Nyitvatartás

H-P: 9:00-16:00 Sz-V: 9:00-16:00

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 3300 HUF Gyermek jegy: 2200 HUF

Hat nálunk kelt tarvarjú tér vissza a természetbe 2020. december 11.

Hat fiatal, idén kikelt tarvarjú indult útnak december első napjaiban Állatkertünkből Spanyolországba, ahol egy visszatelepítési program keretében fogják szabadon engedni őket. A veszélyeztetett madárfaj megőrzésében évtizedek óta részt veszünk.

A korszerű állatkertek egyik fontos feladata a természetvédelem, ezen belül a veszélyeztetett fajok megőrzése. Ebben a munkában – a világ egyik vezető állatkertjeként – a mi Állatkertünk is részt vesz. Természetvédelmi tevékenységünknek sok területe van, a veszélyeztetett fajok összehangolt állatkerti szaporításától egészen a vadállatmentésig. Legújabb kisfilmünkben a veszélyeztetett tarvarjak védelmével kapcsolatos munkánkba nyújtunk bepillantást: az idén kikelt, de azóta már fel is cseperedett tarvarjú fiókák közül ugyanis hat állat nemrégiben Spanyolországba utazott, ahol egy visszatelepítési programban vesznek majd részt, vagyis szabadon fogják őket engedni természetes élőhelyükön.

Milyen állat a tarvarjú?

A tarvarjú (Geronticus eremita) magyar neve kissé megtévesztő, hiszen ez a madár nem a varjakkal áll rokonságban, hanem az íbiszfélék családjába tartozik. Bár fekete tollazatával messze nem olyan feltűnő jelenség, mint mondjuk a szemkápráztató színű skarlát íbisz, de ha alaposan megnézzük, a fekete tollak ráeső fényben bronz- és rézszínben csillognak, irizálnak.

A faj elterjedési területe eredetileg az egész mediterrán régiót magába foglalta, ideértve Észak-Afrikát, a Közel-Kelet egy részét, illetve Európa déli felét, Spanyolországtól az Alpok mentén át egészen a Balkánig. Évszázadokkal ezelőtt még Magyarország területén is előfordult, az erre utaló emlékeknek az „utolsó magyar polihisztorként" emlegetett Herman Ottó több cikke is szentelt.

Az idők során a tarvarjak – nagyrészt az emberi tevékenységgel összefüggésben – a legtöbb élőhelyükről teljesen eltűntek. Európából legkésőbb a XIX. századig mindenhol megszűntek vadon élő állományaik, és mára egykori elterjedési területük Európán kívüli részén is alig maradt belőlük. Jelenleg a fajnak egy nem vonuló állománya ismert Marokkóból, nagyjából hétszáz egyeddel, és egy vonuló törökországi állomány, további mintegy kétszáz egyeddel. A harmadik, egészen a közelmúltig fennmaradt populáció, a szíriai, szintén vonuló állomány 2015 óta gyakorlatilag megszűnt. Így ma ezernél is kevesebb vadon élő tarvarjú van az egész világon. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a tarvarjút a veszélyeztetett fajok között tartja számon.

Szerencsére a tarvarjak megmentéséhez jelentős mértékben tudnak hozzájárulni azok az állatkertek, amelyek – nemzetközi összefogással, tenyészprogram keretében – sikerrel szaporítják ezeket az állatokat. Ilyen intézmény a Fővárosi Állat- és Növénykert is. A világ állatkertjeiben egyébként összesen mintegy 1300 tarvarjú él, tehát több, mint amennyi a vadon élő egyedek száma összesen.

Tarvarjak Budapesten

A Fővárosi Állat- és Növénykertben évtizedek óta foglalkozunk a tarvarjak tartásával és szaporításával. Az állatok jelenleg a Kisszikla oldalában található, úgynevezett keselyűröpdében láthatók, egy térben a fakó keselyűkkel, koronás darvakkal és több más madárfajjal. A röpde úgy van kialakítva, hogy oda a látogatók is bemehetnek, így testközelből, mindenféle elválasztó korlát és kerítés nélkül találkozhatnak a tarvarjakkal, mintha csak a természetes élőhelyükön látnák őket.

Évről évre rendszeresen kelnek ki fiókák, amelyek aztán vagy helyben maradnak, vagy az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) égisze alatt működő, összehangolt tarvarjú tenyészprogram részeként más állatkertekbe kerülnek. Fontos, hogy a fajjal foglalkozó állatkertek együttműködjenek, és az egyes intézményekben élő állományokat úgy menedzseljék, mintha az összes állatkerti tarvarjú egyetlen nagy populációt alkotna. Ezért is szükséges a megfelelő tenyészállatok időközönkénti szállítása egyik állatkertből a másikba, hiszen így lehet megőrizni az állomány genetikai sokféleségét.

A Budapesten kikelt tarvarjú fiókák között már a múltban is voltak olyan egyedek, amelyek felcseperedve nem egyszerűen egy másik, szintén a tenyészprogramban részt vevő állatkertbe kerültek, hanem visszatelepítési program részeként – több más fajtársukkal – szabadon engedték őket. Korábban egy ausztriai visszatelepítési programmal működtünk együtt. Az idén kikelt tizenegy fióka közül hat állat most szintén visszatérhet a faj egykori élőhelyére: ezúttal Spanyolországba.

Spanyolországi visszatelepítés budapesti állatokkal

December első napjaiban hat, Állatkertünkben az idei évben kikelt fiatal tarvarjú, két tojó és négy hím utazott Spanyolországba, az andalúziai Jerez de la Frontera állatkertjébe. A hat állatot itt készítik fel a szabadon engedésre a „Proyecto Eremita" elnevezésű tarvarjú visszatelepítési program részeként. A program 2003-ban indult azzal a céllal, hogy a Spanyolország területén egykor őshonosnak számító, de onnan már évszázadokkal ezelőtt eltűnt tarvarjak újra jelen legyenek az Ibériai-félsziget faunájában (az elmúlt évtizedekben csak Marokkó felől érkező, kóborló példányokat láttak az országban). A visszatelepítéseknek köszönhetően ma már több mint száz tarvarjú él vadon Andalúzia területén, 22 fészkelő párral. A további visszatelepítések célja egy önfenntartó állomány kialakítása: ehhez járulnak hozzá a Budapesten kelt állatok is.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.