Nyitvatartás

H-V: 9:00-16:00 

Részletek>>>

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 3300 HUF Gyermek jegy: 2200 HUF

Atya és egyéb rákok a Varázshegyben 2014. november 24.

Állatkertünk minél változatosabb betekintést szeretne nyújtani az élővilág sokféleségébe. Éppen ezért a különféle rákok sem hiányozhatnak a bemutatott állatok közül. A Varázshegyben több érdekes fajukkal is megismerkedhetünk.

Homorító garnélaÁllatkertünk egyik közismert törekvése, hogy az élővilág sokféleségéből lehetőség szerint minél szélesebb keresztmetszet mutasson be a nagyközönségnek. Éppen ezért – sok más állatkerttel ellentétben – nemcsak emlősökkel, madarakkal és hüllőkkel, hanem kétéltűekkel, halakkal és nagyon sokféle gerinctelen állattal is foglalkozunk. Többek között számos érdekes rákunk is van, hiszen ezek az ízeltlábúak nagyon fontos szerepet töltenek be a természet háztartásában, sok figyelemre méltó tulajdonságuk van, és gyakran még igen tetszetősek is.

Rákjaink többsége a Nagyszikla belsejében található Varázshegyben kapott helyet. Ezen belül az őstengeri bemutatóhelyen láthatjuk a különféle tengeri rákfajokat, amelyek közül a kissé megtévesztő nevű nyílfejű tengeripókról, illetve a Csendes- és az Indiai-óceán szigetein élő pálmatolvajról már korábban írtunk. Nem esett azonban még szó a homorító garnéláról (Thor amboinensis). A fajt Johannes Govertus de Man holland természettudós fedezte fel a Maluku-, azaz Fűszer-szigetek közé tartozó Ambon környékén hullámzó vizekben, s ezért adta neki az amboinensis nevet. Később azonban kiderült, hogy a homorító garnéla pántropikus elterjedésű, vagyis a trópusi tengervizekben szinte mindenütt előfordul. Megtalálható a Vörös-tengerben, az Indiai-óceánban, a Csendes-óceánban, a Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségében, de még a Madeirát és a Kanári-szigeteket övező vizekben is. Magyar nevét jellegzetes testtartásáról kapta, amelyen kívül főként látványos színe, mintázata teszi feltűnővé. Alapszínét általában olívabarnának szokták mondani, bár ha megnézzük, annál egy kicsit vörösesebb árnyalatú. Ezt az alapszínt fehéres foltok tarkítják, amelyek jobbára szimmetrikusan, részarányosan helyezkednek el az állat két oldalán. A homorító garnélák természetes élőhelyükön gyakran választják lakóhelyként a tengerirózsák közé tartozó anemónákat, amelyek tapogatói között nemcsak nagyszerű búvóhelyet találnak, hanem táplálékot is. Lakó- és táplálkozóhelyüket gyakran más rákfajokkal osztják meg.

Zebra sáskarákA homorító garnélák szomszédságában, egy másik üvegfalú akváriumi medencében látható a zebra sáskarák (Lysiosquillina maculata). Ugyancsak trópusi faj, az Indiai- és a Csendes-óceán vizeit lakja Kelet-Afrika partvidékétől egészen Hawaii-ig és a Galápagos-szigetekig. A sáskarákok között ez az egyik legnagyobbra növő faj, az idősebb egyedek akár 40 centiméteresek is lehetnek. A mi állatunk azonban még aprócska ehhez a mérethez képest. A sáskarákok egyébként onnan kapták a nevüket, hogy hasonló fogólábaik vannak, mint az imádkozósáskáknak. A fogólábak a kisebb halakból, puhatestűekből és rákokból álló zsákmány villámgyors és halálbiztos megragadását szolgálják. Ugyancsak különleges a sáskarákok szeme. A rákok között az egyik legfejlettebb összetett szemmel ezek az állatok rendelkeznek, ráadásul a szemben különleges színanalizátor is működik. Amíg az ember szemében háromféle színérzékelő sejt található, ezeknek az állatoknak a szemében 12 féle, más-más színre érzékeny sejt felel a színlátásért. Ez alapján a kutatók sokáig azt gondolták, hogy a sáskarákok nagyságrendekkel több színárnyalatot képesek megkülönböztetni, mint mondjuk az ember. Az újabb kutatások azonban azt derítették ki, hogy bár a sáskarákok valóban sokféle színt látnak, a sokféle színérzékelő sejt nem a részletesebb, hanem inkább a gyorsabb színfelismerést teszi lehetővé. De egy ilyen ragadozó életmódot folytató állatnak szüksége is van arra, hogy villámgyorsan azonosítsa, mit érdemes elkapnia, és mit nem.

Óriás sepregetőgarnélaAz őstengeri bemutatóhelyen kívül a Varázshegy más pontjain is találkozhatunk rákokkal. Például a parányok világát bemutató emeleten, ahol a rákokat elsősorban édesvízi rákfajok képviselik. Közülük a legújabbat a zoológusok csak Atya néven ismerik (de ezt nem atyának, hanem atiának, esetleg görögösen atüának kell ejteni), a magyar neve óriás sepregetőgarnéla (Atya gabonensis). Ez az édesvízi faj főleg Nyugat-Afrika, például Szenegál vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság édesvizeiben él, de dél-amerikai élőhelyekről is ismert. Az oxigénben gazdag, fürgén áramló vizet kedveli, annál is inkább, mivel táplálékát legyezői segítségével a vízből szűri ki. Több színváltozata ismert, akadnak barnás, sárgás, vöröses és kékes árnyalatú egyedek is. A közeli rokonságába tartozó fajoknál lényegesen nagyobbra nő, hossza akár a 15 cm-t is elérheti.