A nyúl nem rak tojást, de a hangyászsün igen! 2023. április 12.

Nemrég ünnepeltük a húsvétot, amelynek kapcsán nemcsak programjainkról számoltunk be, és nemcsak a mostanában világra jött kisállatokról (például a mangalica malacokról vagy a kecskegidákról) adtunk hírt, hanem a nyulak védelmére és a felelős állattartásra is felhívtuk a figyelmet.

Kétségtelen, hogy a nyuszi a húsvét egyik fontos jelképe, mint ahogyan a tojás is. A kettő között az az összefüggés, hogy a tojás és a nyúl is termékenységi szimbólum. A két jelkép húsvétkor annyira összekapcsolódik, hogy már találkoztunk olyan látogatóval, akit kissé elbizonytalanodott abban a kérdésben, hogy a nyúl akkor most rak-e tojásokat.

Természetesen nem rak, hiszen a nyulak a legtöbb emlőshöz hasonlóan eleven utódokat hoznak a világra. Léteznek azonban olyan emlősállatok is, akik rendhagyó módon tojásokkal szaporodnak. Persze őket inkább ritka kivételnek tekinthetjük, hiszen az ismert hat és félezer emlősfaj közül mindössze öt tartozik a tojásrakó emlősök közé: a hangyászsünök négy ismert faja, valamint a kacsacsőrű emlős.

A távoli múltban, az emlősállatok történetének hajnalán minden másként volt. Tudnivaló ugyanis, hogy az emlősök az ősi hüllők egy csoportjából alakultak ki, akiket emlősszerű hüllőknek nevezünk. Ezek az ősállatok, mint ahogyan az első emlősök is, még tojással szaporodtak, ám már viszonylag korán megjelent az emlősök körében az elevenszülés is, és idővel ez vált jellemzővé az emlősállatokra.

Az emlősök egyik csoportja azonban e tekintetben konzervatívnak bizonyult, és megmaradt a tojásrakásnál. A kloakások néven is ismert emlősök emellett egy sor más ősi tulajdonságot is megtartottak, s emiatt sokan primitívnek tarják őket. Ám a valóságban csak bizonyos jellegzetességeiben ősiek, mert más dolgokban viszont magas fokon alkalmazkodtak. A kacsacsőrű emlős puha csőre például nemcsak a tapintást segíti, hanem elektromos érzékszervet is tartalmaz, amely az apró zsákmányállatok izommozgásával összefüggő elektromos jelenségeket is érzékeli. A hangyászsünök pedig hosszú, megnyúlt orrukkal és kiölthető, féregszerű nyelvükkel alkalmazkodtak sajátos táplálékukhoz, olyannyira, hogy emiatt gyakran össze is keverik őket a hangyászokkal. Pedig ez utóbbiak nem a tojásrakó emlősök, avagy kloakások közé tartoznak, hanem a lajhárokkal és az övesállatokkal állnak rokonságban.

A hangyászsünök egyik faja, a rövidcsőrű hangyászsün (Tachyglossus aculeatus) a mi Állatkertünkben is megtalálható, ami nem mindennapi dolog. Ausztrálián, az őshazájukon kívül ugyanis csak nagyon kevés állatkertben foglalkoznak ezekkel az állatokkal (Magyarországon egyedül nálunk, de egész Európában is csak alig egy tucat helyen). Az pedig még ritkább, hogy szaporítani is sikerüljön őket, az ilyesmire már Ausztráliában is felkapják a fejüket a szakemberek. Nálunk viszont 2019-ben sikerült a dolog, a tojásból nemcsak kikelt a kis hangyászsün, hanem utána rendben fel is cseperedett, ami világra szóló eredmény. A budapesti kelésű kis hangyászsün egyébként augusztus óta már a Koppenhágai Állatkert lakója.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.