Aranyos kölykök „A dzsungel könyve” vadkutyáinál 2019. április 9.

Mindig nagy öröm, ha ázsiai vadkutyáink szaporodásáról adhatunk hírt. Egyrészt azért, mert a kölykök nagyon aranyosak, és amikor már előmerészkednek rejtekhelyükről, valósággal elvarázsolják a közönséget önfeledt játékukkal. De világra jövetelük természetvédelmi szempontból is fontos, hiszen ez az állatfaj őshazájában ritkulóban van és veszélyeztetettnek számít. Így az ázsiai vadkutyák szaporítása természetvédelmi jelentőséggel is bír.

Jelenleg összesen tizenegy kölyök cseperedik vadkutyáink kifutójában, amely a Nagyszikla oldalában, a tigrisekkel szemközt található. A kölykök három különböző anyától származnak. Az első alomban három kölyök van, ők még február 18-án születettek. Később, március 8-án egy másik nőstény további négy kölyköt hozott a világra, majd március 14-én egy újabb alom is született: a harmadik anyuka ugyancsak négy kölyköt nevel. Így tehát összesen tizenegyen vannak a kicsik. Ha pedig a szülőket és a csapat többi, már nem kölyök tagját is hozzászámoljuk, kiderül, hogy összesen tizenhét állatból áll a falka jelen pillanatban.

Természetesen nem véletlen, hogy a kölykök születéséről csak most, hetek múltán adunk hírt. Az újszülöttek ugyanis eddig nagyrészt a kifutó védett zugaiban, fatörzsek alatt és más rejtekhelyeken cseperedtek, és mostanában érték el a fejlettségnek azt a fokát, hogy látogatóink az esetek többségében már láthatják az apróságokat: ha nem is mind a tizenegyet egyszerre, de legalább néhány szinte minden időben szem előtt szokott lenni. Ilyenkor persze főleg hancúrozni és rosszalkodni szoktak, vagy pedig megadóan tűrik, hogy a felnőttek a kifutó alkalmas helyei között a szájukba véve szállítsák őket. Ha a kölykök „tilosban járnak", a felnőttek olyankor is a „grabancuknál", jobban mondva laza nyakbőrüknél fogva szokták visszahúzni őket.

Érdekesség, hogy a három anyaállat közül a legidősebb, Dorka nevű nőstény (aki a napokban töltötte be nyolcadik életévét) szinte egyszerre örülhet a saját kölykeinek és az unokáinak is. A másik két anyuka ugyanis történetesen Dorka lánya. Az idei kölykök apja egy fiatal hím, tisztes nevén Janó, aki tavaly érkezett hozzánk a Novoszibirszki Állatkertből.

Az ázsiai vadkutyákat (Cuon alpinus) vörös farkas, vörös kutya, illetve dhole, vagy dól néven is ismerik. A faj ismertségéhez nagyban hozzájárult Rudyard Kipling híres novellagyűjteménye, A dzsungel könyve, amelynek egyik fejezetében a vadkutyák betolakodnak a farkasok vadászterületére, akik viszont Maugli segítségével visszaszorítják őket. A dhole név az India déli felében beszélt kannada nyelv szókészletéből eredhet, ennek a névnek a magyaros helyesírású alakja a dól. A könnyebbség kedvéért gyakran mi is így nevezzük ázsiai vadkutyáinkat, de az igazság az, hogy a nálunk látható állatok a faj számos alfaja közül a Kínában őshonos Cuon alpinus lepturus alfajhoz tartoznak, így az ázsiai vadkutya megnevezés a leghelyesebb.
A faj megritkulásához a természetes élőhelyek zsugorodása mellett a vadászat is hozzájárult. Régebben főleg bundája miatt, illetve sportvadászat keretében vadásztak rá, sőt, egyes területeken dúvadként tartották számon, és ezért irtották. Szerencsére napjainkban a legtöbb helyen már természetvédelmi oltalom alatt állnak az ázsiai vadkutyák.

Állatkertünkben 2008 óta foglalkozunk ezzel az állatfajjal. Nemcsak bemutatjuk, hanem rendszeresen szaporítjuk is őket. A nálunk világra jött állatok felcseperedve számos más állatkertbe is eljutottak már, például a franciaországi Thoiry-ba, sőt, még az Egyesült Államokba, Minnesotába is.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.