„Népszámlálás” az Állatkertben 2017. január 19.

A január egyebek mellett az elmúlt év értékelésének, a számvetésnek is az időszaka. Így van ez az Állatkertben is, ahol ebben az időszakban szoktuk áttekinteni a megelőző év számait, eredményeit, és azt is, hogy hogyan alakultak az állatgyűjteménnyel kapcsolatos számok. Akár „népszámlálásnak” is tekinthetjük a dolgot, amelynek nyomán pontosan meg tudjuk mondani, hogy a 2016-os és 2017-es esztendő fordulóján intézményünkben összesen hány állatfaj hány egyedével foglalkozunk.

Magában az Állatkertben az emlősállatokat 120 faj 1248 egyede, a madarakat 141 faj 1248 egyede, a hüllőket 110 faj 728 egyede, a kétéltűeket 27 faj 321 egyede, a halakat pedig 221 faj 4796 egyede képviseli. A gerinctelenek köréből összesen 243 fajjal foglalkozunk, amelyek közül 102 faj 654 egyede szerepel egyedi nyilvántartásban. További 141 gerinctelen faj esetében, elsősorban a rovaroknál viszont nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, ezért itt nem egyedekről, hanem tenyészetekről beszélünk.

Ugyancsak a mi kezelésünkbe tartozik a Margitszigeti Kisállatkert, ahol 3 emlősfaj 25 egyedét, illetve 22 madárfaj 121 egyedét láthatja a nagyközönség. Ezek közül azonban 19 faj magában a városligeti Állatkertben is látható.

Ha ezeket a számokat mind összeadjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy az Állatkert állatállománya mindösszesen 868 állatfaj 9160 egyedéből, valamint a már említett 141 gerinctelen tenyészetből áll. Mivel a kisebb állatkertekben csak pár száz állatfaj kerül bemutatásra, s a nemzetközi hírű állatkertek fajszáma is csak ritkán haladja meg a félezret, a Fővárosi Állat- és Növénykert által bemutatott gyűjtemény igen sokszínűnek, fajokban gazdagnak számít még nemzetközi összehasonlításban is. Hazai viszonylatban pedig itt lehet a legtöbb különféle állatfajjal találkozni.

Ráadásul – sok más állatkerttel ellentétben – nálunk az emlősök és a madarak, valamint a hüllők mellett nagy figyelmet fordítunk más állatcsoportokra is. Intézményünkben ugyanis alapelv, hogy minél szélesebb keresztmetszetben igyekezzük bemutatni az élővilág egyik legfőbb jellegzetességét, a sokféleséget, amelyet biodiverzitásnak is szoktak nevezni. Ez a korszerű bemutatási alapelvet egyébként Állatkertünk egykori jeles igazgatója, Lendl Adolf már 1909-ben bevezette. Ezzel évtizedekkel megelőzte korát, hiszen az élővilág sokféleségéről a szakemberek csak az 1970-es, 1980-as években kezdtek igazán komolyan beszélni.

Állatkertünk állatállományáról egyébként kezdettől fogva vezettek kimutatást, bár az első évtizedekben inkább csak vagyonleltár jelleggel. 1930-ban Anghi Csaba kezdeményezésére indult meg a törzskönyvezés, amely kezdetben csak az emlősökre, később más állatcsoportokra is kiterjedt. A papír alapú nyilvántartások vezetéséről az 1990-es évek elejétől kezdve fokozatosan átálltunk a számítógépes adatnyilvántartásra, illetve csatlakoztunk az akkoriban ISIS néven ismert nemzetközi fajinformációs rendszerhez is.