Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 3300 HUF Gyermek jegy: 2200 HUF

Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00 Sz-V: 9:00-19:00

A teknősök világnapjára 2020. május 22.

Május 23-a teknősök világnapja: ebből az alkalomból röviden bemutatjuk a teknősökkel kapcsolatos munkánkat, kezdve az állatcsoport sokféleségének megismertetésétől egészen a teknősök védelmét szolgáló természetvédelmi tevékenységünkig.

Az ismert ősmaradványok alapján tudjuk, hogy a legősibb teknősök már úgy 220 millió évvel ezelőtt megjelentek, úgyhogy a hüllőkön belül a teknősök fejlődési iránya legalább olyan ősi, mint mondjuk a dinoszauruszoké. Csakhogy a dínók kihaltak, a teknősök viszont mind a mai napig léteztek. A földtörténeti múltban persze voltak olyan időszakok, amikor jóval többféle teknős élhetett, mint napjainkban, de azért ma is mintegy 350 különböző teknősfaj él világszerte, legalábbis ennyit azonosítottak eddig a zoológusok. E fajok közül mindössze egy, a mocsári teknős számít Magyarországon is őshonosnak.

A sokféleség bemutatása

Állatkertünkben ez idő szerint harminc különféle teknősfajjal foglalkozunk, amely már számottevőnek mondható a világ összes ismert teknősfajához képest is. A bemutatott fajok között vannak olyanok is, amelyek természetes élőhelye Magyarországhoz viszonylag közel esik. A görög teknősök és a mór teknősök például a Balkán-félszigeten is előfordulnak. Vannak igen termetes teknőseink is: az aldabrai teknősök történetesen olyan nagyra nőnek, hogy holtversenyben állnak galapagos-i rokonaikkal a világ legnagyobb termetű teknőse címért. Természetesen nemcsak szárazföldi teknősökkel foglalkozunk! A vízhez jobban kötődő fajok közül a legérdekesebb talán a ritka, de termetes borneói folyamiteknős.

Teknősmentés

Állatkertünk barátai jól ismerhetik az intézményünkben folyó vadállatmentő tevékenységet. E munka keretében Magyarországon őshonos, vadon élő, és általában természetvédelmi oltalom alatt álló fajok olyan egyedeinek segítünk, akik valamilyen ok miatt emberi gondoskodásra szorulnak. Bár a mentett állatok között legnagyobb számban madarak és kisemlősök szoktak előfordulni, a mocsári teknősök is gyakori védenceink.
A mentett mocsári teknősök sokféle ok miatt kerülhetnek be hozzánk. Előfordulnak legyengült állatok, és olyanok is, akik csak eltévedtek. De nem ritkák a sérült, például véletlen gázolás miatt sebesülést szenvedett állatok. Állatorvosaink már számos, kisebb-nagyobb mértékben sérült páncélú teknősnek tudtak segíteni.
A teknősmentés legszebb pillanatai persze mindig akkor következnek be, amikor a rendbe hozott állatokat, akik így ismét képesek segítség nélkül is boldogulni, szabadon engedjük valamelyik, arra alkalmas élőhelyen.

Segítség a vadonban élő mocsári teknősöknek

Az őshonos mocsári teknősre komoly veszélyt jelentenek a hazai vizekben megjelenő ékszerteknősök. Ezek az állatok eredetileg az USA déli államaiban őshonosak, de a kedvtelésből tartott ékszerteknősök évtizedeken át igen gyakoriak voltak a hazai állatbarátok otthonaiban is. Sajnos az idővel egész termetesre növekvő példányokat, akik esetleg már nem is fértek el az otthoni akvaterráriumban, tulajdonosaik szabadon engedték a magyarországi élővizekben. Ez pedig nagyon komoly természetvédelmi problémát okozott, mert az újvilági ékszerteknősök annyira megvetették a lábukat a hazai vizes élőhelyeken, hogy elkezdték kiszorítani a mi hazai teknősünket, a védett mocsári teknősöket.
Állatkertünk már több mint negyedszázaddal ezelőtt meghirdette, hogy aki ékszerteknősének elengedését fontolgatja, az inkább hozza be hozzánk: kedvence az állatkerti Nagy-tóban nagyszerű új otthonra lelhet, és így legalább a vadon élő hazai mocsári teknősöket sem háborgatják. A lehetőséggel sokan éltek is, így a Nagy-tó és a környező terület jelenleg is sok száz ékszerteknős lakóhelye.
Az ékszerteknősök befogadásán túl, amellyel tehát végsősoron a hazai mocsári teknősök helyzetén is szeretnénk javítani, partnereinkkel, mindenekelőtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Csoportjával együttműködve is sokat teszünk a mocsári teknősök védelme, s ezzel összefüggésben az ékszerteknősök elhelyezése érdekében. Hozzánk kerültek például a Feneketlen-tóból kikerült ékszerteknősök is.

Kobzott állatok menedéke

A teknősök között különösen sok olyan faj akad, amely természetes élőhelyén részben azért ritkult meg, és azért fenyegeti a kipusztulás veszélye, mert nagy a kereslet irántuk a feketepiacon. Ez részben azért van, mert sok amatőr terrarista szeretne különleges, egzotikus fajokat tartani, és hajlandók komoly összegeket fizetni az állatokért, de még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a hagyományos távol-keleti gyógyászat a teknősök sokféle testrészének gyógyhatást, bűvös erőt tulajdonít, emiatt az ilyen termékek iránt is nagy a kereslet.
A fenti problémával szemben a természetvédelem egyik legfontosabb eszköze a szóban forgó állatok nemzetközi kereskedelmének szabályozása, korlátozása. Sajnos azonban nem ritka, hogy a teknősszállítmányokat illegálisan akarják egyik országból a másikba átcsempészni. A hatóságok persze igyekeznek lefülelni az ilyen csempészszállítmányokat, s ilyenkor természetesen le is foglalják az állatokat. A lefoglalt teknősöket azonban magától értetődően nem lehet egyszerűen egy bűnjelraktárban elhelyezni, hiszen olyan élő állatokról van szó, akik szakszerű gondoskodást igényelnek. Ilyen esetben tehát a lefoglalt állatokat úgynevezett mentőközpontokban, például a mi Állatkertünkben helyezik el a hatóságok. Azok a görög és mór teknősök, akik a Madagaszkár-ház melletti kifutóban láthatók, legnagyobb részben ilyen lefoglalt állatok, jóllehet nemcsak csempészett állatok, hanem olyan állatok is vannak közöttük, akiket a hatóságok nem szállítás közben, hanem az állatot tartó magánszemélyektől foglalták le azért, mert illegálisan, engedély nélkül tartották őket.

Shellshock, azaz „Páncélfrász"

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) 2004/05-ös természetvédelmi kampánya, amely a Shellshock, azaz „Páncélfrász" címet viselte, a teknősök, köztük is különösen a Délkelet-Ázsiában honos édesvízi teknősfajok védelmét szolgálta. A kampány, amelyben Állatkertünk is részt vett, egyrészt szemléletformáló munkából, a nagyközönség tájékoztatásából állt, másrészt a veszélyeztetett teknősfajok állatkerti tenyészállományának növelésével, illetve a természetes élőhelyen folyó védelmi programok támogatásával igyekeztek az európai állatkertek elősegíteni e fenyegetett fajok fennmaradását.
E program keretében fogadtuk be azokat a Hongkongban lefoglalt, csempészett borneói folyamiteknősöket is, akiket már nem lehetett visszavinni természetes élőhelyükre. Erről a fajról tudnivaló, hogy őshazájában veszélyeztetettnek számít, mivel húsát a Távol-Keleten sokan ínyencségnek tartják. Az ottani húspiacokon kilónként akár több tízezer forintnak megfelelő összeget is elkérnek egy-egy ilyen állatért, természetesen illegálisan. Ugyanezekből a teknősökből olyan szereket is készítenek Kelet-Ázsiában, amelyek a népi hagyomány szerint gyógyhatással bírnak. Az állatok páncéljából készült őrleményről például azt tartják, kiváló serkentőszer, és a rákos megbetegedések tüneteinek enyhítésére is alkalmas. Ráadásul kedvtelésből tartott állatként is nagy az érdeklődés a faj iránt, így rengeteg állatot fognak be illegálisan. A 2005-ben általunk befogadott két állat közül egy ma már Spanyolországban él, a másikat viszont jelenleg is bemutatjuk a Xántus-ház teknősmedencéjében.