A 2019-es év új állatai 2019. december 27.

A 2019-as évben született vagy kelt kisállatok közül a hangyászsün bébi kikelése volt szakmai szempontból a legnagyobb szenzáció. Nem véletlenül használjuk a kikelés szót, ugyanis a hangyászsünök a tojásrakó emlősök közé tartoznak. Legközelebbi rokonuk a kacsacsőrű emlős, s mindannyiukra jellemző, hogy bár emlősállatok, nem eleven utódokat ellenek, hanem lágy héjú tojásokkal szaporodnak. A hangyászsünök sikeres állatkerti szaporodása még Ausztráliában – tehát a szóban forgó állatok őshazájában – is különleges szakmai eredménynek számít, Ausztrálián kívül pedig bő száz év alatt is csak néhány alkalommal sikerült. Így aztán nem meglepő, hogy a budapesti hangyászsün szaporulatra az egész állatkerti szakma felfigyelt. Ennek tudható be az is, hogy nemrégiben Állatkertünk volt a házigazdája egy a hangyászsünök állatkerti tartásával és szaporításával foglalkozó nemzetközi szakmai találkozónak.

A hangyászsünhöz hasonlóan a vombatok sikeres szaporítása is világra szóló eredménynek számít. Ez a bravúr azonban nem először sikerült Állatkertünkben, hiszen az elmúlt szűk egy évtizedben négy alkalommal is született nálunk vombatkölyök. Ezt a számot különösen annak fényében érdemes értékelni, hogy az európai állatkertekben az elmúlt bő száz esztendőben összesen 16 vombatbébi látott napvilágot (és ebben már az elmúlt években nálunk született négy állat is benne van). A legutóbbi, sorrendben tehát negyedik budapesti kisvombat ugyan még a tavalyi évben született, ám mivel a vombatok az erszényesek közé tartoznak, s így születésük után még hónapokat töltenek anyjuk erszényében, már 2019-et írtunk, mire a Mayának elnevezett jövevény először kinézett az erszényből.

A hangyászsünök, illetve a vombatok szaporítása mind olyan szakmai eredmények, amelyekkel egyetlen más hazai állatkert sem büszkélkedhet, sőt, nemzetközi összehasonlításban is élvonalbelinek számítanak. Nem véletlen, hogy egy a szakmában közismertnek számító, az európai állatkerteket a látogatói élmény, a szolgáltatások, a kertben folyó szakmai munka és több más szempont együttes mérlegelése alapján rangsoroló értékelési rendszerben is a legjobb európai állatkertek között, az európai élmezőnyben szerepel Állatkertünk, a kapott pontszámok alapján megelőzve az összes többi hazai állatkertet.

Visszatérve még néhány sor erejéig az erszényesekre, a Bennett-kenguruknál, illetve a kúszóerszényesek közé tartozó rókakuzuknál is volt gyermekáldás. A helyzet itt is hasonlít a vombatokéhoz, amennyiben a kölyök ezeknél az állatoknál is 2018 végén születtek, ám mire az erszényből előmerészkedtek, és a közönség is megláthatta őket, már 2019 volt, tehát gyakorlatilag ezek az állatok is a most véget érő esztendő újdonságai közé számítanak.

Ismét szaporodtak a tatuk közé tartozó matakók: a jövevény a Taco nevet kapta. A veszélyeztetett fajnak számító ázsiai vadkutyáknál pedig három anya összesen 11 kölyköt nevelt mindannyiunk nagy örömére. Gyermekáldás volt az éji majmoknál és a nagy maráknál is, a vízidisznók és a muntyákszarvasok pedig az év során többször is utódoknak adtak életet.

Épp csak elkezdődött a tavasz, amikor már fiókákat nevelő kormoránok sokaságát figyelhette meg a közönség az állatkerti Nagy-tónál. Aztán a flamingóknál keltek ki sorra a fiókák, sőt, még az Ausztráliában őshonos fekete hattyúknál is gyermekáldás volt. Érdemes volt figyelni, hogyan cseperednek hétről hétre, hónapról hónapra a termékeny koronásdaru pár, Mami és Papi idei fiókái, vagy hogy miként óvják a szülők a kis kínai törpefürjeket, illetve a kaliforniai kontyosfürj csibéket.

Természetesen a hüllőknél is sok helyen volt szaporulat. A legnagyobb érdeklődés alighanem a tigrispitonokat kísérte. Mivel az egyik nőstényünk közvetlenül a betekintő üveg mellett rakta le a tojásokat, és ott is kezdett kotlani rajtuk, a látogatók jól láthatták, amint az állat rendszeresen összerándul, hogy az izommozgással elengedő hőt termeljen a tojások kiköltéséhez, és akinek szerencséje volt, a kiskígyók kikelését is megfigyelhette (aki pedig lemaradt róla, annak megmutattuk kisfilmen).

A Holnemvolt Várban látható háziállatoknál sem volt hiány a gyermekáldásban. Így az év során beszámolhattunk a bárányok és gidák születéséről, a minnesotai törpesertéseknél és a mangalicáknál világra jött kismalacokról, és persze a magyartarka kisbociról is.

Még az év utolsó heteire is jutott újszülött. Legifjabb lajhárunk ugyanis december 2-án jött a világra. Az adventi lajhárbébi nevének kiválasztására szavazást hirdettünk: végül a Kuglóf név lett a befutó.

Ha azokat az új állatokat nézzük, akik egy már meglévő, régebb óta tartott fajhoz tartoznak, és az itteni állatok mellé érkeztek új egyedként, alighanem Madidit, az új óriásvidra hímet érdemes külön is kiemelni. Az év során amúgy is sok érdekesség történt az óriásvidrák háza táján, például az, hogy Alondra nevű nőstényünk Argentínába utazott, ahol egy visszatelepítési programban vesz majd részt, Cora pedig a Madridi Állatkertbe került, ahonnan viszont egy új hím érkezett cserébe a Budapesten maradó nőstény, Cumana mellé. Az új hímet, Madidit azóta már összes is szoktattuk Cumanával, s amint az erről készített kisfilmen látható, kettőjük találkozása igazi szerelem volt első látásra.

Az újonnan született kölykök és fiókák, meg az újonnan érkezett tenyészállatok mellett több újonnan érkezett fajnak is örülhettünk 2019-ben. Az ilyen újdonságok közé tartoznak a puduk, azaz déli törpeszarvasok, akik ugyan még az előző év végén érkeztek, de a nagyközönség az idei év elején láthatta őket először. A Cápasuliba is érkeztek új lakók, közülük például a „barlanglakó" fehérfoltú szirtcápák, vagy épp a szürke szirtcápák, akik – bármilyen furcsa – magyarországi rokonsággal is rendelkeznek. És persze ne feledjük a kubai krokodilokat sem: ezt a fajt több évtizednyi szünet után láthatja újra Állatkertünk nagyközönsége.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.