeli étrendjén alapuló, és az állatkerti állattartás évszázadai során kikísérletezett napi és heti takarmányadagja. Ebből kiindulva lehet tervezni a szükséges beszerzéseket. Persze igen sok éhes szájat kell etetni, hiszen az Állatkertben több mint nyolcezer állat él, amelyek ráadásul majdnem 850 különféle fajhoz tartoznak, amelyek között bizony igen nagy különbségek lehetnek a táplálkozás módjában, így a szükséges takarmányban is.

Az iskolában mindenki tanul arról, hogy vannak növényevő, ragadozó és mindenevő állatok, aszerint, hogy étlapjukon milyen arányban szerepelnek az állati és a növényi eredetű táplálékok. A dolog azonban a valóságban sokkal bonyolultabb. Hiszen az oroszlán éppúgy állati eredetű táplálékot eszik, mint a flamingó, de amíg az oroszlánra könnyűszerrel rámondjuk, hogy ragadozó, a flamingókra furcsa lenne ezt a jelzőt ráaggatni (viszont növényevőnek, vagy mindenevőnek sem mondhatnánk). Valójában egyedül az emlősök körében 16 féle irányát ismerjük a táplálkozási specializációnak, és akkor más állatcsoportokról még nem is beszéltünk.

Ilyen sokféle, eltérő táplálkozású állat számára persze nagyon sokféle takarmányról kell gondoskodni. A tavalyi, tehát a 2017-es évben például több mint háromszázféle takarmányt használtunk fel állataink etetésére. Ezek között vannak olyanok, amelyek mindenki számára ismerősek akár a saját konyhájából is (pl. alma, sárgarépa, banán), Vannak olyanok is, amelyek ugyan a konyhában nemigen szoktak lenni, de aki már járt olyan istállóban, ahol gazdasági haszonállatokat tartanak, bizonyára találkozott ilyen takarmányokkal (pl. marharépa, zab, lótáp). És persze használunk olyan takarmányokat is, amelyeket főleg azok ismerhetnek, akik valamilyen egzotikusabb házikedvencet tartanak, vagy az állatkertek világában is otthonosak (ilyen takarmányok pl. a lisztkukac, a gyászbogárlárva, a vörösplankton vagy éppen a földigiliszta).

A 2017-es esztendő takarmányozási adatait épp a napokban összesítettük. Ilyen kimutatásból kettő is készül: az egyik azt mutatja meg, hogy az év során mennyi takarmányt szereztünk be, a másik pedig az, hogy mennyit használtunk fel. A kettő nem hajszálpontosan ugyanaz, hiszen az egyik évről a másikra át is viszünk bizonyos mennyiségű takarmánykészletet, így vannak olyan tételek, amelyek beszerzési szempontból az egyik évben jelentkeznek, felhasználás szempontjából viszont már a következő évhez számítanak. Ha azt nézzük, hogy mennyit használtunk fel egyik vagy másik takarmányféleségből 2017 során, akkor a következő példákat hozhatjuk.

A legnagyobb mennyiség a nagy testű növényevők számára is egyik fő takarmányként szolgáló réti szénából fogyott: 416.425 kg, vagyis több mint 416 tonna. De jelentős volt a felhasznált zöld lucerna (187.500 kg), lucernaszéna (81.910 kg), valamint a vegyes lomb (128.300 kg) és az akáclomb (75.200 Ft) mennyisége is. Szalmából 130.835 kg-ra volt szükség, természetesen ennek nagy része nem a szó szoros értelemben takarmányként, hanem alomszalmaként került felhasználásra.

Almából 72.830 kg, banánból 15.683 kg, körtéből 11.641 kg, narancsból 9759 kg, görögdinnyéből 7810 kg, szőlőből 3004 kg, friss cseresznyéből 2318 kg, szilvából 1950 kg, őszibarackból 1650 kg, friss meggyből 680 kg, kiwiből 58.300 db, ananászból 2734 db, gránátalmából 335 db, sárgarépából 81.920 kg és további 49.400 csomag, fejes salátából 48.000 fej, céklából 14.490 kg, uborkából 9488 kg, burgonyából 9252 kg, sütőtökből 6306 kg, tökből 3178 kg, fejes káposztából 2355 kg volt a tavalyi fogyasztás. Kukoricát többféle formában is felhasználtunk: leveles kukoricaszárból 30.500 kévét, csöves kukoricából 21.100 csövet, mirelit kukoricából 3740 kg-ot, szemes kukoricából pedig 15.710 kg-ot ropogtattak el állataink.

A felhasznált fontosabb szemestermények közül említést érdemel például a búza (11.530 kg), a napraforgómag (8031 kg), az árpa (5747), a zab (5400 kg), a köles (1759 kg), a muharmag (598 kg), a kendermag (548 kg), a fénymag (520 kg), a lenmag (342 kg) és a repcemag (130 kg) is. Ezek egy része darált formában, őrleményként került az állatok takarmányába. Zabpehelyből 4273 kg-ra volt szükség.

A takarmányok között vannak tejtermékek is: túróból 4428 kg, sajtból 1442 kg, tejből 126 liter, natúr joghurtból 9210 db, gyümölcsös joghurtból 1619 db, kefirből 273 db volt az éves fogyasztás. Felhasználtunk továbbá 88.598 db tojást, 28.925 kg nyers húst, 47.100 kg édesvízi halat, 22.950 kg tengeri halat (hering, kapelán lazac, makréla), 3270 kg tintahalat, 837 kg rákot, 420 kg kagylót és 150 kg polipot is.

Az élő, illetve egész táplálékállatok közül lisztkukacból (lisztbogár lárvája) 3780 liter, sáskából 41.620 db, bolharákból (Gammarus sp.) 1060 kg, gyászbogár lárvából 630 kg, vörösszúnyog lárvából 378,5 liter, evezőlábú rákból (Cyclops sp.) 200 kg, planktonikus rákból (Mysis sp.) 200 kg, sórákból (Artemia sp.) 175 kg, földigilisztából 90 kg, csővájóféregből (Tubifex sp.) 87 liter, vörösplanktonból 55 kg, csontkukacból (légynyű) 32,5 kg, viaszmoly lárvából 165 adag volt az éves fogyasztás.

A fenti felsorolás természetesen nem teljes, csak a legérdekesebb tételeket „mazsoláztuk” ki (s ha már itt tartunk, mazsolából történetesen 573 kg-ot fogyasztottak el állataink az elmúlt évben). A listát olvasva bizonyára mindenkiben felötlött, hogy ilyen mennyiségű takarmány biztosítása nem lehet valami olcsó mulatság. És ez így is van: a 2017-ben felhasznált takarmány összesen 265 millió forintba került.