Állatkerti fényképek egykor és ma 2019. április 3.
A Fővárosi Állat- és Növénykert – együttműködésben a Budapest FotóFesztivállal – nyílt fotópályázatot hirdetett „ZOOmolj rá!" címmel. A pályázatra április 30-ig várjuk az eredeti ötleteket, egyéni látásmódot tükröző alkotásokat. Pályázni a 2019-es évben, Állatkertünkben készített, más pályázatokon nem szerepeltetett felvételekkel lehet. Alkotónként maximum 5 egyéni kép, illetve 1 tíz képből álló sorozat adható be. A részletes pályázati kiírás itt olvasható.
Természetesen nem ez az első alkalom, hogy Állatkertünk fotópályázatot hirdet. Annál is inkább, mivel patinás intézményünk története során számos alkalommal kapcsolódott a hazai fotográfia fejlődéséhez. Az első komolyabb fotósorozatot például az a Divald Károly készítette az Állatkert lakóiról, akinek neve igencsak jól cseng a magyarországi fotóművészet történetét ismerők körében. Később, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az Állatkert közművelődései feladatainak ellátásához különösen sok fényképre van szükség, az intézmény saját fotográfust kezdett alkalmazni. A két világháború közötti időszakban, illetve a háború után az 1950-es évek végéig Hölzel Gyula aranykoszorús fényképészmester volt az Állatkert fotósa. Amit pedig a korabeli 
viszonyok mellett nem lehetett jól lefotózni, arról rajz vagy festmény készült: ezek nagy részét Vezényi Elemér, majd később Fáy Aladár alkotta. Visszatérve a fotográfusokra: Hölzel Gyula halála után néhány évig Szelei László, az 1960-as évek közepétől pedig évtizedeken át Kapocsy György töltötte be ezt a munkakört. Jelenlegi fotósunk, Bagosi Zoltán több mint két évtizede örökíti meg az Állatkert mindennapjait, s külön fotósa van az Állatkerti Alapítványnak is László Melinda személyében.
Ahogy fentebb szó esett róla, fotópályázatot sem most hirdetett először az Állatkert. Az elsőre még 1931-ben került sor. Érdekesség, hogy azon a pályázaton annak idején Dulovits Jenő oroszlánfókás képe nyerte el az első díjat, sőt mi több, vitorláshalas felvételével a harmadik díjat is bezsebelte. A képek eredetije sajnos nem maradt fenn, de az Állatkert lapjában akkoriban közzétették őket. Dulovits leginkább 
annak köszönhette a díjakat, hogy sikerült megoldania a víz alatti látnivalók megfelelő színvonalú megörökítését, ami abban az időben bizony még egyáltalán nem volt magától értetődő. Dulovits Jenőről egyébként érdemes tudni, hogy nemcsak fotóművész, hanem matematikus és feltaláló is volt, akit munkássága nyomán ma is a hazai fotográfia egyik jeles úttörőjeként tartunk számon. Könyveit, köztük a Művészi fényképezés és az Így fényképezek című köteteket fotográfusok generációi forgatták. A technikatörténetbe is beírta a nevét, hiszen Dulovits fejlesztette ki a Duflexet, amely a mai tükörreflexes fényképezőgépek egyik előfutárának számít.
Az 1931-es pályázatot később természetesen továbbiak is követték. A sikeren felbuzdulva már 1932-ben is sor került egyre. Akkor ugyancsak egy nagynevű fotográfus, Vadas Ernő hódította el az első díjat a Nagy-tavon úszó hattyú képével. Dulovits abban az évben a második díjat nyerte el „Halászó gödény" című képével, ahol szintén jelentősége volt a víz alatti részletek ábrázolásának.
A régi felvételek egyúttal az Állatkert múltjának egy-egy pillanatát is felelevenítik. Ha meg szeretnéd nézni, az erre az alkalomra összegyűjtött képeink galériáját, kattints ide.