Íme a hatodik budapesti vombatgyerek 2022. június 10.

Az erszényesek születési időpontját nem könnyű meghatározni, mert magát az ellést ritkán lehet megfigyelni. Átalában néhány héttel később, az erszény dudorodásából lehet sejteni, hogy valaki fejlődik odabent. Persze kezdetben ezt is csak a gyakorlott szemű állatgondozók észlelik.

A mi legifjabb vombatunk a múlt évben, valamikor május derekén születhetett, tehát most nagyjából 13 hónapos. Életének első hat hónapját azonban teljes egészében az erszényben töltötte, s bár utána időnként már elő is jött onnan, nagyjából a kilencedik hónapban hagyta el véglegesen. Persze mindez, az erszényből való kijövetel is általában a föld alatti járatrendszerben történt.

Mostanában viszont a kicsi egyre gyakrabban látható a felszínen, vagy esetleg a Vombatház belső terében, úgyhogy egy kis szerencsével látogatóink is megcsodálhatják őt. Azt egyelőre még nem tudjuk, hogy milyen nemű (habár sejtésünk már van), de úgy gondoljuk, ezt pár hét múlva már kétséget kizáróan meg tudjuk majd mondani. Akkor pedig majd nevet is keresünk neki, méghozzá a nagyközönséget is bevonva a név kiválasztásába.

A vombatok az erszényesek közé tartoznak. Ezen a változatos állatcsoporton belül a koalák a legközelebbi rokonaik, ám a fán élő koalákkal ellentétben a vombatok a talajszint lakói, illetve föld alatti üregeket is ásnak maguknak. Ausztráliában őshonosak, ahol három különböző fajuk ismeretes: a csupaszorrú vombat, az északi szőrösorrú vombat és a déli szőrösorrú vombat.

Állatkertekben igen ritkán láthatóak, elsősorban az ausztrál állatkertekben találkozni velük. Európa sok száz akkreditált állatkertje közül is csak néhányban foglalkoznak vombatokkal, Magyarországon pedig egyedül nálunk láthat vombatokat a nagyközönség.

Az első budapesti vombat, akiről sajnos ma már nem lehet megállapítani, hogy pontosan melyik fajhoz tartozott, még 1897-ben érkezett. Aztán 1911-ben egy csupaszorrú vombat került hozzánk Tasmania szigetéről. 1956 és 1973 között egy déli szőrösorrú, illetve akkoriban használatos nevén „széleshomlokú" vombatot láthatott Állatkertünk közönsége, 2011-ben pedig ismét a csupaszorrú vombatok tartásába fogtunk bele. Az akkor érkezett tenyészpár azóta is rendszeresen megörvendeztet bennünket újabb és újabb kölykökkel, a mostani jövevény is az ő utódjukként jött a világra.

A vombatok állatkerti szaporításáról egyébként érdemes tudni, hogy az Ausztrálián kívüli állatkertekben ez is ritkaságnak számít. Persze részben azért is, mert eleve kevés helyen foglalkoznak vombatokkal. Ha az európai állatkerteket nézzük, azt mondhatjuk, hogy 1914, azaz első európai születésű vombatkölyök világra jövetele óta, 108 év alatt összesen 23 kisvombat született. Ebből egy a németországi Halléban (1914), egy az angliai Whipsnade-ben (1931), egy a belgiumi Antwerpenben (1972), négy a németországi Duisburgban (1975, 1978, 1983, 2017), hat az ugyancsak németországi Hannoverben (1982, 1988, 1990, 1993, 2020, 2021), hat Budapesten (2012, 2014, 2015, 2018, 2020, 2021), három a dániai Koppenhágában (2015, 2018, 2020) és további egy az angliai Hamertonban (2019). Vagyis a bő egy évszázad alatt született mintegy kéttucat állat egynegyede Budapesten látta meg a napvilágot, ráadásul mindegyikük az elmúlt tíz évben. Összesen hat kölyökkel rajtunk kívül csak egy európai állatkert, a hannoveri büszkélkedhet, ahol negyven év alatt jött össze ennyi születés: az ottani szaporulathoz egyébként az egyik budapesti születésű vombat, Maya is hozzájárult, ő ugyanis felcseperedve épp a Hannoveri Állatkertbe került, ahol azóta már utódja is született.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.