Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-17:00 Sz-V: 9:00-17:30

Hangyászsün és sörényes hangyász 2019. szeptember 19.

Nap mint nap tapasztaljuk, hogy sokan összekeverik a hangyászt és a hangyászsünt. Pedig elég nagyok a különbségek, még ha mindketten alkalmazkodtak is a hangyákból és termeszekből álló menühöz. Cikkünkben helyére tesszük a dolgokat.

Az Állatkertünkben bemutatott sok-sok érdekes állatfaj között a sörényes hangyászok, illetve a hangyászsünök is megtalálhatók. Igaz, utóbbiakat átmenetileg nem láthatja a nagyközönség, ugyanis ezeknél az állatoknál nemrégiben világszenzációnak számító gyermekáldás volt, s a kicsi, illetve az anyaállat nyugalma érdekében ezt a bemutatóhelyet átmenetileg el kellett zárnunk a közönségtől.

Amióta egyszerre foglalkozunk sörényes hangyásszal és hangyászsünnel is, gyakran tapasztaljuk azt, hogy a két állatot sokan összekeverik. Persze nem feltétlenül azok, akik egy állatkerti séta alkalmával mindkét fajjal találkoznak. Inkább azok, akik az Állatkertünkről szóló hírekben hallanak róluk. Még olyan is előfordult, hogy egy sörényes hangyászról szóló híradásunkat egy televíziós hírműsor úgy vett át, hogy közben végig hangyászsünökről beszéltek.

De vajon miért szokták összekeverni ezt a két állatot, amikor pedig igazán nem mondható, hogy olyan nagyon hasonlítanának egymásra? Alighanem hangyaevő életmódjuk miatt, és persze azért, mert mindkettő nevében szerepel a „hangyász" szó.

Nem árt tudni, hogy a hangyák és a termeszek sokféle táplálékot kereső állat érdeklődését felkeltik. Emlősökét, Hangyászsünmadarakét, hüllőkét és még sok más állatét is. Ha az emlősöknél maradunk, több olyan állatot is megemlíthetünk, amely nemcsak időnként eszik hangyákat és termeszeket, hanem ez tekinthető a legfőbb táplálékuknak. Az emlősök három nagy csoportjában, a három, már nagyon régen elkülönült fejlődési irány mindegyikében lehet ilyen állatokat találni. A tojásrakó emlősök körében, amelyek emlős létükre lágy héjú tojásokkal szaporodnak, a hangyászsünök a fő hangyaevők, az erszényes emlősök körében a numbat néven is emlegetett erszényes hangyász, a méhlepényes emlősök körében pedig, ahová az emlősállatok tartoznak, a hangyászok, a tobzoskák és a földimalac is a hangya- és termeszevő állatok jellegzetes életmódját folytatja. A szóban forgó állatok közül Állatkertünkben a már említett sörényes hangyászon és a hangyászsünön kívül a földimalacokat is bemutatjuk.

A fentiekből is láthatjuk, hogy a hangyászok és a hangyászsünök még csak nem is állnak közeli rokonságban egymással, csak annyira, hogy mindannyian emlősállatok. De a hangyászsünök (amelyeknek több faja is ismeretes, s ezek közül mi a rövidcsőrű hangyászsünt mutatjuk be) a tojásrakó emlősök közé tartoznak, így nekik a kacsacsőrű emlős a legközelebbi rokonuk. A hangyászok pedig, amelyek legnagyobbra növő faja a sörényes hangyász, a lajhárokkal és a tatukkal állnak rokonságban.

Sörényes hangyászA sörényes hangyász és a hangyászsün megjelenésüket tekintve sem sokban hasonlítanak egymásra. A sörényes hangyász egy termetes állat, akár 30-40 kilósra is megnőhet. Jellegzetes rajzolatáról és hosszú, bozontos farkáról könnyű felismerni. A hangyászsün jóval kisebb, ritkán nyom többet 5 kilónál, testét pedig jellegzetes tüskék borítják. Őshazájuk is más, mert amíg a sörényes hangyász Dél-Amerikában őshonos, addig a hangyászsünök az ausztrál fauna képviselői.

Hasonlóság inkább csak abban mutatkozik, hogy a sörényes hangyász és a hangyászsün is szélsőségesen alkalmazkodott a hangyákból és termeszekből álló táplálékhoz. Ennek megfelelően mindegyiküknek hosszú, megnyúlt arcorra, annak végén aprócska szája van, amelyből meglehetősen hosszú, féregszerű, ragadós nyelvet tudnak kiölteni. Ez a hasonlóság azonban nem rokonságból ered (hiszen, amint láttuk, nincs szó rokonságról), hanem a hangya- és termeszevő életmódhoz való alkalmazkodásból, amely a hangyászoknál és a hangyászsünöknél egymással párhuzamosan, egymástól függetlenül alakult ki.

Az élővilág törzsfejlődésének ilyen típusú jelenségeit, amikor két, egymással nem rokon állatcsoport képviselőinél hasonló környezeti feltételek mellett hasonló evolúciós alkalmazkodást figyelhetünk meg, konvergens, azaz párhuzamos evolúciónak szokták nevezni. Ugyanilyen konvergens evolúció eredménye az is, hogy igen hasonló, áramvonalas testalkat jellemzi a halakat és az emlősök közé tartozó ceteket, sőt ilyen alakjuk volt a dinoszauruszokkal egy időben élt tengeri őshüllőknek, az ichthyosaurusoknak, azaz halgyíkoknak is, annak ellenére, hogy egészen más állatcsoportba tartoznak.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.