Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3000 Ft Gyermek: 2000 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-16:00 Sz-V: 9:00-16:00

nincs időjárási adat

Régi idők zsiráfborjai 2017. március 4.

Az elmúlt két hónapban született három zsiráfborjú kapcsán többször is emlegettük, hogy Állatkertünkben 1868 óta szaporodnak a zsiráfok. Cikkünkben most fel is idézzük a régi idők budapesti születésű zsiráfjainak történetét.

Az 1934. május 5-én született zsiráfborjú volt az eső  állatkertben született maszáj zsiráf, és a legelső olyan zsiráfborjú, akinek a növekedését dokumentáltákÁllatkertünk barátai jól tudhatják, hogy az idei év első két hónapjában három zsiráfborjú világra jövetelének örülhettünk. Egyikük január elsején, a másik kettő pedig február 15-én látta meg a napvilágot. Mivel Budapesten jelentős hagyománya van a zsiráfok tartásának és szaporításának, egy cikk erejéig mindenképpen érdemes felidézni a régi idők zsiráfborjainak történetét.

Állatkertünkben az első zsiráf 1868. augusztus 18-án született, a fogantatás azonban Bécsben történt. A kert 1866-os megnyitásakor ugyanis még nem voltak zsiráfok, az első példány 1868. május 19-én érkezett Pestre, Ferenc József ajándékaként, méghozzá Erzsébet királyné közbenjárására. Az uralkodó ajándékozási szándékáról az Állatkert már 1867. június 24-én értesítést kapott a Magyar Királyi Belügyminisztérium útján, de az állatot akkor még nem lehetett elhozni, mert előbb az állat elhelyezési helyéről, a „nyakorjánházról” kellett gondoskodni. Az épület Lohr Antal tervei szerint, 4206 forintos költséggel 1868 tavaszára készült el, s azután lehetett megszervezni a zsiráf Pestre hozatalát.

A Schönbrunni Állatkertben, amely ekkoriban a császár állatseregleteként működött, több zsiráf is akadt, közülük vagy az idősebb, vagy a fiatalabb nőstény állatot lehetett kiválasztani. A Pesti Állatkert akkori vezetése természetesen a fiatalabb jószágot választotta, amely több szempontból is helyes döntésnek bizonyult. Egyrészt, mert az akkor tízéves állat (1858. július 20-án született Schönbrunnban) még további nyolc évig a Pesti Állatkert lakója volt, másrészt, mert már eleve vemhesen érkezett meg Pestre.

Az 1972. július 10-én született Amál nevű zsiráf nevelésébe a gondozóknak is be kellett segíteni. A képen Vass Imre főápoló eteti az állatotA kis zsiráf világra jövetele – méghozzá mindjárt a forgalmas Szent István napja előtt – természetesen nagy öröm volt, annál is inkább, mivel akkoriban az egész világon csak három olyan állatkert létezett, ahol egyáltalán sikerült a zsiráfok szaporítása (Londonban 1838-ban, Párizsban 1852-ben, a bécsi Schönbrunnban pedig 1858-ban született az első zsiráfborjú, utóbbi éppen az az állat volt, aki tíz évvel később Pestre került). Ebben a sorban tehát a Pesti Állatkert lett a negyedik. Sajnos az első pesti – egyébként nőstény – zsiráfborjú nem volt túl hosszú életű. Három hónappal később, a hideg idő beköszöntekor annak ellenére elpusztult, hogy a „nyakorjánhában” természetesen fűtésről is gondoskodtak.

Sokkal szerencsésebben alakult a második pesti zsiráfborjú története. Anyja 1877 augusztusában, apja pedig 1879-ben érkezet, ám igen valószínű, hogy a két állat ekkor még nem volt ivarérett, illetve tenyészérett korban. Így pár évet várni kellett, amíg nászukból utód született. A szóban forgó életerős bikaborjú végül 1883. május 19-én látta meg a napvilágot, s a következő években szépen fel is cseperedett. Végül 1885-ben el is adták egy állatkereskedőek 1800 forintért.

A XIX. század utolsó másfél évtizedéből nincs biztos adatunk (csupán egy bizonytalan felvetés) arról, hogy akkoriban zsiráf született volna nálunk. Azt pedig biztosan tudjuk, hogy az 1911-ben beszerezett két pár zsiráfnak sem születtek utódai. Az újabb zsiráfborjak világra jöveteléhez így az 1930-as évekig kellett várni.

Ebben az évben az Állatkert egy pár maszáj zsiráfot vásárolt, kifejezetten abban a reményben, hogy idővel majd szaporítani is sikerül őket. A két állat (név szerint Arusha és Meru) borja végül 1934. május 5-én jött a világra. Ez megint egyfajta rekordot jelentett, ugyanis a maszáj zsiráfok abban az időben újdonságnak számítottak a világ állatkertjeiben, és korábban egyik kertben sem került még sor a szaporításukra. Arról már nem is szólva, hogy Rottek József, a zsiráfok gondos ápolója, valamint Anghi Csaba, az állatkerti emlősosztály akkor vezetője a testméretek napi felvételével folyamatosan nyomon követte a kicsi fejlődésének ütemét. Az így keletkezett adatsor az első volt a világon, amely a zsiráfok egyedfejlődését dokumentálta. A kis zsiráf szépen gyarapodott, s a következő évben annak is eljött az ideje, hogy elhagyja „a szülői házat”. Az Állatkert Hermann Ruhe alfeldi állatkereskedőnek adta el 9000 birodalmi márkáért.

Sandra nevű, jelenleg is az Állatkertben élő nőstény zsiráfunk korábbi, 2013. május 17-én született borja, Shemsa ezen a képen még csak két napos. Az állat azóta igen sokat nőtt, és tavaly március óta már egy belga állatkertben lakik.Az 1940-es években már egy másik tenyészpár, Sidi és Sahib képviselték Budapesten a zsiráfokat. A két állat nászából 1942-ben és 1943-ban is születtek borjak, ám Sidi sajnos nem szoptatta őket, a mesterséges nevelés pedig ebben az időben még sorral ritkábban volt sikeres, mint manapság, ezért ezeket a borjakat nem is sikerült túl sokáig életben tartani. Sidinek volt még egy harmadik vemhessége is, de ez már az 1944-es esztendőre esett, amikor Budapestet már bombázták a szövetségesek. Az egyik ilyen bombatámadásban Sahib, Sidi és a magzat is elpusztult.

A háború után jó néhány évig egyáltalán nem voltak zsiráfok. Újbóli beszerzésükre csak 1965-ben kerülhetett sor. Azóta viszont folyamatosan, mindig voltak zsiráfjaink, és 1967 óta elég rendszeresen szaporodnak is. 1972-ben, 1973-ban, 1976-ban, 1978-ban, 1980-ban, 1982-ben, 1985-ben, 1987-ben, 1988-ban, majd 1998-ban, 2000-ben, 2001-ben, 2002-ben, legutóbb pedig 2010-ben, 2012-ben, 2013-ban, 2015-ben és az idei, 2017-es esztendőben is volt ellés a budapesti zsiráfoknál, némelyik évben kettő is. Sőt, az idei esztendőben egészen kivételes módon három egészséges zsiráfborjú világra jövetelének örülhetünk.

Zsiráfjaink szaporodása nemcsak azért öröm, mert a zsiráfok eleve a közönség kiemelt kedvencei közé tartoznak, ha pedig borjuk van, az még inkább felkelti a látogatók érdeklődését. Hanem fontos azért is, mert a zsiráfok száma a szabad természetben is csökkenőben van, így az állatkerti állományok fontos tartalékot jelentenek, ha a dolgok még rosszabbra fordulnának. Különösen igaz ez az Állatkertünkben manapság látható Rothschild-zsiráfok esetében, hiszen belőlük a tavalyi évben lefolytatott, egész Afrikára kiterjedő zsiráfszámlálás során mindössze 1671 egyedet találtak a szabad természetben.