Cápák között a Cápasuliban 2022. március 11.

A március közepi, négy napon át tartó hosszú hétvégére változatos élményeket és látnivalókat kínáló programokkal készülünk. Hiszen ez a négy nap nagyszerű alkalmat kínál a családoknak és mindenki másnak is egy remek állatkerti látogatásra. Az időjárás is naposnak és egyre melegebbnek ígérkezik, és végre a járványhelyzet is elég sokat javult ahhoz, hogy ne kelljen már maszkot viselni (egyedül csak a gyűrűsfarkú makiknál kell a maszk azoknak, akik be is szeretnének menni közéjük).

A kínálatban több olyan program is szerepel, amely a vizek, tengerek élővilágával kapcsolatos. Ilyen például a merüléses cápa látványetetés a Cápasuliban. Ebből kínál ízelítőt legújabb kisfilmünk, amelyből kiderül, hogy nemcsak az elefántokkal, vagy az oroszlánfókákkal érdemes tréningezni, hanem a cápákkal is.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben több mint száz éve foglalkozunk különféle cápák tartásával. A Pálmaház alatt 1912-ben megnyílt Akváriumban azonban a legnagyobb medencék eredetileg csak 6 ezer literesek voltak, így a cápák közül leginkább csak az Adria vizében is honos kispettyes macskacápa tartása jöhetett szóba. E patinás Akvárium 2004-es rekonstrukciója után már 11, 20 és 23 ezer literes medencék is készültek, s ekkor már egy fenéklakó cápafaj, a barnasávos bambuszcápa bemutatására, sőt szaporítására is lehetőség nyílt.

A Nagyszikla belsejében kialakított Varázshegy 2012-es megnyitását követően az Állatkert tengeri akvarisztikai bemutatóinak súlypontja egy időre a Varázshegy alagsorában kialakított Őstenger bemutatóhelyre tevődött át, a régi, Pálmaház alatti Akvárium pedig trópusi, döntően újvilági édesvízi fajokat felvonultató bemutatóhellyé vált (bár mind a mai napig vannak benne tengervizes medencék is). Az Őstenger bemutatóhelyen, ahol a legnagyobb medence 85 ezer literes, az ide átkerült barnasávos bambuszcápák mellett további cápafajok, például korall macskacápa, szemfoltos bambuszcápa, illetve rövidfarkú dajkacápa bemutatására is lehetőség nyílt, a cápákkal közeli rokonságban álló ráják több fajának tartása mellett.

Bár az évek során egyre újabb és újabb lehetőségek nyíltak a cápák tartására, ezek aránylag kis termetű, és zömmel fenéklakó cápafajok voltak. Az Állatkert közönségének azonban régi óhaja volt, hogy nagyobb termetű cápafajokat is láthasson. Ezért került be a Pannon Park, illetve annak központi építmények, a Biodóm tervei közé egy korszerű tengeri bemutató kialakítása is, központjában egy két és félmillió literes óriás cápamedencével.

Persze ahhoz, hogy az építés kivitelezése szempontjából már elkészült, de még díszletezésre, növényesítésre, illetve benépesítésére váró Pannon Park cápamedencéjébe megfelelő méretű cápák kerülhessenek, időben gondoskodni kellett egy olyan létesítményről is, ahol a szállítható méretben, fiatalon érkező cápákat nevelhetjük, és ahol a későbbiekben is gondoskodhatunk majd a majdani nagymedence lakóinak utánpótlásáról. Ezzel a céllal készült el a Cápasuli, amelyet 2018 decemberében nyitottunk meg.

A Cápasuliban összesen három tengervizes medencét alakítottunk ki: a két kisebb medence 30 ezer, illetve 90 ezer, a legnagyobb pedig 660 ezer literes. Az egy-egy medencére számítható bruttó vízmennyiség persze még ennél is több, mert ha a vízgépészeti rendszerekben található vizet is beleszámoljuk, akkor a legnagyobb medencéhez például 750 ezer liter tengervízre van szükség.

És hogy miért „suli" a Cápasuli? Azért, mert a cápák itt nemcsak cseperednek, testi terjedelemben gyarapodnak, hanem a „nebulók" szó szoros értelmében tanulnak is. Megtanulnak együtt élni más halakkal, a medencék többi lakójával, megszokják a közéjük könnyűbúvár felszerelésben lemerülő állatkerti dolgozók jelenlétét, valamint a gondozókkal, állatorvosokkal való együttműködéshez is hozzászoktatjuk őket.

Valójában a Cápasuliban olyan munka folyik, amely más állatkertekben, ahol egyáltalán foglalkoznak ilyesmivel, általában a kulisszák mögött történik. Mi azonban azt szeretnénk, ha ebbe a munkába is beleláthatna a közönség. Még a vízgépészeti rendszer is része a bemutatónak, hiszen azt is szeretnénk megmutatni, hogy mi minden kell ahhoz, hogy az állatok számára megfelelő körülményeket biztosítsunk.

Lényegében erre a kulisszák mögötti élményre igyekeztünk utalni azzal is, hogy a nézőtér berendezése, a mindenütt feltűnő csövek és ipari szerelvények, tolózárak és kézikerekek az úgynevezett steampunk stílust idézik. A látogató így akár Nemo kapitány tengeralattjáróján is érezheti magát.

Állatkertünk honlapján a kezdetektől fogva rendszeresen foglalkoztunk a Cápasulival és annak lakóival. Beszámoltunk a megnyitásról, a Cápasulival kapcsolatos érdekes szakmai részletekről, kisfilmen mutattuk be a medencék benépesítését, majd hírt adtunk az újabb nebulók érkezéséről is. Külön cikkeket szenteltünk a Cápasuli különféle lakóinak, így a zebracápáknak, a dajkacápák két fajának, a különféle rájáknak, a rajhalaknak és az óriás fűrészes sügérnek is. Sőt, áttekintettük azt is, mennyiben van valóságalapja a cápák rossz hírnevének. Megemlékeztünk a Cápasuli első születésnapjáról, és megmutattuk azt is, hogy hogyan tréningeznek a gondozók a cápákkal.

Sajnos 2020 márciusában a világjárvány miatt be kellett zárnunk a Cápasulit, de a munkát természetesen ezt követően is tovább folytattuk az állatokkal. Amint az most közzétett videónkban is látható, cápáink azóta is sokat nőttek és sokat tanultak. Persze ezt most már nemcsak kisfilmen láthatja a nagyközönség, hanem a saját szemével is, hiszen a Cápasuli most már újra nyitva áll a látogatók előtt.

Azoknak a bemutatóhelyeknek, ahol a tengeri élővilággal ismerkedhetnek látogatóink, most különösen nagy a jelentőségük. Az ENSZ Közgyűlése ugyanis a 2021-től 2030-ig terjedő időszakot az óceánkutatás évtizedévé nyilvánította. Ehhez szorosan kapcsolódik a világtengerekkel és a tengeri ökoszisztémákkal kapcsolatos ismeretek terjesztése is, amelyek az ezzel összefüggő globális, tehát az egész földgolyóra kiterjedő hatások miatt nemcsak a tengerparti, hanem a tengerrel nem rendelkező, kontinentális országokban is fontosak. Márpedig Magyarországon tengeri állatokkal legtöbben nálunk találkoznak, így itt a legjobbak az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztő, szemléletformáló munka lehetőségei is.

Az ENSZ, illetve annak oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO berkeiben, illetve az óceánokkal kapcsolatos szaktudományok művelői körében ezzel kapcsolatban az „ocean literacy" a legfontosabb kifejezés, amely a világtengerekkel kapcsolatos általános műveltségre utal. Ennek előmozdítása tehát fontos cél, s a tengeri élővilág bemutatásával, megismertetésével mi is ezen dolgozunk.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.