Kölyök az agutiknál is 2018. október 25.
Mostanában többször is írtunk arról, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban olyan sok kölyök és fióka született Állatkertünkben, hogy a kert szinte minden sarkában cseperedő kisállatokat láthatunk. A legfontosabb állatgyerekeket listába is szedtük nemrégiben.
Eddig azonban még nem számoltunk be részletesebben a zöld agutiknál született kölykökről. Ketten közülük még júliusban, a legifjabb pedig a múlt hónapban jött a világra. Így most különböző méretű és fejlettségű kicsiket láthatunk az agutiknál, akik a gyerekekkel együtt most már összesen tizenketten vannak. A Dél-Amerika házban, illetve, amíg az idő nem fordul túlságosan hidegre, a ház emeletén található röpdében láthatók, társbérletben a mókusmajmokkal és néhány nagyobb testű papagájjal.
A Dél-Amerikában őshonos agutiknak már a nevük is egzotikus hangzású. Maga az aguti szó ugyanis a tupí, illetve a guaraní nyelvek szókészletéből ered, ahonnan a petúnia, a pirája, a jaguár, sőt, a capoeira szavak is származnak. A szó a magyar nyelvű forrásokban a XIX. században jelent meg az állat neveként, de véglegesen csak a XX. század elejére nyert polgárjogot.
A természettudósok a rágcsálók rendjébe tartozó agutik tizenhárom faját különböztetik meg, amelyek közül Állatkertünkben a zöld agutit láthatja a nagyközönség. Ugyanezt a fajt Azara-agutinak is szokták nevezni, egy spanyol katonatiszt, Félix Manuel de Azara (1746-1821) után, aki a korabeli dél-amerikai gyarmatok élővilágának jeles kutatója volt.
Az Azara-agutik Brazíliában, Argentínában, illetve Paraguay egyes területein őshonosak. Jórészt nappal aktívak és az esőerdő talajszintjén közlekednek táplálék után kutatva.Főként zsenge hajtásokkal, virágokkal, fűfélékkel és gyümölcsökkel és magvakkal táplálkoznak. Mivel a gyümölcsök jó része az esőerdők lombkoronaszintjén terem, az agutik számára nagy jelentősége van a túlérett, a fákról lepottyant, vagy a lombok közt élő állatok, főként majmok által elejtett finomságoknak is. A feleslegből raktárakat készítenek, méghozzá oly módon, hogy a táplálék egy részét – általában darabonként különböző helyeken – elássák.
A nőstények rövid, 2-3 hónapos vemhesség után 1-4 utódot hoznak a világra. Az újszülöttek – sok más rágcsáló újszülöttjeivel ellentétben – viszonylag fejlettek, testüket már ekkor szőrzet fedi és már a szemük is nyitva. A felnőttek akár 10-15 évig is élhetnek, bár a vadonban a 7-8 évesnél idősebb állatok már ritkaságnak számítanak.
Az agutik mellett természetesen a többi olyan állatunkat is érdemes felkeresni, ahol éppen kölyök cseperedik. Erre ráadásul cikkünk megjelenésekor különösen jó lehetőség kínálkozik, hiszen az őszi szünethez kapcsolódóan október 20-tól november 4-ig a 14 éven aluli gyermekek jelképes árú, 200 forintos jeggyel látogathatják az Állatkertet, és ugyanebben az időszakban sok-sok program is várja a családokat.