Kerecsensólyom mentés összefogással 2019. szeptember 2.
Félix, az ifjú kerecsensólyom története április derekán kezdődött. Két testvérével együtt ekkor kelt ki a tojásból egy Pest megyei elektromos távvezeték oszlopon kialakított mesterséges fészekben, amelyet a MAVIR Zrt. (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság) ragadozómadár megfigyelési programjának részeként be is van kamerázva. Így az az érdeklődők nyomon is tudták követni a fiókák cseperedését.
Sajnos május 22-én hajnalban az internetes közönség által Félixnek elnevezett fióka kiesett a fészekből. A kamerának, és az élő közvetítést nyomon követő madárbarátoknak köszönhetően egyből sikerült riasztani a MAVIR illetékes vezetékfelügyelőségi munkatársát, aki meg is találta a kiesett madarat az oszlop tövében. Bár külsérelmi nyom nem látszott rajta, arra lehetett számítani, hogy egy ilyen esést aligha vészelhet át sérülés nélkül.
A madarat a MAVIR munkatársától a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egyik ragadozómadár-védelmi szakembere vette át, és azonnal be is szállították a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Állatkertünk vezető állatorvosa, dr. Sós Endre munkatársaival megvizsgálata a madarat, melynek során megállapították, hogy sajnos Félix mindkét lába eltörött. Ez komoly probléma volt, mert ha a törött csontok nem forrnak össze rendesen, akkor az állat nem tudja megfelelően használni a lábait, márpedig ezek a madarak a zsákmányt épp a lábukkal szokták megragadni.
Kezdetben még kétséges volt, hogy Félixet valóban vissza lehet még engedni a vadonba, de az állatorvosok 
természetesen mindent megtettek, amit ilyenkor lehet. A bal láb törött sípcsontját műtéti altatásban, úgynevezett velőűrszeggel rögzítették. A jobb lábon viszont – a törés jellege miatt, és mert a madár szervezete aligha viselte volna el, ha mindkét lábán egyszerre végeznek velőűrszegezést – konzervatív eljárást, rögzítősínt alkalmaztak az állatorvosok. Az állat szerencsére jól reagált a kezelésre, a rögzítést június elején egy újabb altatásban végrehajtott beavatkozás során el is távolították. Persze ezután még hosszabb ideig lábadoznia kellett.
Egy hónappal később, július elején Félix már annyira jó volt, hogy meg lehetett kezdeni a szabadon engedésre való felkészítését. Ezt a munkát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, illetve a Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány szakemberei végezték el. A szabadon engedésre végül augusztus 6-án került sor Dévaványa térségében, ahol számos fiatal kerecsensólyom vadászik, így alkalmas élőhely Félix számára is. Az elengedés után a madár szemmel látható magabiztossággal repült, így elmondható, hogy rehabilitációja teljes sikerrel zárult. Nem véletlen azonban, hogy nem akkor, hanem most, csaknem egy hónappal később számolunk be erről az eseményről. Az elengedéssel ugyanis a folyamatnak még nincs teljesen vége, hiszen a területen dolgozó természetvédelmi őrök ilyenkor az elengedés után is figyelemmel kísérik a madár sorsát, hogy minden tekintetben sikeresen boldogul-e. Szerencsére az ifjú kerecsensólyom sorsa azóta is rendben alakul.
A latin eredetű Félix név egyébként magyarra fordítva annyit tesz: szerencsés. Bár a fészekből való kipottyanás és a lábtörés nem éppen szerencsés fejlemény, de az igen, hogy ez a ritka ragadozó madár végül szerencsésen felépült. Persze ez nemcsak a szerencsén, hanem a mentésben részt vevő szakemberek elhivatottságán és szaktudásán, és persze a madarak védelmét fontosnak tartó szervezetek együttműködésén is.
A kerecsensólyom (Falco cherrug) Magyarországon fokozottan védett madárfaj, eszmei értéke 1.000.000 forint. A történészek, művészettörténettel foglalkozók többsége úgy véli, a mondabeli turul eredetileg a kerecsensólyommal azonosítható, még akkor is, ha a számos közismert turul szobor alkotója inkább a szakállas saskeselyűt, vagy a szirti sast választotta modellnek. Mindenesetre az 50 forintos érmén – amelyet a többi forgalmi érméhez hasonlóan Kósa István tervezett – a kerecsensólyom látható.
Az Állatkertünkben folyó mentőmunkáról itt olvashatók további információk. Azt, hogy munkatársaink hogyan foglalkoznak a mentett állatokkal, a közönség saját szemével is láthatja bemutató mentőközpontunkban, a tavaly nyáron megnyílt Sünispotályban, amelynek megvalósítására az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának finanszírozásával, az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program támogatásával megvalósuló ZOO4NAT projekt keretében kerül sor.
Az Állatkertünkben zajló mentőmunka további hírei itt olvashatók.