Borneói süketgyík a Varázshegyben 2016. június 7.

Érdekes új állatfajjal gyarapodott az állatkerti Nagyszikla belsejében működő Varázshegy, ahol mostantól a borneói süketgyíkokkal (Lanthanotus borneensis) is megismerkedhet a közönség. Ez a ritka állatfaj afféle „Szent Grálnak” számít a herpetológusok, azaz a hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó szakemberek körében, hiszen annak ellenére, hogy már 1878-ban felfedezték, létezésén és bonctani sajátosságain túl a tudománynak eddig vajmi keveset sikerült kiderítenie róla.

A borneói süketgyík különlegessége először is abban rejlik, hogy nincsenek igazán közeli rokonai. Pontosabban szólva legközelebbi rokonainak a varánuszok számítanak, ám a rokonság mértéke nem elég ahhoz, hogy a süketgyíkot a hetven varánuszfajjal közös családba sorolják a rendszerezők. Ehelyett a varánuszok családjának testvércsoportjaként különböztetik meg a süketgyíkok családját, ahová egyetlen faj, a borneói süketgyík tartozik.

A faj elterjedési területe viszonylag kicsi, a délkelet-ázsiai Borneó szigetének északi részén található. A szóban forgó terület közigazgatásilag Malajzia Sarawak államához, valamint Indonézia Nyugat-Kalimantan tartományaihoz tartozik, illetve egyes feltételezések szerint átnyúlik Brunei területére is.

A süketgyík név egy kissé megtévesztő. Süketségről ugyanis a szó szoros értelmében nem beszélhetünk, hiszen a hangrezgéseket ez az állat is képes érzékelni. Ugyanakkor a fülnyílás ennél a fajnál teljesen hiányzik.

Az állat életmódjáról igen keveset tudunk, mivel vadonbeli megfigyeléseket e tekintetben egyáltalán nem végeztek, állatkertekben és más helyeken pedig igen kis számban tartották. A legalaposabb megfigyeléseket egy a Bronx-i Állatkertben 1968 és 1976 között élt állaton végezték. Annyit mindenképen lehet tudni a fajról, hogy rejtett életmódot folytat, jobbára éjjel aktív, s általában a trópusi viszonyokhoz képest aránylag hűvös, nedves, vizes élőhelyeket kedveli. Ragadozó életmódot folytat, a természetben különféle férgek és más apróbb állatok szerepelnek az étlapján. Állatkerti menüje többnyire apró halakból, tintahalból és földigilisztából szokott állni. A varánuszokhoz hasonlóan tojásokat rak, bár a szaporodás részleteiről szintén nagyon kevés megfigyelés áll rendelkezésre. A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2014 óta foglalkozunk ezzel a fajjal, de az állatok eddig a háttérben a kulisszák mögötti szaporító állomás terráriumaiban laktak. A közlemúltban viszont elkészült új bemutatóhelyük is, amelyet a Varázshegy sötétlabirintusában alakítottunk ki.

A faj tartása nemcsak azért fontos, mert állatkertekben rendkívül ritkán, még az óriáspandánál is ritkábban kerül csak bemutatásra, hanem azért is, mert olyan keveset ismer a tudomány erről az állatfajról, hogy szinte minden megfigyelés nagy jelentőséggel bír a borneói süketgyíkra vonatkozó ismereteink gyarapítása szempontjából.

A faj megismerése természetvédelmi szempontból is fontos, a legutóbbi időkben ugyanis a terrarisztikai világpiacon is egyre több borneói süketgyík bukkan fel. Márpedig abban az esetben, ha ezek az állatok az őshazájukban illegálisan befogott, és onnan kicsempészett egyedek, akkor ez komoly veszélyt jelenthet a vadonbeli állomány fennmaradására. A faj őshazájában egyébként természetvédelmi oltalom alatt áll. Malajziában 1971 óta, Bruneiben 1978-tól, Indonéziában pedig 1980-tól kezdve védik jogszabályok. Az állatok illegális kereskedelméért több ezer dolláros büntetést, illetve akár öt évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak a helyi hatóságok.