Happy Birthday, Earth Day! - 50 éves a Föld Napja 2020. április 21.
Az egész egy katasztrófával kezdődött. Úgy tűnik, mindig kell egy katasztrófa ahhoz, hogy az ember rádöbbenjen arra, hogy valamin változtatni kellene. 1969 januárjában a kaliforniai Santa Barbara partjainál kilyukadt egy olajfúrótorony. Több mint hárommillió gallon olaj ömlött a tengerbe, elpusztítva tízezer tengeri madarat, delfint és fókát. Ez az esemény számos mozgalmat indított be Amerika-szerte a környezetvédelmi szabályozás és a környezetvédelmi oktatás létrehozására. Az UNESCO 1969-es konferenciáján, San Franciscóban John McConnell békeaktivista javasolta, hogy szenteljenek egy napot a Föld ünneplésének. Ez a nap eredetileg március 21. volt, amely a tavasz első napja az északi félgömbön.
Világméretű mozgalom
Egy hónappal később, április 22-én azonban ettől függetlenül Gaylord Nelson szenátor, aki maga is látta a 800 négyzetmérföldes olajfoltot Santa Barbaránál egy repülőgépről, szintén kezdeményezett egy hasonló ünnepséget, elsősorban oktatási céllal. Az ünnepségekre az Egyesült Államok kétezer főiskoláján és egyetemén, tízezer általános és középiskolában, valamint több száz közösségben került sor. Ez a rendezvénysorozat az Egyesült Államokra összpontosult, ám Denis Hayes, aki egyetemi hallgatóként a fő szervezője volt, 1990-ben nemzetközivé tette az eseményt. Ekkor csatlakozott a mozgalomhoz Magyarország is. Ma már 193 országban ünneplik a Föld napját, kinyilvánítva szándékukat, hogy támogatják a környezet védelmét.
Öt pillér
A Föld Napja jelenleg a legnagyobb világi ünnep, melyet több mint egymilliárd ember ünnepel, félretéve nemzeti, politikai és vallási ellentéteket. Az ezredfordulótól kezdve a mozgalom kampányában egyre nagyobb szerepet kap a globális klímaváltozás. Támogatói közé felsorakozott a tudományos és művészeti élet számos ismert szereplője, mint pl. dr. Jane Goodall, Chuck Berry, Allen Ginsberg vagy Leonardo DiCaprio. A 2020-as jubileumi év cselekvési terve öt pilléren nyugszik, melyek a következők: tudomány, érdekképviselet, önkéntesség (szemétmentesítés, faültetés stb.), oktatás, közösségi események és a művészet bevonása.
Természetvédelem az Állatkertben
Noha a természet védelme messze túlmutat az állatvilágon, mégis ha természetvédelemről van szó, a legtöbb embernek az állatok jutnak eszébe. Az állatkertek világszerte magukénak érzik a Föld Napja ügyét, és nem kivétel a Budapesti Állatkert sem, amely sokrétű tevékenységekkel segíti a veszélyeztetett fajok fennmaradását, élőhelyük megőrzését. Mindjárt az első, hogy a Kert egésze természetvédelmi terület, amely számtalan élőlénynek ad otthont, mesterséges fészekodúkat is kínálva a madarak költéséhez. Kiemelt figyelmet érdemel a Tétényi-fennsíknak az a kis darabja, amelyet a bulldózerek elől menekítettek mindenestül az Állatkert Sziklakertjébe. A hazai élővilág megőrzését szolgálja az is, hogy befogadjuk a megunt ékszerteknősüket, nehogy a szabadba kerülve a mocsári teknős állományát veszélyeztessék.
A veszélyeztetett fajokért
Amint az egy komoly állatkerttől elvárható, természetesen a Budapesti Állatkert is részt vesz számos állatfaj nemzetközi tenyészprogramjában. Ezek között olyan is van, mint a tarvarjú, amelynek szaporulatából visszatelepítésre is kerültek példányok. Állatkertünk szakemberei részt vesznek a Przewalski-ló visszatelepítési programjában is. Időről időre sor kerül nemzetközi terepi akciókra is, amelyekben munkatársaink részt vesznek, legyen az pingvinek mentése egy olajkatasztrófa után Dél-Afrikában, vagy keselyűmentő állomás felépítése Horvátországban. A veszélyeztetett fajok tenyésztésének sikeréhez járul hozzá az az állatorvosi kutatás is, amelynek eredményeként Budapesten született először a világon mesterséges termékenyítéssel fogant orrszarvú.
Mindenki tehet érte
A Budapesti Állatkert leginkább kézzelfogható természetvédelmi feladatai közé tartozik a Sünispotály nevű természetvédelmi mentőhely üzemeltetése, mely a hazai, védett fajoknak a lakosság által megtalált, bajba jutott példányait látja el, gyógyítja meg vagy neveli fel, és amennyiben lehetséges, visszahelyezi a természetbe. Igen fontos része azonban természetvédelmi küldetésünknek az oktatás és szemléletformálás is, amibe az iskolás csoportok, illetve pedagógusok számára tartott foglalkozásokon, előadásokon és a jeles napokhoz kötődő rendezvényeken kívül beletartozik a különböző kampányok közzététele és a környezetbarát életmód népszerűsítése is. Hiszen nem ülhetünk ölbe tett kézzel, várva az újabb és újabb katasztrófákat – ez a legfontosabb üzenete az 50. Föld Napjának is.