Fióka a skarlát íbiszeknél 2020. október 13.

A skarlát íbiszek, vagy másik nevükön skarlátbatlák (Eudocimus ruber) Dél-Amerikában, Kolumbiától Brazíliáig, nagyrészt az Atlanti-óceán partvidékéhez közel eső sávban őshonosak, ahol leginkább a vizes élőhelyeket kedvelik. Például az Amazonas és az Orinoco torkolatvidékén is találkozni lehet velük. A karibi szigetország, Trinidad és Tobago lakói pedig egyenesen nemzeti jelképként tekintenek rájuk, hiszen az ország címerében az egyik pajzstartó éppen a skarlát íbisz (a másik a vöröstorkú erdeityúk, sőt, a címerpajzson két kolibri is látható).

Állatkertünkben már hosszabb idő óta foglalkozunk ezzel az érdekes és látványos madárfajjal, és rendszeresen szaporodnak is nálunk. Az elmúlt öt esztendőben például minden évben volt fióka. A legifjabb, múlt hónapban kelt jövevény már elég jól látható, sőt, jellegzetes hangját is gyakran hallani.

Persze a kifejlett skarlát íbiszekre jellemző, harsány skarlátvörös színnek a fiókán most még semmi nyoma. A fiókák kezdetben szinte teljesen fekete tollazat idővel átalakul, és először barnűs, szürkés, sőt fehéres tollak jelennek meg a fiatal állatokon, majd feltűnnek a skarlátvörös tollak is. Az elsők a háton szoktak megjelenni, ezt követően pedig fokozatosan az egész testen megjelennek. Végül a felnőttekre jellemző tollazat nagyjából kétéves korukra alakul ki.

A történelmi okok miatt Fácánháznak, illetve Fácánosnak nevezett madárbemutató helyen egyébként a skarlát íbiszeken kívül a batláknál is volt gyermekáldás a közelmúltban.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.