Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Több élmény, fontos szakmai eredmények 2016. szeptember 13.

Jubileumi sorozatunk mostani részében arról esik szó, hogy az utolsó bő két évtizedben mennyivel több élményt és programot kaptak a látogatók, s hogy milyen szakmai eredményeket sikerült elérni például az állatok szaporítása terén.

Az 1990-es évek közepéig az oroszlánok a közönségtől távol, egy  árok túloldalán laktakAz Állatkert múltjáról szóló jubileumi sorozatunk legutóbbi részében végére értünk annak az áttekintésnek, amely számba vette, mi minden újult meg vagy született újjá a kertben az utolsó bő két évtizedben. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogy ugyanebben az időszakban mennyivel több látnivalót, programot, élményt kapott a kertbe betérő látogató, illetve hogy ezzel párhuzamosan milyen szakmai sikereket, eredményeket sikerült elérni.

Az 1994-es állapotokhoz képest az egyik legjelentősebb, leginkább szembetűnő változás az Állatkert általános állapotában, rendezettségében, s ezen belül különösképpen az épületek, illetve az állattartó létesítmények műszaki és esztétikai állapotában következett be. Annak idején a kert tele volt olyan állatházakkal, amelyekre már évek, sőt évtizedek óta ráfért volna egy kiadós tatarozás. Az 1990-es évek közepén megkezdődött rekonstrukció nyomán az Állatkert minden épülete és létesítménye újjászületett, vagy felújításra került, így ma nincsenek súlyosan leromlott állapotú állatházak. Ráadásul az újjászületés mindig műemléki rekonstrukcióval is járt, így a patinás épületek mindegyike ismét eredeti szépségében pompázik.

Az 1997-ben átadott új oroszlánkifutó páncélüvege lehetővé teszi,  hogy akár egy karnyújtásnyi távolságban legyünk az oroszlánoktól -  teljes biztonságbanA létesítmények megújulása minden esetben együtt járt az állattartó helyek korszerűsítésével is. Ez nemcsak tágasabb, és az állatok biológiai igényeinek jobban megfelelő állatférőhelyeket jelent, hanem egyúttal esztétikusabb, szebb, természetszerűbb bemutatást is. Ráadásul a régi időkben elterjedt vaspálcás rácsok helyett ma már igen sok helyen páncélüvegen, illetve biztonsági üvegen át lehet látni az állatokat, amely nemcsak jobban mutat, hanem zavartalanabb szemlélődést tesz lehetővé. Ráadásul az állatokat is jobban lehet látni, hiszen amíg például még húsz évvel ezelőtt is egy sziklakifutóban éltek az oroszlánok, s a közönség egy széles szárazárok túloldalán, tehát viszonylag messziről láthatta őket, a páncélüveg alkalmazásának köszönhetően azonban ma már akár néhány centiméteres távolságból is meg lehet tekinteni ezeket a nagymacskákat mindenféle veszély nélkül.

Az Állatkert több pontján olyan kifutók létesültek, ahol a közönség  be is mehet az állatok közéAz oroszlánokat ugyan nem szabad, és nem is praktikus megérinteni, abban is sokat változott az Állatkert, hogy egyre több állattal találkozhatnak a látogatók testközelből. Azon a helyen, ahol ma a tigrisek kifutójának északkeleti vége van, 1989-től kezdve ugyan már működött egy állatsimogató, de ez eléggé szűkös volt, ráadásul nem volt olyan hátsó udvara, ahová az állatok visszahúzódhattak volna. Így viszont csak napi kétszer két órában tudta fogadni a látogatókat. 1996-ban aztán elkészült a sokkal tágasabb második állatsimogató, amely már lehetőséget nyújtott a simogatást megelégelő állatoknak arra, hogy egy védett hátsó udvarba visszahúzódhassanak. Ez az állatsimogató egészen 2014-ig működött, majd két évre átköltözött a Holnemvolt Parkban (jelenleg egy ideiglenes állatsimogatónk van a makiktól az oroszlánfókák felé vezető macskaköves sétány mentén, az új simogató a Mesepark részeként jövőre nyílik majd meg). Természetesen az állatok érintése nemcsak az állatsimogatóban lehetséges: számos egyéb programunk is van, ahol például óriáskígyót, különféle ízeltlábúakat és más érdekes állatokat vehetnek kézbe az érdeklődő látogatónk.

2012 óta lehet ismét földimalacokat látni az Állatkertben - előtte  1912-ben voltak utoljáraUgyancsak több élményt nyújtanak a nagyközönségnek azok a kifutók, amelyek ugyan nem simogatóként működnek, de a közönség bemehet az állatok közé. Húsz évvel ezelőtt még csak egy ilyen bemutatóhely volt, az egykori Madárház trópusi csarnoka, manapság azonban a Madagaszkár-házban, a Xántus János-házban és az Ausztrálházban is vannak olyan bemutatóhelyek, ahol a közönség egy térben mozoghat az állatokkal, sőt, ilyen kialakítású az Ausztrál ösvény, a gyűrűsfarkú makik kifutója, illetve a nyári szezonban működő Lepkekert is.

Az állatállomány változatossága terén is többet kínált az Állatkert az elmúlt húsz évben, mint a megelőző évtizedekben. Számos olyan fajt sikerült beszerezni, amelyek ugyan voltak a múltban, de már évek, illetve évtizedek óta hiányoztak a kert gyűjteményéből. Ilyenek az indiai antilopok, a mókusmajmok, a vombatok, a hangyászsünök, vagy a különféle óriásteknősök, a földimalacokat és a sörényes hangyászokat pedig éppenséggel több mint egy évszázadnyi szünet után mutatja be ismét a magyar főváros állatkertje. S persze szép számmal akadnak olyan állatfajok is, amelyeket a budapesti közönség korábban még sosem láthatott. Ilyen például a komodói varánusz, az indiai oroszlán, a takin, és persze a koala is.

A sörényes hangyászok 2014 óta lakják az Állatkertet. Ennek előtte  csak az 1890-es években láthatta a közönség ezt az állatfajtKözben sokat fejlődtek az Állatkertben a szabadidős és kényelmi szolgáltatások. Például a mosdók, amelyek az 1990-es évek második felében egészültek ki először pelenkázóval. Ráadásul a múltban a mosdók igénybe vételéért külön fizetni kellett, ám jó ideje az az alapelv, hogy ez nem extra szolgáltatás, hanem külön díjazás nélkül is hozzáférhető kell legyen mindazoknak, akik az Állatkertbe belépőjegyet váltottak. A vendéglátás színvonala is sokat javult, nem is beszélve az olyan, nyári kánikulában nagy népszerűségnek örvendő berendezésekről, mint amilyen például az elmúlt évtizedben bevetetett párakapuk sokasága. Az intézmény nagy gondot fordított az akadálymentesítésre, sőt, a látássérültek ismeretszerzésére és tájékoztatására is.

A több látogatói élményt több program is szolgálja, hiszen ma már rengeteg látványetetés, bemutató és más, adott időpontban megtartásra kerülő, szervezett látnivaló várja a nagyközönséget. Még a tapintással történő ismeretszerzésnek is komoly szerep jut a „tapiZOO” állomásokon, ahol különböző „állati alkatrészeket”, strucctojást, levedlett kígyóbőrt, madártollakat, különleges állatok csontjait is kézbe vehetik az érdeklődők.

Layla, a 2017. januárjában született orrszarvú Luluval, az  anyaállattal: ez volt a világon az első sikeres mesterséges  termékenyítés orrszarvúaknálA már említett ritka és különleges állatok bemutatása nemcsak a nagyközönség számára kínált élmény szempontjából érdemelnek említést, hanem mert sokuk beszerzése és sikeres tartása egyúttal szakmai eredménynek is mondható. Még fontosabb szakmai eredmény azonban, ha egy-egy faj szaporításában is sikeresen részt veszünk. Még felsorolni is nehéz lenne azt a sok-sok állatfajt, amelyet az elmúlt két évtizedben sikeresen szaporítottunk, a gorilláktól és orangutánoktól kezdve a kispandán és a különféle ritka nagymacskákon át egészen a tarvarjakig. A legnagyobb szakmai eredménynek alighanem a két orrszarvú világra jövetele számít, hiszen a 2007 januárjában született Layla volt az első, a 2008. szeptemberi születésű Lisimba pedig a második olyan orrszarvú volt az egész világon, amelyik mesterséges termékenyítés eredményeképpen jött a világra.

Ha összegezni kellene az alapítás, illetve az 1866. augusztus 9-i megnyitás óta eltelt 150 esztendő legfontosabb eredményeit, nagyon nehéz lenne csupán egy-két dolgot kiragadni. De talán mégis meg lehet kockáztatni azt a véleményt, hogy az egyik legfontosabb eredmény a nagyközönség generációkon átívelő érdeklődése és szeretete, amely évente több mint egymillió embert ösztönöz arra, hogy egy kellemes látogatást tegyen intézményünkben.

Január óta rendszeresen jelentkező sorozatunkban a kezdetektől, sőt, az Állatkert létesítésének előzményeitől elindulva 28 részen át eljutottunk a jelenbe, a jubileum évébe, a kert 150. születésnapjáig, amelyet augusztus 9-én ünnepeltünk meg kiemelt külsőségek közepette. Cikksorozatunknak azonban ezzel még nincs vége. Az év végéig hetente megjelenő újabb írásokban a kert történetét egy-egy tematikus szempontból tekintjük át. Foglalkozunk majd 150 év látogatóival, másfél évszázad állatkerti munkatársaival, a kert zenei programjainak történetével és más hasonló érdekességekkel.