Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00 Sz-V: 9:00-19:00

Aprócska szarvas még apróbb gyereke 2019. július 3.

A muntyákszarvasok szaporítása Állatkertünkben igazi sikertörténet. Amióta az új tenyészpár 2014-ben megérkezett, évről évre rendszeres a gyermekáldás. A legifjabb jövevény már jól látható a kifutóban, anyja féltő gondoskodással veszi körül.

Ismét gyermekáldás volt a Mérgesház melletti kifutóban lakó kínai muntyákszarvasoknál. A kicsi március legvégén született, s bár egy ideig a közönség nem sokat láthatott belőle, hiszen a nap legnagyobb részében rejtekhelyén pihent, már jó ideje elég fejlett ahhoz, hogy látogatóink is jól láthassák. Lassanként már a foltjai is eltűnnek, de ahhoz még nem elég bátor, hogy a kifutó jobb oldali részébe átmerészkedjen: itt ugyanis óriásteknősök is laknak, és tőlük a muntyákgyerek még tart egy kicsit. Ezért aztán mindazoknak, akik látni szeretnék, a kifutó balra eső felében érdemes keresniük.

A gondos anyaállat nagy szeretettel veszi körül a kicsit, amint ez a róluk készült rövid felvételen is látható.

A főleg Kelet- és Délkelet-Ázsiában őshonos muntyákszarvasok a szarvasfélék családjának viszonylag kisebb testű képviselői. A természettudósok összesen 12 fajukat különböztetik meg, amelyek közül az Állatkertünkben is látható kínai muntyákszarvas (Muntiacus reevesi) főként Kína Kanszu és Jünnan tartományaiban, valamint Tajvanon őshonos. Emellett azonban az ember által betelepített állományai megtalálhatók több nyugat-európai országban, így Belgiumban, Hollandiában, az Egyesült Királyság egyes vidékein (főként Angliában és Wales-ben), sőt még Írországban is. Ez utóbbi országokban az elvadult muntyák állományok már problémákat is okoznak, ezért tartásukat jogszabályokkal korlátozzák. A korlátozás célja, hogy megelőzzék az állatok esetleges kiszabadulását, ami tovább növelné a már amúgy is nehézséget jelentő elvadult állományok nagyságát. Magyarországon és a környező országokban azonban nincsenek ilyen problémák.

A mi Állatkertünkben már a múltban is többször foglalkoztunk kínai muntyákszarvasokkal, legújabban azonban 2014-ben fogtunk bele ismét a tartásukba. Az akkor érkezett tenyészállatok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az első utód 2015-ben született, 2016-ban pedig tavasszal, és ősszel is volt gyermekáldás. 2017-ben júniusban és októberben született egy-egy gida, közülük a júniusiról kisfilmet is készítettünk annak idején. Tavaly januárban és júliusban is beszámolhattunk egy-egy újabb apróság világra jöveteléről, sőt még nyár végén és télen is volt gyermekáldás, így a most cseperedő gida sorrendben a tizedik azóta, hogy 2014-ben újra foglalkozni kezdtünk a kínai muntyákszarvasokkal.

Arról szakmai körökben is megoszlanak a vélemények, hogy a muntyákszarvasok utódját borjúnak, vagy gidának kellene inkább hívni. A nagyobb termetű szarvasok utódait általában borjúnak szokták nevezni (mint a szarvasmarhánál), de például a szintén a szarvasfélék közé tartozó, ám kisebb termetű őzek esetében a gida szót használjuk (mint a kecskéknél). Tekintettel arra, hogy a muntyákszarvasok még az őzeknél is kisebbre nőnek, itt is a gida szó tűnik helyesebbnek, bár a borjú megnevezést sem tekinthetjük hibásnak.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.

Vásárolj Állatkerti belépőjegyet sorban állás és tranzakciós díj nélkül a mobiloddal. Részletek