Agutikölykök a Pálmaházban 2016. december 15.
Bár az állatkölykök születésének fő időszakát a tavaszi és nyári hónapok jelentik, az év végére sem maradunk új jövevények nélkül. November 10-én például a Pálmaházban látható, eredetileg Dél-Amerikában őshonos agutiknál volt gyermekáldás. A két virgonc kölyök a Pálmaház egyik oldalszárnyában látható az anyaállattal, méghozzá egy olyan férőhelyen, amelyet több más újvilági fajjal, köztük kétujjú lajhárokkal, éji majmokkal, aranykezű tamarinokkal, vörösvállú récékkel és szenes teknősökkel osztanak meg.
A Dél-Amerikában őshonos agutiknak már a neve is egzotikus hangzású. Maga az aguti szó ugyanis a tupí, illetve a guaraní nyelvek szókészletéből ered, ahonnan a petúnia, a pirája, a jaguár, sőt, a capoeira szavak is származnak. A szó a magyar nyelvű forrásokban a XIX. században jelent meg az állat neveként, de véglegesen csak a XX. század elejére nyert polgárjogot. Érdekesség, hogy az aguti neve előkerül Jókai Mór Fekete gyémántok című, 1870-ben megjelent regényében is, ám egy kis tévedéssel. A szöveg szerint ugyanis a bankár, Kaulman Félix tolla aguti tövisből készült, ám az agutinak egyáltalán nincs tövise.
A természettudósok a rágcsálók rendjébe tartozó agutik tizenhárom faját különböztetik meg, amelyek közül Állatkertünkben a zöld aguti néven is emlegetett Azara-agutit láthatja a nagyközönség. A faj egy spanyol katonatiszt, Félix Manuel de Azara (1746-1821) után kapta a nevét, aki a korabeli dél-amerikai gyarmatok élővilágának jeles kutatója volt.
Az Azara-agutik Brazíliában, Argentínában, illetve Paraguay egyes területein őshonosak. Jórészt nappal aktívak és az esőerdő talajszintjén közlekednek táplálék után kutatva. Főként zsenge hajtásokkal, virágokkal, fűfélékkel és gyümölcsökkel és magvakkal táplálkoznak. Mivel a gyümölcsök jó része az esőerdők lombkoronaszintjén terem, az agutik számára nagy jelentősége van a túlérett, a fákról lepottyant, vagy a lombok közt élő állatok, főként majmok által elejtett finomságoknak is. A feleslegből raktárakat készítenek, méghozzá oly módon, hogy a táplálék egy részét – általában darabonként különböző helyeken – elássák. Ezt a szokásokat nálunk is megtartották, amint ez a kisfilmen is látható.
A nőstények rövid, 2-3 hónapos vemhesség után 1-4 utódot hoznak a világra. Az újszülöttek – sok más rágcsáló újszülöttjeivel ellentétben – viszonylag fejlettek, testüket már ekkor szőrzet fedi és már a szemük is nyitva. A felnőttek akár 10-15 évig is élhetnek, bár a vadonban a 7-8 évesnél idősebb állatok már ritkaságnak számítanak.
A mostani kölyköket is beleszámolva jelenleg tizenhárom Azara-aguti él az Állatkertben, éspedig a Pálmaház különböző pontjain. A kölykök az anyaállattal a Pálmaház jobb oldali harmadik oldalszárnyában kerülnek bemutatásra, azon a helyen, ahol a lajhárok, az éji majmok, és a már említett többi állatfaj is látható.