Nyitvatartás

H-P:9.00-18.00 Szo-V:9.00-19.00
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Időjós medvék 2014. január 31.

Pénteken megkezdődött a három napon át tartó Mackófesztivál, rengeteg programmal és a brummogó gyermekeknek díjmentes belépéssel. A fesztivál időzítése persze nem véletlen, hiszen február másodika jeles napnak számít a népi időjóslásban és természetesen a medvékhez is kapcsolódik. De vajon mi az igazság a medvék időjós tehetségéből?

Az ember régi vágya, hogy előre tudja, milyen időjárás várható. A múltban ez főként a mezőgazdasági termelés szempontjából volt fontos ismeret, ma azonban a légiközlekedéstől a családi szabadidős program tervezéséig rengeteg helyen van szükség előrejelzésre. Persze az időjárás alakulása olyan sok tényezőtől függ, hogy abszolút biztonsággal nem lehet előre megjósolni. Ennek ellenére a mai technikai, távérzékelési eszközökkel, műholdakkal olyan adatok állnak a meteorológusok rendelkezésére, hogy másfél-két napra közel biztosra, egy hétre pedig legalábbis elég megbízhatóan előre lehet jelezni az időjárást. Régen, amikor ilyen eszközök még nem léteztek, csak az a lehetőség állt az emberek rendelkezésére, hogy az időjárás változását – például az azt kísérő légnyomásváltozás miatt – egyesek emberek viszonylag jól érzékelték és előre jelezték, mondjuk ízületi fájdalmaik, vagy közérzetük alapján. Állítólag az igazán jó tengerészek is rendelkeztek azzal a képességgel, hogy a közeledő vihart „kiszagolják".

A hosszú távú előrejelzésekben sokkal nagyobb a bizonytalanság. A modern meteorológia is az évtizedek óta, esetleg több mint egy évszázada gyűjtött időjárási adatok statisztikai elemzése alapján igyekszik előre jelezni, hogy hosszabb távon milyen időjárás várható. Régen, amikor ilyen adatokat még nem gyűjtöttek, az idős emberek személyes tapasztalata volt a döntő, amely tapasztalatokat az emberek generációkon át hagyományoztak egymásra. A népi megfigyelések szerint az év során vannak olyan jeles napok, amelyek időjárása alapján lehet következtetni egy hosszabb időszak időjárásának alakulására. Ilyen jeles napnak számított a népi időjóslásban például december 13., azaz Luca napja, mert ettől a naptól kezdve tizenkét napon át karácsonyig megfigyelték az egyes napok időjárását, s abból próbáltak következtetni az új év 12 hónapjának jellemző időjárására. Jeles napként tartották számon június 8-át, Medárd napját is, ugyanis a népi időjóslás szerint az aznapi csapadékmennyiség alapján lehetett előre megjósolni az egész nyár esős vagy aszályos voltát.

Hagyományosan a népi időjóslás jeles napjainak sorába tartozott február másodika, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja is. Az ezzel kapcsolatos hiedelmekről mindenki hallott már, így közismertnek számít, hogy a néphit szerint ekkor jön elő a medve a barlangjából, és a kint tapasztalt időjárás alapján dönt, hogy visszatérjen-e téli pihenőhelyére. Ha szép, napsütéses idő fogadja, vagyis meglátja az árnyékát, a hagyomány szerint „megijed" tőle, és visszamegy a barlangjába, mivel az aznapi napos idő azt jelenti, hogy nemsokára hidegebbre fordul az időjárás, és a tél még sokáig fog tartani. Ha viszont borult idővel szembesül február 2-án, vagyis nem láthatja meg az árnyékát, akkor már kint marad, mert az időjárás hamarosan kellemesebbé válik, és a telet nemsokára tavaszias idő váltja fel.

Ami a medvéket illeti, a népi hagyomány nem mindenben felel meg a természettudományos valóságnak. Egyrészt azért nem, mert a medvék – a sünökkel, denevérekkel, pelékkel ellentétben – nem alszanak a szó szoros értelemben vett téli álmot. Csupán arról van szó, hogy a táplálékban szűkös téli időszakban sokkal kevésbé aktívak. A hagyománynak nyilván az az alapja, hogy a tapasztalatok szerint a medvében gazdag erdők mentén élő emberek a tél folyamán viszonylag ritkán találkoztak a medvék nyomaival, február hónapban viszont már újra gyakrabban, s ezt a megfigyelést kapcsolták össze a február 2-i jeles nappal.

A mi Állatkertünkben természetesen nem annak van jelentősége, hogy a medve előjön-e a barlangjából, vagy hogy utána kint marad-e. Mivel a téli időszakban is megfelelő takarmánnyal látjuk el őket, ezért ezekben a hónapokban is aktívak, s így a látogatók naponta kint láthatják a barnamedvéket a kifutójukban. Kijönni és bemenni pedig akkor tudnak, amikor a gondozók ki- vagy beengedik őket. Azt kell tehát elsősorban megfigyelni, hogy amikor február 2-án munkatársaink kiengedik a medvéket a kifutóra, milyen az idő. Napsütés esetén, amikor a medve árnyéka látszik, a népi hagyományok alapján arra lehet következtetni, hogy a tél még sokáig tart, ha viszont borult az idő, s az állatoknak nincs jól kivehető árnyékuk, elvileg rövid téllel kellene számolnunk. A jóslás persze nem mindig jön be, a tavalyi, 2013-as medveárnyék észlelés eredménye alapján például rövid télnek kellett volna lennie, de végül úgy alakult, hogy március 17-re esett a tél leghidegebb napja.