Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00 Sz-V: 9:00-19:00

Kölykök és fiókák 2013-ban 2013. december 12.

Állatkertünkben az idei évben napvilágot látott állatkölykök és fiókák nagy száma miatt nyugodtan beszélhetünk tömeges állatszaporulatról, vagy – ha úgy tetszik – „baby boom”-ról. Az év során csak az emlősök, a madarak és a hüllők közül 50 fajt szaporítottunk sikeresen, ami összesen 248 utódot, kölyköt és fiókát jelent.

Kisállatokban gazdag évet zár a Fővárosi Állat- és Növénykert. Az év során 50 különböző állatfajnál volt szaporulat, a világra jött utódok száma pedig összesen 248 egyed. Ez az összesítés persze csak a jelentősebb emlős, madár és hüllő szaporulatokat foglalja magába, nem tartalmazza viszont a halaknál, és különösen a gerincteleneknél világra jött utódokat. Ez utóbbiak egy részét, különösen a nagy tömegben előforduló rovarokat rendszerint nem egyedileg, hanem tenyészetként, csoportosan tarják nyilván. Így nem lehet például megmondani, hogy egészen pontosan mekkora volt a szaporulat mondjuk az ékes ősdarazsaknál, vagy éppen a levélvágó hangyáknál, pedig mindkét esetben rendszeresen, mondhatni tömegesen szaporodó állatokról van szó.

A legutóbbi jelentősebb szaporulatra nyaláknál került sor. Az Afrikában őshonos antilopoknál december 2-án született egy utód. A kicsit a közönség most még nem láthatja, mert jelenleg a Nina nevű anyaállattal együtt egy elkülönített istállóban tartózkodik. A gondozók azonban már megkezdték a kicsi csapatba való beszokatását, így hamarosan újra együtt lehet az összes nyala, és akkor már a közönség is zavartalanul megszemlélheti a jövevényt. A nyalák egyébként a tavalyi évben érkeztek az Állatkertbe. A három tenyészállat közül a két nőstény, Nina és Amira Berlinből, az eredetileg Kya nevet viselő, de az itteni gondozók által csak Apócának nevezett hím pedig Edinburgh állatkertjéből került Budapestre. 

Nyala borjú

A nyalákon kívül természetesen egyéb patásoknál is születtek utódok az idei esztendőben. A zsiráfoknál történetesen két borjú is napvilágot látott. Shemsa május 18-án, Sempala pedig augusztus 13-án. Mivel a zsiráfoknál a vemhességi idő 450 nap, a nőstények pedig egyszerre csak egyet ellenek, egy naptári éven belül csak akkor fordulhat elő egynél több ellés, ha a tenyészcsapat több nőstényből áll. Budapesten jelenleg három felnőtt, szaporodóképes zsiráftehén él, így előfordul, hogy egy év alatt két zsiráfborjúval is megörvendeztetik a közönséget. Budapesten egyébként 1868 óta összesen 29 zsiráf született, de csak négy olyan esztendő volt (1985, 2002, 2012, 2013), amikor egy éven belül mindjárt kettő is világra jött. Ugyancsak két utód született az indiai antilopoknál, valamint a különlegesen ritka, a vadonban már kipusztult Mhorr gazelláknál is. A háziasított patások közül a hucul lónál egy csikó, a magyar tarka szarvasmarhánál egy borjú, a cigája juhoknál három bárány, az egzotikus fajtákat képviselő háziállatok közül pedig a kameruni törpekecskéknél tizenhét gida, a kameruni juhoknál négy bárány, a törpezebuknál egy borjú, az alpakáknál pedig egy csikó született.

A 2013-as év legfontosabb szaporítási eredményének természetesen Asha, a február 14-én született elefántborjú világra jövetele számít. Annál is inkább, mivel ezt megelőzően utoljára 1961 májusában volt elefántellés Budapesten. A most már 10 hónapos Asha születése óta sokat nőtt. Akkor 75 kg-ra becsülték a súlyát az állatkerti szakemberek, a legutóbbi, négy héttel ezelőtti mérlegeléskor pedig már 400 kg-ot nyomott. Mostanra tehát az állat tömege lassan már az 500 kg-ot közelítheti. Ez persze az elefántok világában még mindig nagyon kevésnek számít, hiszen az anyaállat, aki fiatal kora és testalkata miatt nem is mondható igazán testes elefánthölgynek, a legutóbbi mérlegeléskor 2760 kg volt.

A ragadozók körében is igen jók voltak az idei szaporítási eredmények. A szibériai tigriseknél az előző, 2011-es születésű kölykök az év elején utaztak el Németországba, s mostanra már újabb kölyköknek örülhetnek az állatbarátok. Niva, az anyaállat augusztus 16-án ellett – ezúttal két apróságot. A kicsik mind a ketten nősténynek bizonyultak, nevük Grusa és Macan lett. A perzsa leopárdoknál is volt szaporulat. A két tenyészállat, Cezi és Nadir frigyéből korábban három alkalommal is születtek utódok, mégpedig összesen hat kölyök. Az idei június 10-i alomban egy kicsi volt, aki a Dante nevet kapta. Az indiai oroszlánoknál mindkét nőstény ellett, Shirwane február 15-én négy kölyköt (Sachin, Salima, Sinha, Surina), Kankai pedig április 14-én további három kölyköt (Kamal, Kiran, Szimba). Bár az oroszlánoknál az ellésenkénti utódszám akár öt is lehet, általában 1-3 utód szokott születni. Ezért különleges szaporaságra vall, hogy mindkét nőstény első ellésekor ilyen nagyszámú kölyköt hozott a világra. Különlegesség az is, hogy indiai oroszlánokról van szó, ugyanis ez az igen ritka alfaj magyarországi állatkertben még sohasem szaporodott. A nagymacskákon kívül természetesen még más ragadozóknál is voltak utódok: a szurikátáknál tizenegy, a törpe mongúzoknál nyolc, az ormányosmedvéknél pedig két kölyök született.

A főemlősök, vagyis a makik és a majmok között az éji majmoknál, a mókusmajmoknál és a jávai langurokál is született egy-egy kölyök. Ugyancsak egy kölyke van a szerecsenmakiknak. A gyűrűsfarkú makiknál viszont Gumus egy, Mami pedig két kölyköt ellett, így tehát ennél a fajnál hárommal gyarapodott az egyedszám.

Az év elején érkezett mókuscickányok sem tétlenkedtek. Az elmúlt hónapokban a nőstény már kétszer is ellett, méghozzá mindkét alkalommal négy-négy kölyköt. Pedig ennél az állatfajnál az ellésenkénti utódszám egy és három között szokott lenni. A kétujjú lajhároknál két kölyök született. Nem tétlenkedtek a rágcsálók sem: a nagy maráknál például kettő, az agutiknál három jövevénnyel gyarapodott a család. Az év közepén érkezett gundik pedig mindjárt azzal kezdték a bemutatkozásukat, hogy három kölyköt hoztak a világra.

A legnagyobb nemzetközi visszhangot a csupaszorrú vombatok szaporodása keltette. A Molly és Wally frigyéből született utód ugyan valószínűleg még a 2012-es év legvégén születhetett, de már bőven a 2013-as évben jártunk, mikor az erszényben fejlődő kölyökről a szakemberek először tudomást szereztek. A vombatkölyök születése azért számít különlegességnek, mert európai állatkertben utoljára húsz évvel ezelőtt volt példa ilyen állatok szaporodására, Európának ebben a felében pedig még soha nem került sor ilyesmire.

A madarak körében a rózsás flamingók minden rekordot megdöntő szaporodása volt a leglátványosabb. Az év során huszonhárom fióka kelt ki a tojásból és cseperedett fel sikeresen. Ez a szám európai összehasonlításban is kiemelkedőnek számít. Természetvédelmi szempontból a ritka tarvarjaknál kikelt hét fióka, és Indigó, a sikeresen felcseperedett jácintkék ara fióka bír a legnagyobb jelentőséggel. A hagyományosan jól szaporodó szürkenyakú koronásdarvaknál két fióka kelt ki, és két fiókával gyarapodott a pápaszemes pingvinek kolóniája is. A szivárványlóriknál kettő, a koronásgalamboknál egy, a sörényes galamboknál és a pálmagerléknél kettő-kettő, a zöldszárnyú galamboknál ugyancsak kettő, a kínai törpefürjeknél öt, a sárga fütyülőludaknál tizenkettő, a keselyűfejű gyöngytyúkoknál pedig három fiókának örülhettek a madárbarátok.

A kígyók közül a szalagos tigrispitonok, a szőnyegpitonok és a kaliforniai királysiklók bizonyultak különösen szaporának: ennél a három fajnál összesen 46 utóddal gyarapodott a gyűjtemény. A sisakos baziliszkuszoknál hat, a sövényleguánoknál pedig tíz volt a világra jött utódok száma a 2013-as esztendőben.