Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Ne füstölögjünk! 2018. május 31.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május utolsó napját a nemdohányzók világnapjává nyilvánította. Érdemes hát felidézni, mit tesz az Állatkert a nemdohányzók védelméért úgy, hogy közben a dohányzók igényeit is figyelembe veszi.

1987-ben nyilvánította az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) május 31-ét a nemdohányzók világnapjává. Ennek kapcsán a csütörtöki napon Állatkertünkben, a Nagy-tó partján, a Japánkert mellett Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztályának egészségneveléssel foglalkozó munkatársai tartanak – elsősorban a dohányzással kapcsolatos, de az egészségmegőrzés számos egyéb területét is felölelő - figyelemfelhívó és ismeretterjesztő bemutatót és foglalkozást, természetesen játékos, interaktív formában.

A világnap, és a fentebb említett figyelemfelhívó program kapcsán érdemes felidézni, hogyan igyekezett az Állatkert hét évvel ezelőtt olyan szabályozást kidolgozni, amely gondoskodik a nemdohányzók védelméről, de ezzel együtt figyelembe veszi a dohányzók igényeit, kívánságait is.

Régebben az Állatkert területén alig néhány helyen volt korlátozva a dohányzás: elsősorban az épületek, állatházak belső terében, az olyan bemutatóhelyeken, ahol be lehet menni az állatok közé (pl. állatsimogató), egyes étkezésre szolgáló helyeken, valamint az Állatkert azon részein, ahol fokozottabb tűzveszéllyel lehetett számolni (pl. az egykori Parasztudvarban). A kert egyéb pontjain hivatalosan nem volt tiltva a dohányzás, jóllehet intézményünk arra kérte a dohányosokat, hogy lehetőség szerint minél kevesebbszer gyújtsanak rá az állatkerti látogatás ideje alatt.

Az évek során a dohányzással kapcsolatban sokféle észrevétel, javaslat érkezett. A nemdohányzók természetesen a dohányzást kifogásolták, és a nemdohányzók, különösen a gyermekek egészségének védelmére hivatkozva, kiemelve, hogy az intézményt különösen nagyszámú gyermek és fiatal látogatja. Nem volt ritka az a vélemény, hogy a dohányzást teljes egészében meg kellene tiltani az Állatkert területén belül.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az Állatkertet igen nagy számban keresik fel olyan látogatók is, akik a dohányzó emberek táborába tartoznak. Ez nem is meglepő, hiszen ismeretes, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság több mint egynegyede fogyaszt több-kevesebb rendszerességgel dohánytermékeket. Az Állatkertnek az ő igényeikre is tekintettel kell lenni, hiszen ők is szórakozni, kikapcsolódni jönnek, de annak, aki hozzászokott a rendszeres dohányzáshoz, nagyon nehéz egy átlagos állatkerti látogatás teljes időtartamán, vagyis akár három, négy vagy öt órán át is kibírni anélkül, hogy rágyújtana.

Már-már közmondásos, hogy a nemdohányzók és a dohányosok közötti ellentétek időnként feloldhatatlannak tűnnek. Mi hát a jó megoldás egy olyan intézményben, mint az Állatkert? Alapos mérlegelés után – és persze a vonatkozó jogszabályoknak is eleget téve – arra jutottunk, hogy a leghelyesebb az, ha az Állatkert területén általában korlátozzuk a dohányzást oly módon, hogy csak a kijelölt dohányzóhelyeken lehessen rágyújtani. Ezt a rendszert 2011-ben vezettük be. A dohányzóhelyeket úgy jelöltük ki, hogy egyenletesen helyezkedjenek el, vagyis az Állatkert bármely pontjától 120 méternyi távolságon belülre essenek, és így a dohányzók könnyen elérhessék. Ugyanakkor távol vannak az olyan létesítményektől, ahol egészségügyi vagy tűzvédelmi okok miatt nem engedélyezhető a dohányzás.

A fenti szabályozás gondoskodik a nemdohányzók védelméről, de figyelembe veszi a dohányosok igényeit is. Zökkenőmentes működéséhez már csak az kell, hogy mindenki betartsa, vagyis aki rá szeretne gyújtani, az csak a kijelölt helyeken tegye. Az Állatkert klasszikus területén belül összesen öt dohányzóhelyet jelöltünk ki, és a Holnemvolt Vár területén is akad egy. Helyüket nemcsak táblákkal jeleztük, hanem az Állatkert térképén is feltűntettük.

Amint a legtöbb ellentét, a nemdohányzók és a dohányosok ellentéte is egymás kölcsönös tisztelete és megértése útján oldható fel leginkább. A címben szereplő gondolat – Ne füstölögjünk! – így nemcsak a dohányzásra, hanem az e kérdésben más táborba tartozó embertársaink megértésére is vonatkozik.