Ma van a páviánok világnapja! 2020. december 3.

Számos állatnak, állatcsoportnak van világnapja, amelyek mindig nagyszerű lehetőséget kínálnak arra, hogy felhívjuk rájuk a nyilvánosság figyelmét. Aki rendszeresen követi honlapunkat és Facebook-oldalunkat, tudhatja, hogy gyakran élünk is ezzel a lehetőséggel: legutóbb a lajhárok, előtte pedig az orrszarvúak, illetve a vörös pandák világnapjához kapcsolódóan tettünk közzé egy-egy posztot, és persze cikket is az Állatkert honlapján.

A páviánok világnapja viszonylag új kezdeményezés, az állatokhoz kapcsolódó jeles napok kalendáriumában ugyanis eddig nem volt olyan nap, amelyet kifejezetten a páviánoknak szenteltek volna. Az ötlet két baráttól ered, egyikük egy állatkerti, illetve természetvédelmi kérdésekről író blogger, a másik pedig egy állatkerti témákkal foglalkozó weboldal szerkesztője. Egy hónappal ezelőtt kedves levelet küldtek nekünk, amelyben Állatkertünktől, mint nemzetközileg elismert intézménytől segítséget kértek ahhoz, hogy a kezdeményezés hagyománnyá válhasson. Mivel mi is jó gondolatnak tartjuk, hogy a páviánoknak is legyen világnapjuk, és hogy a közönség figyelmét ráirányítsuk ezekre az állatokra, úgy gondoltuk, mi is részt veszünk a dologban. Annál is inkább, mivel a galléros páviánok tartásával immár hosszú évtizedek óta foglalkozunk.

Normál körülmények között a páviánokkal kapcsolatos közönségprogramot is szerveztünk volna a páviánok világnapjára, ám erre most, hogy a koronavírus járvány második hulláma miatt Állatkertünk átmenetileg zárva tart, sajnos nincs lehetőség. A világnapról azonban honlapunkon és közösségi média felületeinken így is van lehetőség arra, hogy ráirányítsuk a figyelmet ezekre az állatokra.

A páviánokról mindenekelőtt azt kell tudni, hogy többféle pávián is létezik. A szakemberek megkülönböztetik a galléros páviánt (Papio hamadryas), a guineai páviánt (P. papio), az Anubisz-páviánt (P. anubis), a sárga páviánt (P. cynocephalus) és a medvepáviánt (P. ursinus), valamint a kissé távolabbi rokonságukba tartozó dzseláda páviánt (Theropithecus gelada) is.

A mi Állatkertünkben hagyományosan galléros páviánokkal foglalkozunk, bár a múltban előfordultak nálunk más páviánfajok képviselői. A megnyitás évében, 1866-ban például guineai páviánt mutattunk be, az 1890-es években galléros, sárga és Anubisz-páviánunk is volt, és 1912-ben is két faj (galléros, Anubisz-) képviselte a páviánokat. A második világháború után néhány évig egyáltalán nem voltak páviánok az Állatkertben, de az 1960-s években már négy fajukat (galléros, guineai, medve-, Anubisz-) is meg lehetett csodálni. Páviánjaink kezdetben az egykori Majomházban laktak, de az 1980-as évek elején a galléros páviánok a Nagyszikla oldalában, a sörényes juhokéval közös kifutóban kaptak helyet (ezt a sziklakifutót egyébként 1937-ben alakították ki a sörényes juhok számára). Itt láthatók mind a mai napig. Jelenleg hét galléros páviánunk van.

A galléros páviánok több szempontból is érdekes állatok. Maga a faj a hímek jellegzetes szőrgallérjáról, illetve sörényéről kapta a nevét. Egyes vélemények szerint ez a szőrzet inspirálta az ókori Egyiptom parókadivatját is (más vélemények szerint inkább a núbiai hajviselet), amelyre viszont a Kleopátra-frizura vezethető vissza. A hím páviánok emellett tekintélyes méretű szemfogakkal is rendelkeznek, amelyek méretüket tekintve az oroszlánéval vetekszenek.

Különösen érdekes a galléros páviánok többszintű, összetett társas szerveződése. A páviántársadalom alapja az úgynevezett „egyhímes egység", amely általában egy ivarérett hímből, a háremébe tartozó nőstényekből, azok kölykeiből, és esetleg alávetett szerepben lévő, „pártfogolt" hímekből áll. Több ilyen „egyhímes egység" alkot egy klánt, ahol a hímek általában valamilyen fokú rokonságban állnak egymással. És többnyire a klánok is részei egy nagyobb, de lazább szerveződésű hordának.

A galléros pávián őshazája Afrika északkeleti része, de vadon élő állományai előfordulnak az Arab-félsziget déli csücskében, Jemen és Szaúd-Arábia területén is, ahová valószínűleg még az ókorban telepítették be őket. Az ókori Egyiptomban egyébként is nagy becsben tartották ezeket az állatokat. Sok helyen házikedvencek voltak, és egyes vélemények szerint némelyiküket gyümölcsszedésre is idomították. A páviánok emellett az óegyiptomi kultuszokban, vallásos hiedelmekben is megjelentek. Általában Thot istenséghez kapcsolták őket, akit ugyan legtöbbször íbiszfejjel ábrázoltak, de időnként páviánfejjel, illetve pávián alakban is. A páviánok a túlvilággal kapcsolatos elképzelésekben is heelyet kaptak. A mumifikáláskor a testből kivett belső szerveket befogadó négy kanópuszedény egyike általában páviánfejet ábrázoló fedőt kapott: ebben a tüdőket helyezték el.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.